Heves Megyei Hírlap, 2020. július (31. évfolyam, 152-178. szám)
2020-07-15 / 164. szám
fl PÉTERVÁSÁRA ÉS KÖRZETE 2020. JULIUS 15., SZERDA Tanösveny állít emléket az ősjuhar fának Hangulatos sétány az új látványosság ÜLI* bbi izgalmas híreké látogasson el ide: HEOL.hu Folytatódnak a kezelések PARÁDFÜfi A Parádfürdői Kórház-Gyógyhelyen a Covid-19 járvány miatt félbeszakadt, vagy felírt, de nem megkezdett gyógyfürdő- és mofettakezelések pótlása járványügyi szabályok betartása mellett elkezdhető - tájékoztatnak az intézmény honlapján. Az érintettek a kezelések beosztásáról hétfőtől péntekig 13 és 16 óra között a diszpécserszolgálat munkatársával egyeztethetnek a 06-30/461- 4102-es telefonszámon. B. K. Árvízi védekezés zajlik a faluban Jelenleg is zajlik a Szabás patak egyes részeinek helyreállítása a településen. A tavalyi árvíz által megrongált betontámfalakat, átereszeket bontják el és építik újjá. A meder egy részét is megkotorják, mivel egyes helyeken rengetek hordalékot rakott le az árvíz, elzárva a patakmedret. A megbontott mederfalat szikla méretű kövekkel pótolták, megakadályozandó a későbbi kimosódást. A tavalyi árvízre megigényelt és megítélt vis major támogatás munkálataival várhatóan október végéig végeznek - tájékoztatott Tuza Gábor, a település polgármestere. B. K. Nagytakarítás a templomban A bodonyi Szent Mihály római katolikus templomban nagytakarításra várnak mindenkit július 24-én, pénteken, délután fél egyre. Minden olyan segítőkész önkéntes segítségére számítanak a szervezők, akik szívükön viselik a templomunk szépségének megőrzését és készek tenni is érte - tájékoztat a Bodony Parókia épülete internetes közösségi oldalon. A parókia épületét is tették rendbe közel egy hónapja. B. K. Újabb turisztikai látványossággal gyarapodott az észak-hevesi kis falu. A Mátra gyöngyszemének is nevezett Parádsasváron ezúttal az ősjuhar fának állít emléket egy különleges tanösvény. Barta Katalin katalin.barta@mediaworks.hu PARÁDSASVÁR Látványos, hangulatos tanösvényt alakítottak ki a falu szívében azzal a céllal, hogy emléket állítsanak a hat évvel ezelőtt elpusztult mátrai ősjuharnak. Holló Henrik polgármestertől megtudtuk, hogy bár hivatalos átadóünnepség nem volt, s a koronavírus-járvány miatt nem is reklámozták különösebben az új turisztikai attrakciót, azonban a helyiek és az itt nyaraló családok már birtokukba vették. A helyszínen járva mi is lesétáltunk a szerpentinen és az ismeretterjesztő táblákat végig böngészve gyarapodtunk új botanikai tudással. A Rákóczi út bal oldalán található lankás domboldalon kialakított tanösvényen öt tábla igazít el a növényritkaságról. Az állomásokon az ősjuhar történetén túl a juharfák jellegzetességeiről is kaphatunk információkat. A patakpartig kanyargó kis szerpentin végén a gyermekeket játszótér és csúszda várja, a kirándulóknak pedig fedett esőbeállót is építettek. A kis parkot a Kékes sziluettje keretezi, esténként hangulatos világítás mellett tehetnek itt könnyű sétát az idelátogatók. A kuriózumnak számító, mátrai ősjuharról korábban lapunkban is többször írtunk. A különleges egyedre Papp József botanikus 1952-ben figyelt fel a 24-es főút mentén, Parádsasvár határában. Különös felfedezésére így emlékezett vissza 1958-ban: „Néhány évvel ezelőtt egyik mátrai botanizáló utam alkalmával érdekes juharfára lettem figyelmes. A Tarnapatak völgyén ereszkedtem le Párád felé, amikor a fényespusztai erdészethez kiágazó út torkolatának közelében, a Tárna hídja mellett, az út szélén egy kéttörzsű, hatalmas termetű olyan juharfát fedeztem fel, amilyennel még nem találkoztam hazánkban sehol.” A kíváncsi botanikus áttanulmányozta a juharfélék öszszes elérhető határozókönyvét, ám sehol sem talált a parádsasvári fáéval azonos juharfajt. Kiderült, hogy a valódi élő kövületnek tekinthető mátrai ősjuharnak másutt nincs eleven példánya. Sajnos ma már hiába keresnénk, hat évvel ezelőtt egy szélvihar áldozata lett az utolsó példány megmaradt része is. Az ősjuhar levele bőrszerű volt, átlagban 8-9 centiméter hosszú és 11-12 centiméter széles, háromkaréjú, válla lekerekített vagy kissé szívesen kicsípett. Mindhárom karéja előrenéző, háromszög alakú, ép szélű, hosszú csúcsban kihegyezett. Ehhez hasonló levelekkel rendelkező juharfa a felső-miocén korban, mintegy 10-15 millió évvel ezelőtt élt. Innen származott a fa „ősjuhar” elnevezése is. A valamivel több mint 20 méter magas fát könnyen megtalálhatták az érdeklődők a Parádsasvár táblától 600 méterre, a közút szélén, ott, ahol a Köszörű-patak a Parádi-Tarnába ömlik. A tőből kettéágazó fa egy része már évekkel ezelőtt elszáradt, a másik felén azonban még hajtott. Noha minden évben hozott termést, a magjai csírátlanok voltak. Az induló táblától lesétálva további érdekes információkat tudhatunk meg. Például azt, hogy ez a fa Kanada szimbóluma, hogy a zöld juhar Észak-Amerikában, míg az ezüst juhar Észak-Amerika déli részéről származik. Az utolsó tábla a juharfa felhasználásáról tájékoztat. Hangszerkészítésre is használják, és a juharszirupot is ennek a fának köszönhetjük. Ismét új foglalkoztatási stratégia készült ÉSZAK-HEVES A Szilvásvárad önkormányzata által vezetett konzorcium által elnyert pályázat keretében mintegy 306 milliós fejlesztési forrás fordítható az észak-hevesi térség foglalkoztatási helyzetének javítására az elkövetkező hónapokban. A programban a siroki önkoripányzat partnerként vesz részt. Tuza Gábortól, a község vezetőjétől megtudtuk, hogy a második ütemben elkészült egy részletes, helyi szintű foglalkoztatás-fejlesztési stratégia, s az abban foglaltakat a napokban írták alá. Az elkészült dokumentumot a július 17-ig véleményezhetik, egészíthetik ki ötleteikkel az érintett települések, szervezetek vezetői. Javaslataikat az igazgatas@ szilvasvarad.hu e-mail-címre juttathatják el. Hátrányosan érinti a térséget a népesség csökkenése A paktum szerint a fejlesztés érinti a teljes Pétervásárai, Bélapátfalvai járás településeit, Gyöngyös járásból Gyöngyöspata, Gyöngyöstarján, Gyöngyösoroszi, Gyöngyössolymos, Mátraszentimre településeket, az Egri járásból pedig Egercsehi, Szúcs, Egerbocs, Hevesaranyos, Bátor községeket. A támogatás indoklásában az áll, hogy az észak-hevesi térséget is hátrányosan érinti a népesség rohamos ütemű csökkenése, a lakosság elöregedése, a tartós munkanélküliség és a szociálisan elmaradott társadalmi rétegek magas aránya. Ezek a tendenciák egyre nagyobb szociális terhet jelentenek a helyi önkormányzatok és a helyi civil szervezetek számára. Az észak-hevesi foglalkoztatási paktum keretein belül megvalósuló, helyi igényekre koncentráló programok, az ipari és exportfejlesztési célú, valamint a növekvő idegenforgalmi potenciállal bíró településeken tevékenykedő turisztikai vállalkozásoknak nyújtanak szakmai, fejlődési lehetőséget. Ezen programok képzés formájában jelennek meg, melyek eredményeként a résztvevők eredményesen tudják felhasználni a foglalkoztatási támogatást. B. K. Aldebrő határában még él öt példány A botanikai ritkaságok iránt érdeklődőknek jó hír, hogy Aldebrő határában további öt példányt fedeztek fel a juharféléből a botanikusok. Ezeket legegyszerűbb a Vécs és Feldebrő közötti műútról megközelíteni: a Cser-erdő szélén, a Cseri-őrház közelében, közvetlenül az úttól délre. Az aldebrői és a parádsasvári helyszínben az a közös, hogy korábban mindegyik juharfáiét olyan parkosított helyen őrizték, ahol vadgesztenyés fasorok is jelezték a Károlyi grófok egy-egy régi birtokközpontját. Az ősjuhar feltehetően már ebben az időben is botanikai ritkaságnak számított. Aldebrőn ma öt középkorú fa él, sok idős mezei juhar társaságában, s köröttük szép számban megfigyelhető az újulat is. A volt parókia épületétől indul majd a túra: négy gyalogosútvonalat alakítanak ki A régi épület hamarosan új funkciót kap SÍROK A napokban megkezdődött a tanösvényes pályázatban szereplő központi épület, - a volt parókia, később könyvtár - épületének teljes felújítása. Érdekesség, hogy a falu központjában lévő épületben az elsődleges fal- és régészeti kutatások során befalazott nyílászárókat fedeztek fel, illetve xVlII. századi századvégi falfestések nyomára bukkantak - tudtuk meg Tuza Gábortól, a község polgármesterétől. Elmondta, a régészek útmutatását figyelembe véve verik le a vakolat egy részét, víztelenítik a falakat s bontják el a használaton kívüli külső kéményt. Az épület új funkciót kap. Állandó és időszaki kiállítások, információs központ, ajándékbolt és egy szociális blokk kap itt helyet. A padlástérben egy későbbiekben kialakítandó közösségi teret szeretnének létrehozni. Az épület előtt lévő park is megszépül. Korábban arról is beszámoltunk lapunkban, hogy Sírok és Szajla között négy különböző hosszúságú és tematikájú gyalogos útvonalat alakítanak ki az elkövetkező hónapokban. A községi önkormányzat konzorciumban Szajla helyhatóságával nyújtott be pályázatot a Társadalmi és környezeti szem- Megkezdődött a siroki parókia épületének felújítása Fotó: Berán D. pontból fenntartható turizmusfejlesztés című felhívásra, Interaktív séták a Tárná mentén címmel. Ennek célja a települések turisztikai vonzerejének növelése, a látogatók szemléletformálása, a helyi értékek megismertetése. Sírok több mint 203 millió, Szajla község pedig ötvenmillió forint összegű viszsza nem térítendő támogatásban részesült a cél megvalósítására. A tanösvény mindkét településen két részre bonthatóan valósul meg, egy-egy fogadóépület kialakítására és a tanösvény állomásainak kialakítására lesz lehetőség. Sírokban három, míg Szajlán egy ösvényt terveznek. Ezek célja a két település természeti és kulturális értékeinek bemutatása, valamint felhívni a figyelmet az ember és a természet kapcsolatára, a tájépítészetre és a helyi mesteremberek építészeti munkájára. Az ösvények mentén információs táblák adnak majd tájékoztatást az élővilágról, a települések történelméről, a helyi nevezetességekről, építészeti sajátosságaikról. Ezeket különböző helyeken állítják fel, s interaktív módon működnek majd. B. K. A tanösvénnyel különleges botanikai kincsüknek állítottak emléket a parádsasváriak Fotó: Huszár M.
