Heves Megyei Hírlap, 2020. augusztus (31. évfolyam, 179-203. szám)

2020-08-13 / 189. szám

fi MEGYEI KÖRKÉP 2020. AUGUSZTUS 13., CSÜTÖRTÖK Szeretgetni kell néha a bekerülő madárfiókákat, de okosan nevelni is Nagyüzem a madármentőknél Tóth Balázs szerkesztoseg@hevesmegyeihirlap.hu A napokban több ember ál­tal fölnevelt fiókát enged­tek szabadon, sok munka volt velük, hogy vadak ma­radjanak. A varjak esetében pedig, a ku­tatások szerint, a szülők egész életükben megismerik fiókái­kat. Nem szabad túlszeretget­­js ni sem őket, mert ■gk| az káros bevé­­sődéshez vezet. EGER A fiókaszezonban ke­rül be a legtöbb madár a Bükki Nemzeti Park Igaz­gatóság felnémeti madár­mentő állomására. A nem­rég elengedett baglyok és szalakóták is ott nőttek föl.- Csak én dolgozom ezen a telephelyen, ahol jelenleg még két egerészölyv vár ar­ra, hogy szabadon engedjük. A többi fióka nevelés alatt, nagy röpdékben van - mondta Kelemen Tamás, a Bükki Nem­zeti Park Igazgatóság madár­mentő munkatársa. A tél és a tavasz időszakában hetente kettő-tíz madár szokott érkezni, amelyek legyengült állapotban vannak. Ilyenkor megnő azoknak a bekerülő pél­dányoknak a száma, amelyek eleve a települések közelében élnek. Ezek a kistestű ragado­zók, énekesmadarak, tőkésré­cék, nyári ludak, amelyek sok­szor kerülnek slamasztikába. De nagyobb vizek környékén a bütykös hattyúk is mentésre szorulhatnak. Tavasztól nyár végéig pedig a fiókaszezonban jelentősebb számú vendég van az állomáson.- A madármentés előnye és egyben hátránya is, hogy ez némileg magányos műfaj. A madár érdeke, hogy egy sze­mélyhez kötődjön, de ne túlsá­gosan. Nem jó az érintés mel­lőzése sem, mert a szülő is „szeretgeti” őket. Főleg a bag­lyoknál figyelhető meg, hogy kedvelik, ha a tarkójukat va­karják, de az énekesmadarak, nappali ragadozók, a galamb­félék is kurkásszák egymást. az ember lesz a szülő, a faj­társ. Éppen ezért minél hama­rabb nagyobb társak közé, ter­mészetszerűen berendezett röpdébe kell tenni őket, így minimalizálni a kötődést - magyarázta Kelemen Tamás. A madarak nevelése közben fajazonos mintázatú masz­kot, ruhát használnak. A ki­sebbeknél elég egy kesztyű, a nagyobb madaraknál álarcot vesznek fel, míg a nagyoknál (gémeknél, kócsagoknál) elő­fordult, hogy egész alakos ru­hában idézik meg a fajtársakat. Minden eszköz az állat kinéze­tére hasonlít, az emberi szemet pedig kitakarják, de úgy, hogy azért lássanak közben. A ma­darak is keresik a szemkon­taktust, a csőréből eteti őket a szülő. Szimulálni kell tehát, hogy az a szülő legyen az arc, amit megjegyeznek. Közben persze vigyázni is kell. Mint a minap, a geleji gólyaelengedés alkalmával., Kelemen Tamás elmondta, ő is beszerzett egy csikarást az utolsó előtti pillanatban. Óvatlan volt, pedig a hosszú csőrűekkel, a gázlómadarak­kal nagyon vigyázni kell, a szemet, arcot, végtagot meg­csípik, s javasolt a védőszem­Kelemen Tamás gondosan megkeresi a bagolyköpetet is További izgalmas hírekért látogasson el ide: Fotó: Tóth Balázs HEOL.hu üveg viselése is, ha közel ke­rülnek hozzájuk.- A szalakótáknál is nagyon oda kell figyelni, hogy ne kö­tődjenek, mivel a rigókhoz ha­sonlóan hajlamosak jól meg­nézni a gondozót. Kiküszöböl­tük, hogy ne legyek szülőfigu­ra, mert már volt én- és madár­tudatuk, s többen voltak test­vérek, egymásról pedig meg­tanulták, hogy ők micsodák. Egy egyke fiókát szándékosan vagy véletlenül szelídre nevel­ni könnyebb. Ugyanez egyéb­ként érvényes a kutyára is - magyarázta Kelemen Tamás. A szakember elárulta, keve­set aludt az elmúlt hónapok­ban. A bagoly például éjszakai állat, de a házilag szelíddé ne­velteket nappal etetik, gondoz­zák, ezáltal e tulajdonságuk csökken. A vadon élőknél sö­tétedés környékén kell kezde-Territóriumot foglalnak A nemrég szabadon engedett baglyok, szalakóták már nem találkoznak egymással, a bag­lyok a testvéreiket sem fogják keresni, árulta el a madármen­tő. Territóriumot foglalnak, el­kezdik az életüket. Ők nem köl­töznek, keresnek tehát mező­­gazdasági telepet, ahol van rág­csáló, kismadár, veréb, nagy fa, illetve épület, ahová behúzód­hatnak. Odvakban, üregekben, gerendán, mesterséges költő­ládában fészkelnek. Ha a kisze­melt területet meg tudják véde­ni, akkor párt választanak, s re­mélik, költeni is fognak, de a fi­ókáikat nem kell majd menteni. ni az etetést, és bizonyos kor után akkor is elvannak, ha éj­szaka egy-két alkalommal táp­lálkoznak. Nekik nem begyük, hanem hatalmas gyomruk van, amelyet megtöltenek táplálék­kal. Itt képződik a bagolyköpet.- Ezt is meg kell találni ete­tés előtt, meggyőződve ar­ról, hogy távozott, ha ugyan­is újabb csontos, szőrös, tollas táplálék kerül rá, megzavarja az emésztést, s ha bennragad, az a madár pusztulását okozza. A köpetet tehát sokszor négy­kézláb is megkeressük. A beva­­dásztatás is érzékeny periódus. Ilyenkor előkerül a fehér, majd a szürke egeres hordozó, gub­basztani, figyelni kell, hogy a különböző helyre tett egereket tényleg levadásszák - magya­rázta a madármentő.- Ez kegyetlennek tűnik, de a természet sem válogat, fontos, hogy tudjanak vadászni. A szü­lők ugyanis élő zsákmányt nem visznek a fészekbe, az utódokat nem tanítják meg va­dászni. A fiókák csak az egész testet látják. A baglyok a náluk kisebb állatokra ösztönösen rá­mozdulnak. Megtoldjuk tehát a fiókák nevelését, előnyt adunk nekik a normálishoz képest. Akkor engedjük őket szaba­don, ha meggyőződtünk arról, hogy megfelelően felkészül­tek. A baglyok egerekkel talál­koznak, a szalakóták rovarok­kal, például tenyésztett trópu­si csótányokkal, gyászbogár­­lárvákkal, lisztkukaccal, tü­csökkel. Földön és ágakon, te­reptárgyakra elhelyezve is, hogy szabadon engedve ne jöj­jenek zavarba. Előbb tálakban, majd a röpdében kapják meg a zsákmányt. A gólyák eteté­se nehezebb, azt fogyasztanak, amit találnak, ami alkalmas arra, hogy le tudják nyelni, élő apróhalat, rovarokat, takar­mányegereket kapnak - mond­ta Kelémen Tamás. www. lakaskultura.hu . . 495* Megjelent a Lakáskultúra lakáskultúra Otthon, dekoráció, kert, életmód: mindez egv helyen! KERESSE AZ ÚJSÁGÁRUSOKNÁL, VAGY FIZESSEN ELŐ A LAPCENTRUM.HU OLDALON! LAPUNKAT DIGITÁLIS FORMÁBAN IS ELOLVASHATJA: digitatstand.hu KS®*4 t J BEMUTATÁS SZTÁROK NYOMÁBAN uflKflCIÓZNAK A SZTÁROK • RETRO FAGYI fi BALATONNÁL: § ÚJRA HÓDÍT ÉK A PUNCS «MESSr a PÉNTEKI BOBSBAH! Országszerte tovább folytatják a szúnyogirtást TISZA-TÓ A csípőszúnyogok lár­vái képesek százszámra meg­jelenni akár egy kint maradt virágcserépben is, így komo­lyan kell venni a védekezést.- Országszerte 650 telepü­lésen, 130 ezer hektárnyi te­rületen folytatódik a szúnyog­­gyérítés - közölte a program végrehajtásáért felelős Orszá­gos Katasztrófavédelmi Fő­­igazgatóság szóvivőhelyettese a napokban. Dóka Imre közölte: egyebek mellett több kiemelt turiszti­kai térségben, így a Balaton­nál, a Tisza-tónál és a Velen­cei-tónál is végeznek szúnyog­­gyérítést. Az ország nagy részén to­vábbra is földi eljárással irtják a sok kellemetlenséget okozó rovarokat, légi kezeléseket pe­dig csak a súlyos ártalommal sújtott térségekben alkalmaz­nak, az országos tiszti főorvos engedélyével. Baranya és Somogy megye néhány településén, a Dráva mentén, a fővárosban, a Cse­­pel-szigeten, a csornai térség­ben, Szabolcs-Szatmár-Bereg, Vas és Zala megyében földi ke­zelést végeznek. Kiterjedt légi beavatkozások pedig Békés és Csongrád-Csanád megyében lesznek. A rossz idő miatt elmaradt beavatkozásokat pótolják a Tisza-tónál, Dunaújváros, Mosonmagyaróvár és Sopron környékén, valamint Békés megyében. Felhívják a lakosság figyel­mét a környezetükben talál­ható tenyészőhelyek felszá­molására is. Akár egy virág­cserépben vagy madárita­tóban százszámra képesek megjelenni a csípőszúnyo­gok lárvái, amelyek a jelenle­gi meleg időben akár egy hét alatt kifejlődhetnek - ismer­tette Dóka Imre. MW

Next

/
Thumbnails
Contents