Heves Megyei Hírlap, 2020. augusztus (31. évfolyam, 179-203. szám)
2020-08-01 / 179. szám
.3 me ni' helyőrség Ó áloqatás a Karantenek palvazat díjazott muveibo Kolev András Tudatosulás Georg Trakl emlékére Dalos madárka száll az almafára, színek fakadnak szürke vásznakon. Az álmos rétre foltot fest a pára, a Fölsemsírtak csendje fáj nagyon. Egy félmosolyt a bodzaillat dajkál, az udvaron rút felhőárny fut át. A részeg őrnagy ferdén áll a falnál, a kék szobában asszony vált ruhát. Múló gyönyör, s partján egy másik létnek szorong a lélek, bűnöket tagad. Halk suttogás, titkot vigyázó léptek... Vigasztalódsz s feloldozod magad. Kiss Székely Zoltán Kiülnek mind a vének Kiülnek mind a vének a kapuk előtti napszítta, esőverte, fagykoptatta padokra. Gyapjas délutánokba temetik maguk, fázékony testüket boldogan vetik a koraesti kánikula áljába, újabb tavasz örökzöldjébe. Méhek röpdösnek bennük, pacsirta szólal, zsivajgó verebek. Mintha rozsda - fut ki belőlük a szó, zörög ki szájukból a reszketeg vihánc. Parázna kis sóhajok aszott bőrük alatt. Néznek egymásra cinkosan. Mások feledésüstjeit foldozgatják. Besűrűsödik a délután, mint édesanyám lekváijai idővel. Csak az üveg alján maradt szilva zamata zenél. Az emlékezés meleg vizével feleresztve évtizedes ízek szöknek elő a megmaradás beszáradtságából. Ölükben déli nap dorombol, kezük közt kötődik az ünnep fonálból, szóból, nyugalomból. Sosem elfogyó szerelemből. Café (olaj, vászon, 80 *140 cm, 2018) Kürti László Ácsai Roland tudósítás Kunhalmok negyvenhatos budapesti ostrom után, kétezer-ötszázas állományból, öt víziló, egy elefánttehén, egy kétpúpú teve, egy láma, egy zebra, egy dél-amerikai borz maradt életben a fővárosi állatkertben, néhány oroszlán kiszabadulva, a földalatti vasút alagútjában megtébolyult, csonttá-bőrré fogyott lovakkal és dögökből tartották fent magukat hetekig, míg a felszabadító szovjet hadsereg ki nem lőtte őket. a bombázások miatt romok alá került zsiráfoknak és elefántoknak esélyük sem volt a túlélésre, fűtött épületek beszakadt üvegtetői miatt vízbe fagytak a krokodilok a februári hidegben, nyolcmázsás, tízezer dolláros, ritkaságnak számító amerikai és európai bölényeket a kiéhezett és meggyötört fővárosiak a helyszínen trancsírozták föl és bölénypecsenyét, pörköltöt főztek belőle az óvóhelyeken, nem volt kérdéses, hogy a lovak, zebrák, pelikánok, őzek, antilopok, papagájok, lámák és pingvinek mind kés alá kerültek, az akváriumok tengeri halait megsütötték, akár a szomáli juhokat. Nekünk csak egyszerű dombok voltak. Fel sem merült bennünk, hogy alattunk tán holtak fekszenek, és hogy ezeket a dombokat odahordták valakik sok ezer éve, letűnt, nomád hordák, és hogy nekünk rájuk emlékeznünk kéne, vagy legalább nem zavarni álmuk. Ami egykor egy vezér síija volt, ma fekete tücsök lakása. Ahol egykor őr állt, hogy a síkot belássa, ma egy földből kinőtt ág, a vízilovak medencéjének vízellátása viszont nem a központi vízhálózatból, hanem a szomszédos Széchenyi fürdő természetes meleg, artézi vizéből kapta a vízutánpótlást, így bár éhezve, de túlélték az ostromot és az azt követő heteket, ahogy az élet újra beindult a városban, szép lassan visszakerült néhány, elpusztultnak hitt egzotikus állat, a fuvarozóvállalatnál megtaláltak három zebrát, egy vénkisasszony lakásán két törpe sélyemmajmot, majd kiderült, hogy vidéken két puputevével szántják a földeket, a feketepiacon még hosszú hónapokig lehetett gibbonokat és páviánokat, kakadukat és magellánpingvineket beszerezni, az ebből származó magántenyésztők általi feketekereskedelem majd csak ötvenhat után múlt ki végérvényesen az országból. és rajta egy imádkozó sáska. Táborhegy, Sashalom, Temetőhegy... Kitéve esőnek, hónak egyre csak kopnak, és velük együtt kopunk mi is. Kicsik, a Holdról nem látni őket, de róluk látni a Holdat. Képzeletünkben mégis óriásira nőnek, és felérnek az égig. LAPSZAMUHK SZERZŐI Ácsai Roland (1975) író, költő, drámaíró, műfordító Ágoston Szász Katalin (1996) szerkesztő, kulturális újságíró Renyhe István (1954) író, költő, műfordító Bonczidai Éva (1985) író, szerkesztő Csillag Tamás (1987) költő Döme Barbara (1973) író, újságíró, szerkesztő Fábián Tibor (1974) író, újságíró, református lelkész Kántor Mihály (1974) szakíró Kiss Székely Zoltán (1951) költő, biológus, kutatótanár, tudomány-népszerűsítő szakíró Kolev András (1967) költő Kürti László (1976) költő, szerkesztő, tanár Leczo Bence (1996) író, újságíró Pozsonyi Ádám (1969) író, publicista, zenész Szondy-Adorján György (1971) költő, író Varga Melinda (1984) költő, szerkesztő, újságíró IRODALMI-KULTURALIS MELLÉKLET 2020. augusztus
