Heves Megyei Hírlap, 2020. május (31. évfolyam, 102-126. szám)
2020-05-30 / 126. szám
7 helyőrség AZ EMLÉKEZÉS SÚLYPONTJAI Farkas Wellmann Endre Trianon századik évfordulóján minden magyar számvetéssel él: nincs olyan, akinek semmit sem jelentene ez a fogalom, akinek semmilyen élménye, tapasztalata ne kapcsolódna hozzá. E centenáriumi számvetés során pedig felleltározzuk a száz éve történt fájdalmas események hozadékát, külön-külön, de nemzetként is: az emlékhelyeink, múzeumaink mérhetővé teszik az emlékek súlyát. Az alábbiakban Szabó Pál Csabával, a várpalotai Trianon-múzeum igazgatójával beszélgetünk.- Miért éppen Várpalotán van az ország - hajói tudom- egyetlen Trianon-múzeuma?- A múzeum létrejötte, létezése és a magyar emlékezetpolitikában betöltött növekvő hatása az elsődleges. Az természetesen értelmezendő, magyarázható és bizonyos értelemben szimbolikus is, hogy nem Budapesten született meg a legnagyobb magyar nemzeti tragédiát elemző és bemutató intézmény és közgyűjtemény, de a Bakony és a Balaton ölelésében, a Kárpát-medence szívében, az Ybl Miklós által megálmodott várpalotai Zichy-kastély így is ideális közösségi zarándoklat lehetőségét teremti meg a kiállításainkat megtisztelő érdeklődők számára.- A látogatottságot tekintve mekkora az intézmény vonzásköre?- A Trianon Múzeum az összmagyarság találkozási pontja, ahogy egy látogatónk múzeumi vendégkönyvünkben megfogalmazta: a magyar lelkiismeret menedéke. A világ minden részéről érkeznek vendégeink, a magyar emigráció valamennyi nagyobb európai és tengerentúli közösségéből, az ország minden tájáról jönnek hozzánk, ám érthető módon az elszakított területek magyarságától árad a legnagyobb érdeklődés és szeretet a múzeum irányában. Az erdélyi, felvidéki, bácskai és kárpátaljai magyarok valóban zarándokhelynek tekintik és annak is használják a Trianon Múzeumot. Az elégtétel, az önbizalom, a megrendülés és erősödés spirituális pontjaként és történelmi bázisaként tartják számon.- Hogyan reprezentálódik más, határon túli hasonló profilú létesítmények tevékenysége az önök programjaiban?- A Trianon Múzeum elsődleges célkitűzése, hogy kezdeményező szerepet vigyen abban az emlékezetpolitikai újjászületésben, amely a történelmi Magyarország szétszakítását, a magyarság 20. századi kisebbségbe szorulását és a Kárpát-medence 21. századi magyar lehetőségeit hatékony tudományos eszközrendszerrel, megfelelő fogalmi apparátussal, kollektív történelmi közhelytelenítéssel, közösségi alternatívaképzéssel és - ne legyenek kétségeink -, merészséggel, innovációval és türelemmel újraértelmezze és újrateremtse. Múzeumunk talán Trianon századik évében került abba a helyzetbe, hogy immár alkalmas erőforrások állnak rendelkezésére ennek a sokrétű vállalkozásnak a megindítására.- Hogyan készül az intézmény a centenáriumi évre? Milyen programok, programsorozatok várják a látogatókat?- Legfontosabb kulturális rendezvényünk a Második ezer év című, a királyszállási Nagy-Magyarország Parkban megrendezésre kerülő összművészeti kulturális fesztivál, amely belső motivációjában az 1896-os millenniumi megemlékezések optimizmusával tekint az előttünk álló időszakra és a kárpát-medencei magyarság elmúlt száz évben felmutatott kivételes teljesítményére. Kétnapos rendezvényünket ajándéknak és meglepetésnek szánjuk azoknak a magyaroknak, akik szerepvállalásukkal, teljesítményükkel és hitükkel hozzájárultak ahhoz, hogy a Kárpát-medencében a magyar jelenlét és magyar kulturális intézményrendszer az egész térségben pozitív hatást kifejtve, ma is nélkülözhetetlen módon járul hozzá a közép-európai gazdasági, társadalmi és kulturális kapcsolatok erősítéséhez. Ennek megfelelően rendezvényünkre a Kárpát-medence legjelentősebb külhoni településeiről 1100 kiemelkedő közéleti teljesítményt felmutató magyart szándékozunk meghívni és vendégül látni. 2020-ban fontos programnak ígérkezik a Lesz, lesz lesz címmel elindított zenei vállalkozás, amelyben a 12 legszebb magyar irredenta dalt hangszereljük újra rockzenei alapokon, szimfonikus zenekarra,, gyermekkórusra és terveink szerint, az ország legkiválóbb előadóművészei szerepvállalásával, még idén egy különleges nagykoncerten mutatkozik be a produkció. A koncert anyagát külön nyomtatott kottában, CD-melléklettel is megjelentetjük és eljuttatjuk valamennyi érdeklődő Kárpát-medencei magyar iskolához és zenetanárhoz.- Melyek a legerősebb hazafias üzenettel bíró tárgyi emlékei vagy szellemi produktumai a múzeumnak?- Számos - az összetartozást új eszközökkel és dinamizmussal feldolgozó - üzenetet kívánunk megjeleníteni Trianon centenáriumi évében. Ide tartozik a 10 könyv Trianon 100. évében, az 1000 éves Magyarországról reprezentatív könyvsorozat, amely egyebek mellett először fogja kiadni és az érdeklődő nagyközönséggel megismertetni az 1920-as magyar béketárgyalások teljes iratanyagát a csatlakozó összes térképpel együtt. Fontos gesztusnak szánjuk, hogy 2020-ban a Trianon Múzeum valamennyi végzős felvidéki, kárpátaljai, erdélyi, délvidéki és őrvidéki diák számára egy exkluzív ajándékcsomagot állít össze és juttat el az érintettekhez. Az ajándék része az általunk kiadott reprezentatív Kárpát-medence útikönyv és nemzeti olvasókönyv, amely reményeink szerint új megközelítésben képes a Kárpát-hazát a magyar olvasók számára bemutatni és megszerettetni. Az ajándékcsomagban található egy egyedileg tervezett Trianon-kártya, valamint minden végzős diák megkapja a centenáriumra készített szuggesztív erejű 3D-S animációnkat, amely madártávlatból járja be a Kárpát-medence emblematikus helyszíneit. A Trianon Múzeum valamennyi munkatársa magáénak vallja múzeumunk egyik jelmondatát és elhivatottan készül a magyarság számára különösen fontos megemlékezésekre: „Csak a lényeget kell őriznünk. A többi jön magától.” Lapszámunkat ÁDÁM GYULA fotóművész pünkösdi képeivel illusztráltuk. Ahogy Katkó Tamás fotóművész egyik kiállításmegnyitón kiemelte: Ádám Gyula az erdélyi pünkösd egyik ikonikus színhelyét és eseményét, a csíksomlyói búcsút is bemutatja, ám oly módon, ahogy egy turista csak kis szerencsével, de leginkább soha nem láthatja. Fotóin megnézhetjük a keresztaljak hajnali indulását Alcsík, Felesik és Gyimes falvaibái, a csángó misét vagy a pünkösdvasárnapi napba nézés szokását is. Haris László fotóművész mondta róla: „Ádám Gyula nem művészként kereste a témát, hanem a téma kereste meg őt, ezért lett művész. Ekkor kezdett el komolyabban foglalkozni a fotográfiával, hogy sikeresen tudja megörökíteni, menteni a csángó kultúrát. Az már a mi különleges szerencsénk, hogy kiderült, tehetséges, és az elkészült képek nemcsak dokumentumok, hanem az események lényegét láttató művészi alkotások." Elindulni, várni a hajnalt - ez a cél már önmagában is szép imádság, hát még együtténekelve a többiekkel. A találkozás megannyi arca - Ádám Gyula nem idegenként érkezik közéjük, fotói által mi sem idegeneket látunk. Ráköszönni a szembejövőre, áldást mondani az elhaladókra - erre buzdít ez a hajnali tisztaság. Közben gyönyörködhetünk az idő természetében is, a változásban, amelyben valami ősi találkozik a mai lehetőségekkel: az évszázadokon át hordott viselet fölé műanyag esőköpenyt kanyaríthatunk, a lóról lepattanva érintőképernyőt babrálunk és felhívhatjuk, akit keresünk. Furcsa és meghökkentő látvány. És van, ami mégis ugyanaz marad: az összekulcsolt kéz, az égre tekintő bizakodás. * Ádám Gyula a rendszerváltásig titokban dolgozott, nem volt tagja egyetlen fotóegyesületnek sem. Munkáiból 1990 óta számos kiállítás nyílt Erdélyben és több európai városban. 2008-ban fotóművészeti munkásságáért megkapta a Magyar Művészetért Díjat. Több kiadvány is népszerűsíti ezt a nem hétköznapi életművet, közülük legjelentősebb a 2006-ban megjelent Arcpoétika című album, amely értékes szakmai önvallomás is, és a 2008-ban kiadott Székelyföldi vízikerekek nyomában című tematikus fotóalbum, amely elnyerte a Marosvásárhelyi Nemzetközi Könyvvásár Legszebb könyv díját. A megkerült paradicsom címmel négy évtized képanyagából közölt válogatást, az impozáns albumot az Előretolt Helyőrség íróakadémia jelentette meg. Ádám Gyula tavaly átvehette a Magyar Érdemrend lovagkeresztjét, majd a moldvai és gyimesi csángó, illetve székelyföldi és a szórványban élő magyar emberek mindennapjait és ünnepeit kivételes érzékenységgel megörökítő, dokumentarista stílusú fotográfiái elismeréseként Szőts István-díjjal jutalmazta a Magyar Művészeti Akadémia film- és fotóművészeti tagozata. 2020. május IRODALMI-KULTURALIS MELLÉKLET
