Heves Megyei Hírlap, 2020. június (31. évfolyam, 127-151. szám)
2020-06-20 / 143. szám
helyőrség _____ ____ ________ [S]M*W]HK€«TR1Blltiflg^B KALLÓDÓK ÉS TÖRTETŐK _________________________________________ Egy bizarr könyvet ajánlok olvasótársaim figyelmébe. Akinek sikerül felkeltenem az érdeklődését, és elolvassa Stanislaw Ignacy Witkiewicz Az ősz búcsúja című könyvét, az nagy élménnyel lesz gazdagabb. Kétségtelenül nem a legkönnyebb olvasmány, de megéri a türelmet. A könyv 2002-ben vált magyarul is olvashatóvá, 1990-ig Lengyelországban is tiltott volt. Engem az indított az újraolvasásra, hogy teljesen érthető módon sok szó esett mostanában az első világháborúról. Az ősz búcsúja eseményszerűen bár nem a világháborúhoz kapcsolódik, de a háború után kialakult helyzethez annál inkább. Amikor is a korábbi világ elmerült egy addig nem látható süllyesztőben. A gondolkodó emberek többsége is csak a háború után jött rá, hogy valami nincs rendben a közgondolkodással és általában a kultúrával. De nemcsak a közgondolkodás esett csapdába, hanem az egyének is nehéz helyzetbe sodródtak. Sőt a vallás is szerepzavarba került, mert nem talált hatékony megoldást a kialakult új helyzetben. Olvashatunk is erről egy, a férfi főszereplő apjához kötődő összegzést: „Az elvont ideák alvadt világa messze úszott a fejlődésben levő új fogalmak lekvárjának hullámain. Minden imbolygott. Az akarat és a tudás ellenére győzött a relativitás, a pluralizmus - vagyis az intellektuális disznóság...” Az író a középosztály képviselőiből egy érdekes tablót állít össze, hogy a helyzetet kritikus szemmel mutathassa be. A felvonultatott szereplők mind különcök, de együttesen hitelesen képviselik a kort, és a társadalmi rétegeiket. Életükben a háború nyomán homályos horizontok nyílnak és státuskeresésre kényszerülnek. A státuskeresésben a két főszereplő jár elöl, a többiek az emberi, társadalmi környezetet adják ehhez, kisstílű törekvéseikkel, intellektuális és főleg erkölcsi hiányaikkal. A két főhős közül a nő az erősebb. Nagyon gazdag, félárva, az apját is uraló, művelt, dinamikus zsidó lány, Hela. „Unatkozott és egyáltalán nem talált kedvére való szeretőt”. Teljes mértékben kozmopolita volt. Minden lényeges szereplőre, de rá leginkább érvényes a megállapítás, hogy életének legfőbb mozgatója a becsvágy és a nemi ösztön volt. Azt tartották róla, hogy-hazugság nélkül is elsőrendű démon, aki elég erős akaratának minden áron való érvényesítéséhez. Atanazy, a férfi főszereplő egy bizonytalan hátterű, munkanélküli álértelmiségi, rövid ügyvédbojtári múlttal, de alig kisebb becsvággyal és nemi ösztönnel, mint Hela. Őt is jellemzi, ami szinte egész környezetére igaz. Undor és irtózás bármilyen döntéstől, mert mindent meghamisított az önérzet és a sznobizmus, amikkel szemben nincs belső tartaléka. Bármit megtesz, legalábbis vállal az izgalmas önpusztításért, és csak sok megaláztatás után tesz egy megkésett kísérletet a kitörésre. A további szereplők közül kiemelkedik egy külső megjelenésében is különleges katolikus pap, aki igen nagy lelki befolyásra képes, de magatartása nem a szeretet vallását közvetíti. Filozófiai vitái a női főszereplővel nem igénylik az olvasótól a vallás- és a társadalomfilozófia mély ismeretét, de az abban járatosoknak is nagy élményt nyújtanak. Az egyéni válságok éltették a társadalmi krízist, de ez fordítva, azaz kölcsönösen is igaz volt. A helyzet kedvezett a szellemi kalandoroknak. Belső fényük ugyan nem volt, de a propaganda helyettesítette a hitet, és a hatalomból való részesedést ígérte. Megjelenik a tablón az Európát kísértetként már régóta bejáró kommunizmus egyik nagyratörő apostola is. Egy kiábrándult dán nemes, szerény hajósmúlttal. Szerinte a látszólag óriási különbségek ellenére a főszereplők körüli társaság a haldokló burzsoázia hulladékaiból áll, akik, akárcsak az egész társadalom, rászorul az ő ideológiai tanítására. Az események végén egy csapásra a nivellista hierarchia csúcsára került, de ezt nem tartotta ellentmondásnak. Vezető komisszár lett, otthonosan mozgott a helyi diktátor szerepében. A meghatározó szereplők nem tudnak önállóak maradni. Életükben az önzés és a becsvágy minden helyzetben a mérleg nyelvévé vált. Atanazy úgy gondolta, hogy fasiszta mégsem lehet, mert nem hisz benne. A végvonaglásban viszont részt kell vállalna a nivellista forradalomban. A forradalom persze végül nem tűri kitörési kísérletét. Éledező lelkiismerete a halálát okozza. Hela előbb zsidóhitről katolikusra vált, majd buddhista, végül nivellista lesz. A túlélésbe és a sikerbe a komisszár ágyán át vezet útja. Még Hieronim atya is úgy gondolja: „Külsőségek miatt vállalni vértanúságot, nevetséges. Ha kell, formálisan nivellista leszek. Hogy fognak örülni, egy megtért pap!” 7 M'l«> MII! 1 isnsli Akik maradnak Akönyvben végig jelen van az eredeti értelmétől megfosztott erotika és a kemény perverzitás. Ám ez nem öncélú, és a szerző megőrzi az erről való beszéd méltóságát. Nincsenek szaftos részletek, kifejezések. A szereplők eszmékhez való perverz viszonya indokolja a megoldást. A könyv a cselekmény előrehaladtával időtlenné válik. Ezt én ma egy rejtett didaktikus elemnek tekintem, ami az örök éberség követelményét hordozza. Fűrész István nyug. középiskolai tanár Székesfehérvár aívazat LEHET, MERT KELL! - TRIANON 100 A Petőfi Irodalmi Ügynökség Nonprofit Kft. (a továbbiakban PIÜ) a trianoni békediktátum századik évfordulója alkalmából ' irodalmi pályázatot hirdet Trianonnal vagy bármilyen Trianon-élménnyel kapcsolatos irodalmi mű létrehozására. Pályázók köre: minden magyarul alkotó magyarországi és határon túli szerző, aki eredeti, nyomtatásban vagy elektronikusan még meg nem jelent (ideértve a közösségi oldalakon történő közzétételt is), magyar nyelven íródott művel jelentkezhet az alábbi kategóriák valamelyikében:- vers Qegfeljebb három mű)- rövidpróza (egy mű, legfeljebb tízezer leütés)- esszé (egy mű, legfeljebb tízezer leütés) Pályázók díjazása: a pályázat nyertesei 50 ezer forint jogdíjban részesülnek, illetve kategóriánként a legjobbnak minősülő írások szerzőit további 100 ezer forint jogdíj illeti meg. A jogdíj tartalmazza az elkészített mű PIÜ általi nyilvánosságra hozatalának, illetve nyilvánossághoz történő közvetítésének ellenértékét. Egyéb követelmények: A pályaműveket kizárólag elektronikus úton, a helyorseg.szerkesztoseg@ gmail.com címre kéijük beküldeni csatolmányként, amely lehet doc, .docx, .rtf vagy .odt kiteijesztésű, a kézirat tartalmazza a szerző nevét, a mű címét és - természetesen - a mű szövegét. Pdf és képformátumokat, kérjük, ne küldjenek! Ezen formai követelmények be nem tartása a pályázatot érvényteleníti. Egy szerző egy alkalommal pályázhat. Beküldési időszak: 2020. június 4. - 2020. július 5. A határidő után beérkezett pályázatokat nem bíráljuk el. Eredményhirdetés: 2020. augusztus 15. A szakmai zsűri a döntéseit nyilvános indoklás nélkül hozza meg. A nyertes művek felhasználására a PIÜ szerződést köt az alkotókkal. Lapszámunkat SZABÓ OTTÓ grafikus- és festőművész képeivel illusztráltuk. Szabó Ottó 1965. március 29- én született Rozsnyón, jelenleg Bódvavendégiben él családjával. 1983-ban érettségizett Szepsiben. 1988-1994 között a Pozsonyi Képzőművészeti Akadémia szabadgrafika szakán tanult, ahol Magister Artis titulussal végzett. 1990-től van jelen a képzőművészeti életben - rendszeresen új anyaggal jelentkező, önálló kiállításokkal és csoportos tárlatokkal. 2003-ban, a Budapesti Ünnepi Könyvhétre jelent meg Stációk című könyve a Méry Ratio gondozásában, amelyhez az előszót Jankovics Marcell írta. A könyv a diósförgepatonyi keresztút nagysikerű képeit dolgozza fel. Szabó Ottó szabad alkotótevékenységgel, szakrális és monumentális festészettel, szobrászattal, interior és exteriőr tervezéssel, klasszikus és számítógépes grafikával, könyvillusztrációkkal, tipográfiával és nyomdai előkészítéssel, művészeti és kulturális szervezőmunkával, valamint tehetséggondozással foglalkozik. 2005-ben az egyik iniciátora volt az első felvidéki művészeti portál, a háromnyelvű RovArt létrehozásának és működtetésének (www.rovart.sk), amelynek művészeti vezetője és kiadója. 2010- ben szervezőtevékenységéért Pro Cultura Hungarica díjat kapott. 2012-ben megalapította a Nemzetközi Rovás Alkotóközösséget (eNRA). 2014-ben kimagasló művészi tevékenységéért megkapta a Magyar Érdemrend Lovagkeresztjét, 2018-ban pedig Szervátiusz Jenő-díjban részesült. Jelenleg a kassai Löffler Művésztelep és a Rovás Szabadakadémia művészeti vezetője. A Rovás kortárs művészeti kezdeményezésekkel, kiállítás- és programszervezéssel, nemzetközi, országos és regionális jellegű képző- és iparművészeti, kézműves és kulturális workshopokkal, alkotótáborokkal, különféle tehetséggondozó és továbbképző kurzusokkal, szimpóziumokkal, fesztiválokkal, alternatív és experimentális színjátszással, hagyományos és alternatív képzőművészeti technológiák oktatásával foglalkozik. Szabó Ottó folyamatosan belefest a képeibe, átértelmezi, alakítja őket. „Élő képek ezek, velem együtt élnek. Ha eladok egy alkotást, akkor válik állandóvá" - jegyzi meg. Az elengedhetőség állapotai rögzülnek tehát minden átadott munkával. Képei a világ kettős természetét engedik látni. A földi tapasztalatok mélyén is felismerhető szakralitást, a bűn és a szabad gyötrődés számtalan stációját. De ugyanennyi stációja van a megváltásnak és a kegyelemnek is. Portréi sorsokat sejtetnek, a nők démoni örökkévalósága és a madonnák tiszta végzete az elveszés-megmaradás ígéretét hozzák a verítékes férfilét állomásaira. A szenvedés szent, az elmúlás Istentől való - a napszentület színeit idéző izzás a lélek mélyéből világít. 2020. június IRODALMI-KULTURALIS MELLÉKLET
