Heves Megyei Hírlap, 2020. június (31. évfolyam, 127-151. szám)

2020-06-20 / 143. szám

helyőrség _____ ____ ________ [S]M*W]HK€«TR1Blltiflg^B KALLÓDÓK ÉS TÖRTETŐK _________________________________________ Egy bizarr könyvet ajánlok ol­vasótársaim figyelmébe. Akinek sikerül felkeltenem az érdeklődé­sét, és elolvassa Stanislaw Ignacy Witkiewicz Az ősz búcsúja című könyvét, az nagy élménnyel lesz gazdagabb. Kétségtelenül nem a legkönnyebb olvasmány, de megéri a türelmet. A könyv 2002-ben vált magyarul is olvashatóvá, 1990-ig Lengyelországban is tiltott volt. Engem az indított az újraolva­­sásra, hogy teljesen érthető módon sok szó esett mostanában az első világháborúról. Az ősz búcsúja ese­ményszerűen bár nem a világhá­borúhoz kapcsolódik, de a háború után kialakult helyzethez annál inkább. Amikor is a korábbi világ elmerült egy addig nem látható süllyesztőben. A gondolkodó embe­rek többsége is csak a háború után jött rá, hogy valami nincs rendben a közgondolkodással és általában a kultúrával. De nemcsak a közgon­dolkodás esett csapdába, hanem az egyének is nehéz helyzetbe sod­ródtak. Sőt a vallás is szerepzavar­ba került, mert nem talált hatékony megoldást a kialakult új helyzetben. Olvashatunk is erről egy, a férfi főszereplő apjához kötődő összeg­zést: „Az elvont ideák alvadt világa messze úszott a fejlődésben levő új fogalmak lekvárjának hullámain. Minden imbolygott. Az akarat és a tudás ellenére győzött a relativitás, a pluralizmus - vagyis az intellek­tuális disznóság...” Az író a középosztály képviselői­ből egy érdekes tablót állít össze, hogy a helyzetet kritikus szemmel mutathassa be. A felvonultatott szereplők mind különcök, de együt­tesen hitelesen képviselik a kort, és a társadalmi rétegeiket. Életükben a háború nyomán homályos hori­zontok nyílnak és státuskeresésre kényszerülnek. A státuskeresésben a két főszereplő jár elöl, a többiek az emberi, társadalmi környezetet adják ehhez, kisstílű törekvéseik­kel, intellektuális és főleg erkölcsi hiányaikkal. A két főhős közül a nő az erősebb. Nagyon gazdag, félárva, az apját is uraló, művelt, dinamikus zsidó lány, Hela. „Unatkozott és egyálta­lán nem talált kedvére való szere­tőt”. Teljes mértékben kozmopolita volt. Minden lényeges szereplőre, de rá leginkább érvényes a megál­lapítás, hogy életének legfőbb moz­gatója a becsvágy és a nemi ösztön volt. Azt tartották róla, hogy-ha­zugság nélkül is elsőrendű démon, aki elég erős akaratának minden áron való érvényesítéséhez. Atanazy, a férfi főszereplő egy bi­zonytalan hátterű, munkanélküli álértelmiségi, rövid ügyvédbojtári múlttal, de alig kisebb becsvággyal és nemi ösztönnel, mint Hela. Őt is jellemzi, ami szinte egész kör­nyezetére igaz. Undor és irtózás bármilyen döntéstől, mert min­dent meghamisított az önérzet és a sznobizmus, amikkel szemben nincs belső tartaléka. Bármit meg­tesz, legalábbis vállal az izgalmas önpusztításért, és csak sok meg­aláztatás után tesz egy megkésett kísérletet a kitörésre. A további szereplők közül ki­emelkedik egy külső megjelené­sében is különleges katolikus pap, aki igen nagy lelki befolyásra ké­pes, de magatartása nem a szeretet vallását közvetíti. Filozófiai vitái a női főszereplővel nem igénylik az olvasótól a vallás- és a társa­dalomfilozófia mély ismeretét, de az abban járatosoknak is nagy él­ményt nyújtanak. Az egyéni válságok éltették a tár­sadalmi krízist, de ez fordítva, azaz kölcsönösen is igaz volt. A helyzet kedvezett a szellemi kalandorok­nak. Belső fényük ugyan nem volt, de a propaganda helyettesítette a hitet, és a hatalomból való részese­dést ígérte. Megjelenik a tablón az Európát kísértetként már régóta bejáró kommunizmus egyik nagyratörő apostola is. Egy kiábrándult dán nemes, szerény hajósmúlttal. Sze­rinte a látszólag óriási különbsé­gek ellenére a főszereplők körüli társaság a haldokló burzsoázia hulladékaiból áll, akik, akárcsak az egész társadalom, rászorul az ő ideológiai tanítására. Az esemé­nyek végén egy csapásra a nivel­­lista hierarchia csúcsára került, de ezt nem tartotta ellentmondás­nak. Vezető komisszár lett, ott­honosan mozgott a helyi diktátor szerepében. A meghatározó szereplők nem tudnak önállóak maradni. Életük­ben az önzés és a becsvágy minden helyzetben a mérleg nyelvévé vált. Atanazy úgy gondolta, hogy fa­siszta mégsem lehet, mert nem hisz benne. A végvonaglásban vi­szont részt kell vállalna a nivellista forradalomban. A forradalom per­sze végül nem tűri kitörési kísérle­tét. Éledező lelkiismerete a halálát okozza. Hela előbb zsidóhitről katolikus­ra vált, majd buddhista, végül ni­vellista lesz. A túlélésbe és a siker­be a komisszár ágyán át vezet útja. Még Hieronim atya is úgy gon­dolja: „Külsőségek miatt vállalni vértanúságot, nevetséges. Ha kell, formálisan nivellista leszek. Hogy fognak örülni, egy megtért pap!” 7 M'l«> MII! 1 isnsli Akik maradnak Akönyvben végig jelen van az ere­deti értelmétől megfosztott erotika és a kemény perverzitás. Ám ez nem öncélú, és a szerző megőrzi az erről való beszéd méltóságát. Nincsenek szaftos részletek, kifejezések. A sze­replők eszmékhez való perverz vi­szonya indokolja a megoldást. A könyv a cselekmény előreha­ladtával időtlenné válik. Ezt én ma egy rejtett didaktikus elemnek te­kintem, ami az örök éberség köve­telményét hordozza. Fűrész István nyug. középiskolai tanár Székesfehérvár aívazat LEHET, MERT KELL! - TRIANON 100 A Petőfi Irodalmi Ügynökség Non­profit Kft. (a továbbiakban PIÜ) a trianoni békediktátum századik évfordulója alkalmából ' irodalmi pályázatot hirdet Trianonnal vagy bármilyen Trianon-élménnyel kap­csolatos irodalmi mű létrehozására. Pályázók köre: minden magya­rul alkotó magyarországi és határon túli szerző, aki eredeti, nyomtatás­ban vagy elektronikusan még meg nem jelent (ideértve a közösségi oldalakon történő közzétételt is), magyar nyelven íródott művel je­lentkezhet az alábbi kategóriák vala­melyikében:- vers Qegfeljebb három mű)- rövidpróza (egy mű, legfeljebb tízezer leütés)- esszé (egy mű, legfeljebb tízezer leütés) Pályázók díjazása: a pályázat nyertesei 50 ezer forint jogdíjban részesülnek, illetve kategóriánként a legjobbnak minősülő írások szerzőit további 100 ezer forint jogdíj illeti meg. A jogdíj tartalmazza az elké­szített mű PIÜ általi nyilvánosságra hozatalának, illetve nyilvánossághoz történő közvetítésének ellenértékét. Egyéb követelmények: A pá­lyaműveket kizárólag elektronikus úton, a helyorseg.szerkesztoseg@ gmail.com címre kéijük beküldeni csatolmányként, amely lehet doc, .docx, .rtf vagy .odt kiteijesztésű, a kézirat tartalmazza a szerző nevét, a mű címét és - természetesen - a mű szövegét. Pdf és képformátumokat, kérjük, ne küldjenek! Ezen formai követelmények be nem tartása a pá­lyázatot érvényteleníti. Egy szerző egy alkalommal pályáz­hat. Beküldési időszak: 2020. júni­us 4. - 2020. július 5. A határidő után beérkezett pályá­zatokat nem bíráljuk el. Eredményhirdetés: 2020. augusztus 15. A szakmai zsűri a döntéseit nyilvá­nos indoklás nélkül hozza meg. A nyertes művek felhasználására a PIÜ szerződést köt az alkotókkal. Lapszámunkat SZABÓ OTTÓ grafi­kus- és festőművész képeivel il­lusztráltuk. Szabó Ottó 1965. március 29- én született Rozsnyón, jelenleg Bódvavendégiben él családjával. 1983-ban érettségizett Szepsiben. 1988-1994 között a Pozsonyi Kép­zőművészeti Akadémia szabad­grafika szakán tanult, ahol Magis­ter Artis titulussal végzett. 1990-től van jelen a képzőművészeti élet­ben - rendszeresen új anyaggal jelentkező, önálló kiállításokkal és csoportos tárlatokkal. 2003-ban, a Budapesti Ünne­pi Könyvhétre jelent meg Stációk című könyve a Méry Ratio gon­dozásában, amelyhez az előszót Jankovics Marcell írta. A könyv a diósförgepatonyi keresztút nagy­sikerű képeit dolgozza fel. Szabó Ottó szabad alkotótevékenység­gel, szakrális és monumentális festészettel, szobrászattal, in­terior és exteriőr tervezéssel, klasszikus és számítógépes grafi­kával, könyvillusztrációkkal, ti­pográfiával és nyomdai előkészí­téssel, művészeti és kulturális szervezőmunkával, valamint te­hetséggondozással foglalkozik. 2005-ben az egyik iniciátora volt az első felvidéki művészeti portál, a háromnyelvű RovArt lét­rehozásának és működtetésének (www.rovart.sk), amelynek mű­vészeti vezetője és kiadója. 2010- ben szervezőtevékenységéért Pro Cultura Hungarica díjat kapott. 2012-ben megalapította a Nem­zetközi Rovás Alkotóközösséget (eNRA). 2014-ben kimagasló mű­vészi tevékenységéért megkapta a Magyar Érdemrend Lovagke­resztjét, 2018-ban pedig Szervá­­tiusz Jenő-díjban részesült. Jelenleg a kassai Löffler Mű­vésztelep és a Rovás Szabadaka­démia művészeti vezetője. A Rovás kortárs művészeti kezdeményezé­sekkel, kiállítás- és programszer­vezéssel, nemzetközi, országos és regionális jellegű képző- és iparművészeti, kézműves és kul­turális workshopokkal, alkotótábo­rokkal, különféle tehetséggondo­zó és továbbképző kurzusokkal, szimpóziumokkal, fesztiválokkal, alternatív és experimentális szín­játszással, hagyományos és alter­natív képzőművészeti technológi­ák oktatásával foglalkozik. Szabó Ottó folyamatosan bele­fest a képeibe, átértelmezi, ala­kítja őket. „Élő képek ezek, velem együtt élnek. Ha eladok egy alko­tást, akkor válik állandóvá" - jegyzi meg. Az elengedhetőség állapotai rögzülnek tehát minden átadott munkával. Képei a világ kettős természetét engedik látni. A földi tapasztalatok mélyén is felismer­hető szakralitást, a bűn és a sza­bad gyötrődés számtalan stáció­ját. De ugyanennyi stációja van a megváltásnak és a kegyelemnek is. Portréi sorsokat sejtetnek, a nők démoni örökkévalósága és a madonnák tiszta végzete az elve­szés-megmaradás ígéretét hozzák a verítékes férfilét állomásaira. A szenvedés szent, az elmúlás Is­tentől való - a napszentület színeit idéző izzás a lélek mélyéből világít. 2020. június IRODALMI-KULTURALIS MELLÉKLET

Next

/
Thumbnails
Contents