Heves Megyei Hírlap, 2020. július (31. évfolyam, 152-178. szám)

2020-07-23 / 171. szám

2020. JÚLIUS 23., CSÜTÖRTÖK SPORT 15 A hazatért Baráth Botond nem bánta meg az amerikai kalandot Plusz hét kiló izommal JEGYZET A profi Bódi Csaba jegyzet@mediaworks.hu Ő is részt akar venni a válogatott sikereiben Fotó: Szabó Miklós Miután az Egyesült Államok­ból a Sporting Kansas Ci­­tynél töltött másfél év után szombaton hazatért Baráth Botond átesett az előírt két vírusteszten, és mindkettő negatív eredményt hozott, kedden edzhetett először régi-új csapatával, a Hon­véddal. A 11-szeres váloga­tott védő a váltás okairól, az Amerikából hazahozott gon­dolkodásmódról és a válo­gatottal kapcsolatos remé­nyeiről is beszélt a Nemzeti Sportnak adott interjújában. Pietsch Tibor/Nemzeti Sport szerkesztoseg@mediaworks.hu- Jó újra itthon?- Nagyon! Nem szokásom panaszkodni, de az elmúlt fél évet nehezen éltem meg. A ko­­ronavírus-járvány miatt olyan szituációba kerültem, ami­lyenbe még soha. Egyedül vol­tam, egyedül edzettem, retten­tően hiányzott a futball és a család. Az Egyesült Államok­ban még most is képlékeny minden, továbbra is magas a fertőzöttek száma, és bár a bajnokság újraindult, két csa­patot még a rajt előtt kizártak, mert több játékos vírustesztje pozitív lett. S ki tudja, mit hoz még a folytatás. Jobbnak lát­tam, ha hazajövök.- Egyenes út vezetett Kispestre?- Volt érdeklődés más klubok részéről is, de a Honvéd erősen akart, és engem is hazahúzott a szívem. Az egész egyébként egy csevegőprogrammal meg­ejtett beszélgetéssel összekö­tött kávézásból indult. Tud­ni érdemes, az akkor még a Sportingnál dolgozó Urbányi Istvánnak is köszönhettem, hogy Amerikába szerződtem. Ő, ugyebár, néhány hónap­ja a Honvéd sportigazgatója lett, de a kapcsolatot azt kö­vetően is tartottuk, hogy ha­zatért. Vele folytattam az em­lített beszélgetést, és amikor rákérdezett, mi újság velem, hogyan viselem a bizonyta­lanságot, őszintén elmondtam neki, mi a helyzet. Nem tit­koltam azt sem, leginkább az aggaszt, hogy a közeljövőben várhatóan kevés játéklehető­séghez jutok. Nem sokkal ké­sőbb már az volt a téma köz­tünk, hogyan lehetnék ismét a kispesti keret tagja. Ahhoz, hogy simán menjen minden, az is kellett, hogy Bódog Ta­más is a keretben akarjon tud­ni, no meg az is, hogy a Kansas City ne gördítsen akadályt a távozásom elé. Tavaly január­ban úgy utaztam ki, hogy sze­retném kitölteni a három évre szóló szerződésemet, mi több, még egy-két hónapja is ez le­begett a szemem előtt, az élet azonban másként hozta.- Mára megbánta, hogy belevá­gott az amerikai kalandba?- Egyáltalán nem. Sokat fej­lődtem és tanultam kint, egyet­len másodpercig sem jutott eszembe, hogy rosszul dön­töttem. Ha valamit, a pozitív szemléletmódot hazahoztam magammal. Nyugodtabb va­gyok a pályán, többet lépek be a játékba, gyorsabban gondol­kodom, mint korábban. Fizika­ilag is jót tett nekem a? elmúlt másfél év, mivel folyton ment a darálás. Felszedtem hét kilót, de mielőtt bárki megrémülne, hozzáteszem, hogy izomban. Jóllehet ennek ára volt: le kel­lett cserélném a ruhatáramat.- Ennyit megért, nem?- Dehogynem! Mindent ösz­­szevetve tényleg jó volt az ame­rikai időszak. Csak a vége ne úgy alakult volna, ahogy. Idén hét hónap telt el úgy, hogy nem játszhattam tétmérkőzé­sen, nem akartam további hó­napokat tétlenül tölteni. A kar­rierem is rámehetett volna ar­ra, ha egy teljes évet kiha­gyok. Annyit meg nem keres­tem, hogy a kispadon vagy a lelátón üldögéljek, miközben a dollárjelek peregnek a szeme­im előtt. Amúgy sem vagyok az a típus, akinek a pénz fon­tosabb, mint a foci. Huszon­nyolc éves múltam, edzeni, futballozni és győzni akarok. Nem vagyok még abban a kor­ban, hogy az érdekeljen, meny­nyi van a bankszámlámon, az hajt, hogy sikeres legyek a klubcsapatommal és ha számí­tanak rám, a válogatottal.- A hazatérésben szerepet ját­szott a nemzeti együttes is?- Aki egyszer volt váloga­tott, arra vágyik, hogy újra és újra az legyen. Azzal, hogy repkedtem az Egyesült Álla­mok és Európa között, külö­nösebb bajom nem volt, ki le­hetett bírni. A gondot a már említett kevés játéklehető­ség okozta. Ha nem futballo­zom hétről hétre, nem várha­tom el, hogy a szövetségi ka­pitány meghívjon, ilyen egy­szerű. A válogatott fontos ősz előtt áll, szeretnék ten­ni azért, hogy minél sikere­sebb legyen. Marco Rossi is­méi, tudja, mire vagyok ké­pes, de ezt csak akkor mutat­hatom meg, ha játszom. Azzal, hogy klubot váltottam, remé­lem, fordul a kocka, és minél több időt töltök majd a gye­pen. Ha így lesz, ötven száza­lékban már rajtam múlik, ka­pok-e meghívót.- Gyanítom, bérelt helyet senki sem ígért önnek Kispesten.- Persze hogy nem. A név­sort elnézve nyilvánvaló, a szakmai stáb a bőség zavará­val küzd, de én ennek csak örülök. Ha van konkurencia, akkor lehet előrelépni.- Mit tapasztal, másfél év alatt sok minden változott Kispesten?- A csapat magja ugyan megmaradt, akadnak új arcok. A körülmények kiválóak, nem túlzás, egy-két amerikai pro­fi klub is megirigyelhetné az itteni viszonyokat. Azt köve­tően mentem el, hogy átadták az edzőközpontot, mondhat­ni, megvártam, amíg jó hely­re kerültek a srácok. Tetszik, hogy semmi sincs túllihegve, de ami keli, megvan a megfe­lelő munkához. Rövidre zárva: minden szép és jó.- S miként látja: vajon a csapat is jó lesz?- Kemény edzések vannak, ám a Sportingnál is megdol­goztattak minket. Kértem is, hogy itt se legyen másként, nem akarom lejjebb adni. Ha minden jól megy, szükség lesz arra, hogy bírjuk a strapát, mert amíg lehet, szeretnénk három fronton, az NB I-ben, a Magyar Kupában és az Euró­­pa-ligában küzdeni.- Vajon amit 2017-ben véghez vitt a Honvéddal, megismétel­hető?- A bajnokságot nyerő csa­pat fantasztikus, hovatovább egyedülálló volt a maga ne­mében. A mostani együttest nem is lehet ahhoz mérni. Ez viszont nem jelenti azt, hogy ne érhetnénk el hasonló ered­ményt. Formula-l-es mintájú járványügyi szigorítás lesz a Tour de Hongrie-n Buborékokba kerülnek a kerékpárosok KERÉKPÁR Nagy erőkkel zajla­nak az augusztus 29-én rajto­ló, ötnapos 41. Tour de Hongrie kerékpáros körverseny előké­születei, a várakozások sze­rint a nemzeti körverseny tör­ténetének eddigi legerősebb mezőnyét láthatjuk majd Ma­gyarországon. Természetesen az egész világot érintő koro­­navírus-járvány miatt a szer­vezők minden eshetőségre fel­készülnek. A Tour de Hongrie azon ke­vés sportesemény közé tarto­zik, amelyet úgy láthatnak a nézők az egyes helyszíneken, hogy ez semmilyen egészség­­ügyi kockázattal nem jár - hi­szen a településeken áthaladó mezőny és az út mellett, több küométer hosszan tartózko­dó, egymástól távolságot tartó nézők semmivel sem jelente­nek nagyobb kockázatot, mint a mindennapi élet az utakon, köztereken. Az egyes, kiemelt szurkolói figyelemre számot tartó helyszínek, mint példá­ul a rajt és célterületek, egyes szurkolói pontok szükség ese­tén elzárhatóak a nézők elől. A nemzeti körverseny történetének eddigi legerősebb mezőnyét láthatjuk majd itthon Fotó: MTI A versenyt kísérő orvo­si, mentős stáb mellett külön hangsúlyt kapnak a járvány­ügyi intézkedések. A Tour de Hongrie-ra utazás előtti öt napon keresztül folyamatos egészségügyi ellenőrzés szük­séges az összes csapattagnak, ideértve a teljes személyze­tet a versenyzőkkel együtt, az utazás feltétele minimum egy negatív teszteredmény (PCR-teszt) három nappal az indu­lás előtt. A csapatok tagjai köz­vetlenül csak tesztelt és ellen­őrzött személyekkel érintkez­hetnek, szurkolókkal egyálta­lán nem. Az esemény alatt biz-A Tour de Hongrie programja: 1. SZAKASZ, augusztus 29., szombat: Esztergom-Eszter­­gom, 118 km; 2. SZAKASZ, augusztus 30., vasárnap: Deb­­recen-Hajdúszoboszló, 158 km; 3. SZAKASZ, augusztus 31., hétfő: Karcag-Nyíregy­háza, 182 km; 4. SZAKASZ, szeptember 1., kedd: Sáros­­patak-Kazincbarcika, 180 km; 5. SZAKASZ, szeptem­ber 2., szerda: Miskolc-Gyön­­gyös-Kékestető, 188 km. tosított a tesztelési lehetőség. A csapatok és az egyes szer­vezői csoportok a Formula-1- ben bevezetett mintára úgy­nevezett „buborékokban” lesz­nek magyarországi tartóz­kodásuk során. A csapatokat egymástól elválasztva szállá­solják el kisebb panziókban vagy olyan hotelekben, ahol megoldható, hogy szintenként és/vagy épületszárnyanként elkülöníthessék őket. MW Szemelvények egy klubot cserélt csapatjátékos min­dennapjaiból. Szigorúan bi­zalmatlan! Harmadik nap. Új klub, új kihívások, új impulzu­sok. Ezért váltottam. Nem kétség, erre volt szüksé­gem (a pénzről később). A társak nagyon rendesek, gyorsan befogadtak, köny­­nyen ment a beilleszkedés. Még az elején vagyunk a munkának, az edzések ke­mények, a tréner szigorú, és ez így van rendjén, mert ahol eredményt akarnak, ott, ugye, nem lehet lazíta­ni. A város tetszik. Alig né­hány napja élek itt, ám azt tapasztalom, hogy az em­berek kedvesek, barátságo­sak, és a közeli kisboltban az előadó már - majdnem - felismert, pedig maszk­ban vettem meg Fidónak (a kutyusomnak) a konzervet. A nagyvárosi nyüzsgő élet után itt tényleg megújul­hatok, meg a kis négylábú kedvencemnek is jobb he­lye lett (van egy jó kis park a négyemeletesünk mel­lett). Neki is egészen prí­mán megy a beilleszkedés; igaz, a nappaliban kaparja a falat, de ha majd jön a fő­bérlő, odatolom a kis asz­talt, nehogy meglássa. Ötödik nap. A saj tó „megta­lált”, pedig kerülöm a firká­­szokat. Most még mit mond­jak nekik? Hogy minden na­gyon frankó, vagy hogy egy­előre még nem szoktam meg az új környezetet? Nem azért jöttem, hogy a közép­pontban legyek. Hagyjanak békén, hadd koncentráljak az edzésre! Engem ezért fi­zetnek - nemdebár? Apro­pó, pénz! A fizu sokkal jobb, mint ahol eddig játszot­tam. Nyilván ezért is költöz­tem... Lehúzok egy évet, az­tán majd meglátjuk. Remé­lem, nem dől be az „önkori”, mert akkor vége a dalnak. A vezetők megígérték, rend­ben lesz minden. Hiszek ne­kik. Most még! Egyszer már átvertek, egy fél szezont be­buktam, azóta óvatos va­gyok. Szponzor itt se akad sok, de ott a tao, és addig nem lesz gond, míg ez van (csak sokáig tartson!). Hetedik nap. Beszólt a szomszéd, hogy Fidókám folyton nyüszít, ha elme­gyek edzésre. Tudom. Még nem szokta meg az új he­lyet. Azt azért nem várhatja el tőlem senki, hogy vegyek fel hozzá egy bébiszittert. . Az előbb énmellém kellene! Nyolcadik nap. A játékos­társakkal elvagyok, de azt hittem, az edző jobb fej. Ki­csit kiengedtem, erre be­lém állt, hogy ez nála nem megy. Nyugi, nem hagytam szó nélkül. Nagyobb halakat is bekaptam már. Örüljön, hogy aláírtam hozzájuk. Tegnap este. Azzal rio­gatnak, hogy zárt kapusak lesznek a meccsek. Mond­juk, ez nagyon benne van a pakliban... Ha így lesz, ám legyen! Állok elébe, mást úgysem tehetnék. Jöjjön, aminek jönnie kell. Sok mindent kibírtam már. Pro­fi vagyok. Vérprofi.

Next

/
Thumbnails
Contents