Heves Megyei Hírlap, 2020. június (31. évfolyam, 127-151. szám)

2020-06-20 / 143. szám

8 emuiban sült poaácsa A BÖLCS PAPAGÁJ Nádasi Krisztina- indiai mese nyomán -helyőrség Volt egyszer egy szorgos szegény ember, akinek volt hét gyermeke: hat fiú meg egy lány. A fiúk szor­gosan dolgoztak a rizsföldeken, a lány, Csírí, pedig rendben tartotta a konyhát és főzött rájuk. Csírí szeret­te az életét, élvezte a munkát, fivérei dicséretét. Aztán egyik nap a legidősebb báty­ja megházasodott. Nagydarab, te­nyeres-talpas lányt vett el, aki át­vette a háztartás irányítását.- Bánj a húgommal úgy, mint egy hercegnővel - kérte őt az ifjú félj. A menyecske így hát csak azt hagyta, hogy Csírí kisebb munkák­ban segítsen. De Csírí szomorú volt. Ő akart a bátyjairól gondoskodni. Aztán egy másik fivér is asszonyt hozott a házhoz.- Bánj a húgommal úgy, mint egy hercegnővel - kérte őt is az újdon­sült félj. Mivel már két menyecske dolgo­zott a háztartásban, Csírínek semmi dolga nem akadt a konyhában. Kiment a mezőre, hogy nézze, ahogy erős bátyjai a földet művelik, leült a rizsmezőt szegélyező óriási aranyesősor alá, és sóhajtozott. Egy papagáj szállt le a bokor erős ágára.- Ne búsulj, Csírí, így van ez rendjén - mondta.- Tudom - válaszolta a lány a papagájnak -, de fáj, hogy sem­mi szükség nincs rám. Most mihez kezdjek?- Törődhetnél valamivel, amiben ügyes vagy. Hozd létre a szépséget! A papagáj ezzel elrepült, és Csírí, látva szárnyai színpompáját, máris tudta, mit fog cselekedni. Vissza­szaladt a házba és elővette a fonás­hoz használatos gyékényleveleket. Térült-fordult, festéket főzött, be­áztatta a növényt, majd kitette a napra száradni. Másnap kiült az árnyékba és káprázatos gyékény­szőnyeget font: kék és piros papa­gájok táncoltak rajta. Két sógornője nem hitt a szemé­nek.- Csírí, bámulatos tehetség vagy! - mondta az idősebbik só­gornő, mire Csírí neki ajándékozta a szőnyeget. Másnap font egy újabb szőnyeget, ezúttal sárga leopárdot ábrázolót, és a fiatalabbik sógornő­jének adta. Csírí minden nap gyékényt szí­nezett és szőnyeget font. A faluból csodájára jártak az asszonyok a lány híres tehetségének. Felfigyel­tek rá az ifjak is, akik sorban jöttek megkérni a kezét, de Csírí mindnek nemet mondott.- Nem akarok még férjhez menni - magyarázta a lány édesapjának fiatal vagyok még, szeretnék veletek maradni és sok gyékényt fonni. Apja beleegyezett a lány döntésé­be, hisz nagyon szerette Csírít. Azonban egy nap a tartomány, Keralá hercege is követet küldött, vásároljon a lánynál gyékényt. Amikor Csírí meghallgatta a kö­vetet, kétségbe esett. Kiszaladt a földekre, nézte a rügyező rizst az immáron zöldbe borult aranyeső alatt. Nem várakozott sokáig, ha­marosan megjelent a bölcs papagáj. Csírí elmesélte neki, mi történt.- Ha túl szép gyékényt szövök neki, minden bizonnyal feleségül kér, én pedig nem akarom elhagy­ni a szülőföldem - sírta el magát a lány. - Tudom, hogy igazságosnak ismerik, de azt hallottam, már két felesége is van, nem akarok én len­ni a harmadik. Viszont ha nem elég szép a gyékény, megsértem, és ez nem illendő. A papagáj így szólt:- ígérd meg a követnek a gyé­kényt s készíts zöld festéket. Még a mai nap folyamán küldök hozzád valakit. Tégy úgy, ahogy mondja. A lány visszaszaladt a házba. Csodálatos, aranysárgán csillogó zöld festéket főzött, sógornői csak ámultak rajta. Csíri megfestette a gyékényszálakat és kitette őket a napra. Este, amikor beszedte őket, egyszer csak suttogást hallott az er­dőből:- Gyere velem, festő leány! Csírí emlékezett a papagáj taná­csára, így bemerészkedett az erdő­be. A susogó hang hívta egyre bel­jebb s beljebb a sötét dzsungelbe.- Megérkeztünk - mondta a hang. - Úgy hallottam, bajban vagy, és én is segítségre szorulok. Mondd, hozzám jönnél feleségül? Csírí nem látta kérőjét, csupán mély hangját hallotta. Ám tudta, ha férjhez mégy még napkelte előtt, a herceg nem viheti el a palotába, így igent mondott. Egy óriási smaragdzöld kígyó te­kergőzött elő a levelek közül.- Akkor ezennel feleségem vagy -jelentette ki. Csírí megijedt, de szavát nem vonta vissza. Azt is tudta, mit kell tennie a zöld festékkel.- Fontos dolgom van, uram - mondta tisztelettel a hatalmas kí­gyónak. - Egy napra vissza kell térnem a házunkhoz. Megengeded, kérlek? A kígyó visszakísérte Csírít ap­jához, és megígérte, hogy másnap eljön érte. A lány beszaladt a házba, gyer­tyát gyújtott és megfonta a szőnye­get a szépséges aranyzöld gyékény­ből. Amikor virradt és bemutatta a követnek, a hercegi küldött szóhoz sem jutott az ámulattól.- Ha a herceg kérdi - mondta a lány -, a gyékény a férjemet ábrá­zolja. A követ egy zacskó aranyat ha­gyott Csírínek és máris felkereke­dett. A ház népe viszont körbevette a lányt.- Nem mehetsz férjül egy óriás­kígyóhoz! - mondta az apja.- Felfal a nászéjszakán! - hülede­­zett az egyik sógornője.- Kígyógyermeket akarsz keble­den melengetni? - kérdezte a másik. A lány nyugtatta őket.- Ne aggódjatok, minden rend­ben lesz! Ekkor kisiklott az erdőből a kí­gyó. A ház népe ijedten rebbent Tükröződés szét, de Csírí bátran állt az arany­zöld szörny előtt, mely nappali fényben még hatalmasabbnak tűnt, mint az erdő sötétjében.- Mehetünk - mondta neki a lány. Együtt mentek vissza a kígyó fészkébe. Amikor a kígyó a lányhoz simult, Csírí meglepődött, milyen meleg és puha a bőre.- Nem irtózol tőlem? - susogta a kígyó.- A papagáj már kétszer segített bajomon, hiszek neki. És te is ked­ves vagy velem. Kifejezetten kelle­mesen érzem magam veled. A lány átölelte a kígyót és hozzá­bújt, mire láss csodát, a kígyó dali­ás ifjúvá változott. Karját Csírí köré fonta.- Még a nevemet sem kérdezted soha - mondta neki. - Én vagyok Keralá hercege, akit egy gonosz va­rázsló elvarázsolt. Csak most ved­­lethettem le kígyóbőrömet, hogy egy olyan lány lett a feleségem, aki nem akart engem férjül, mégis szí­vesen hozzám jött.- De én úgy hallottam, már van feleséged - értetlenkedett a lány.- Az csak buta pletyka. Mióta az erdőbe menekültem és megismer­telek, csak téged akarlak. És azt is tudom, nem szeretnéd elhagyni a falut. Építtetek hát egy nyári palo­tát a közelben, s itt fogunk lakni. Jó lesz? Csírí olyan boldog volt, mint még soha. Hazavitte Keralá hercegét, be­mutatta apjának s családjának, mire oly nagy ünnepséget csaptak, hogy a szomszéd faluig elhallatszott. Csírí és a herceg azóta is boldo­gan élnek, ha meg nem haltak. un a lap alatt KIRÁLYCSINÁLÓ A legnépszerűbb asztali szerepjáték, az eredetileg 1974-ben megjelent Dungeons & Dragons, születése óta nemcsak számos kiadást, de szám­talan utánzatot és mellékhajtást is megért. A kezdeti lendület idején Dragon címmel hivatalos havi ma­gazin is megjelent hozzá. Ebben nemcsak a játékhoz kapcsolódó hí­rek, tippek vagy szabálybővítések láttak napvilágot, hanem a játék­hoz írt önálló kalandmodulok is. A kiadó 2002-ben egy külső céget, a Paizo Publishinget bízta meg az ak­kor éppen döcögő magazin gondo­zásával. Az új csapat új életet lehelt az újságba, sőt annak testvérmaga­zinjába, a Dungeonbe is. Sikerüket annak köszönhették, hogy kiváló­an kidolgozott, a lapokban folyta­tásokban közölt kalandmodulokat írtak, melyek aztán egyetlen nagy, összekapcsolódó történetfolyammá álltak össze. Amellett, hogy megug­rott a lapeladás, a történetek sikere lassan elkezdett árnyékot vetni a Dungeons & Dragons kiadó saját gondozásában megjelent kiadvá­nyaira. 2007-ben be is jelentették, hogy nem hosszabbítják meg a Paizo Publishing licencét és visszaveszik tőlük a magazin szerkesztését. Ek­kora azonban a Paizonak hatalmas és nem utolsó sorban lojális rajon­góbázisa gyűlt össze. Ekkor döntöt­tek úgy, hogy saját szerepjátékot ké­szítenek, amely nyílt konkurenciája lesz a Dungeons & Dragonsnek. így született meg a Pathfinder. Mivel a legsikeresebb asztali szerepjátékok gyakran szolgálnak alapul egy-egy videojátékhoz, így a számtalan Dungeon & Dragons játék után az újonnan érkező Path­finder sem kerülhette el a digitális adaptációt. Az első ilyen próbálkozás egy többszereplős online játék lett volna, ám a többéves előkészítést és egy közösségi finanszírozást követő­en a Pathfinder Online végül soha­sem indult el. Ami viszont elkészült, az a Pathfinder: Kingmaker. Alapját az asztali játékhoz 2010-ben kiadott hasonló című történetfolyam képe­zi, szabályrendszerét pedig szintén nyomtatott testvérétől kölcsönözte. A Pathfinder történetei Golarion képzeletbeli világában játszódnak, melyet a fantasy-műfajának számí­tó ikonikus szerzetek népesítenek be: varázslók, törpék, elfek, sárká­nyok és még sorolhatnánk. Ennek a birodalomnak az egyik szeglete, a vad és zabolátlan Lopott vidék, me­lyet északról Brevoy, délről pedig a Folyami Királyságok határolnak. Bár mindkét szomszéd tett már erőfeszítéseket a Lopott vidék fel­­térképezésére, de még mindig sor­ra bukkannak újabb ősi romokra, illetve elhagyott tárnákra. A belvi­zek miatt kevés a hasznos termő­föld, így a törvénytisztelő telepesek sem igen vetik meg itt a lábukat. A felügyelet nélküli vidék önjelölt kiskirályok, vérszomjas harami­ák, barbár bennszülöttek és kóbor szörnyek otthona lett. Amikor a brevoy-i kardmesterek kihirdetik, hogy busás jutalom fejé­ben kalandozókat keresnek, Gola­rion minden részéről idegyűlnek a kalandozók és a szerencsevadá­szok. A feladat, hogy megtisztítsák a Lopott vidéket, majd birtokba ve­gyék azt. Amennyiben ez megtör­ténik, akkor Brevoy hajlandó lesz uralkodásukat diplomáciailag legi­timnek tekinteni. Ehhez mindössze annyit kell tenniük, hogy elhozzák a jelenlegi banditakirály, Stag Lord fejét. A játékos a felbérelt kalandozó csapat egyik tagját alakítja, akinek nemét, faját, jellemét, foglalkozását illetve képességeit is maga alakítja. Nyilvánvaló, hogy a csapatból csak egy valaki ülhet majd a trónra, így a mi feladatunk lesz gondoskodni róla, hogy ez a személy mi magunk legyünk. A Pathfinder: Kingmaker egy tak­tikai szerepjáték, nemcsak választ­ható dialógusok és elágazó döntések között, de varázslatokkal és fegyve­rekkel vívott csaták illetve izgalmas felfedezések között is navigálnunk kell. A Lopott vidék térképét a ma­gunk tempójában és a magunk vá­lasztotta irányok mentén, szabadon járhatjuk be. Ennek során nem csak új helyszíneket fedezhetünk fel, ha­nem utunk során véletlenszerű ese­ményekbe is ütközhetünk. Lassan képet alkothatunk a vidéket benépe­sítő lényekről, az egymáshoz fűződő viszonyaikról - erre szükségünk is Kántor Mihály lesz, midőn sokan közülük jövőbeli alattvalóinkká válnak. A játék nem is áll meg a trón megszerzésénél, tehát egy idő után magába a kor­mányzásba is bele fogunk kóstolni. Királyságunk arculatát pedig nagy­ban befolyásolja majd választott jel­lemünk, illetve az addig meghozott döntéseink következményei. A Kingmaker egy, a mai játékok­nál lassabb és terjengősebb darab. A játékmenet türelmet és bizonyos mennyiségű előrelátást, illetve tervezést igényel. Bár kivitelezése megfelel a kor igényeinek, felépíté­se mégis a korai számítógépes sze­repjátékok megoldásait idézi. Két évvel ezelőtti debütálását követően 2020. augusztus 18-án jelenik majd meg PlayStation 4, illetve Xbox One konzolokra. A Pathfinder: Kingma­ker Definitive Edition tartalmazni fogja mind a hat, korábban külön megvásárolható kiegészítő csoma­got, melyekben új kalandok mellett újabb varázslatok és mágikus tár­gyak is gazdagítják a játékot. (Pathfinder: Kingmaker. Plat­form: PC, PlayStation 4, Xbox One.) IRODALMI-KULTURALIS MELLÉKLET 2020. június

Next

/
Thumbnails
Contents