Heves Megyei Hírlap, 2020. május (31. évfolyam, 102-126. szám)

2020-05-30 / 126. szám

2 ^;fünr helyőrség tarca LEVÉL Édes kicsi fiam, te még nem tudsz olvas­ni, neked nyugodtan írhatok és szabadon és őszintén - hozzád beszélve és mégis magamhoz - valamiről, amiről soha nem beszéltem, amit magamnak sem vallot­tam be soha, aminek a nevét soha ki nem mondtam. Most, ezen a furcsa nyáron, mely úgy hat rám, mint borzongó, ké­nyelmetlen ébredés egy tarka és bolondos álom után, először válik tudatossá ben­nem, hogy egész életemben kerültem ezt a szót... íme, erőlködöm és nem tudom ki­mondani most se, különös szemérem fog el, nem tudom legyőzni; pedig nem volnék éppen zárdaszűz, se vénkisasszony - ne­vén szoktam nevezni, nemcsak a gyerme­ket, de ama boldog és áldott bölcsőt is, ahonnan származik. Megpróbálom meg­mondani, mi az, amit érzek, akkor talán nem kell kimondani; ugye? Különben ha nem értenéd dadogáso­mat, útbaigazíthatlak. De fordulj el, ne nézz a szemembe. Még nem olvastam ezt a könyvet, amiben levelem meg fog jelen­ni: de úgy gondolom, ama szót megtalá­lod benne többször is - hiszen arról szól a könyv, amit ez a szó jelent. És megtalá­lod régi versekben és széles szólamokban, amik most újra élni kezdenek - én még akkor ismertem őket, mikor egy időre Karinthy Frigyes halottaknak tetszettek, üresen, furcsán kongottak a fülemben, nem értettem őket, vállat vontam. Igen, valamiről beszéltek ezek a versek, és szóltak valamiről, amiről tudtam, hogy van, mint ahogy van kéz és láb - különösen hatott rám, hogy emlege­tik, mintha valaki minden lélegzetvételnél­­megnevezné a láthatatlan elemet, mely tü­dejébe nyomul. Iskolai ünnepélyeken, ta­vasszal kiáltották hangosan: azt mondták nekem, hogy szeressem, kötelességem sze­retni. Mintha azt mondták volna, hogy sze­ressem a kezemet és a lábamat. Dac fogott el és furcsa makacsság: - hogyan lehetne kötelességem, hogy magamat szeressem, így szóltam magamban, holott én nem vagyok megelégedve magammal, holott én több és jobb szeretnék lenni, mint ami vagyok - holott én gúnyolom és dorgálom magamat. S mert a földön járok, ne fordít­sam szememet a csillagos ég felé, melynek nincsenek határai, csak horizontja van? S mert nem tudok ellenni étel és ital nélkül, tegyem meg istenemmé az ételt és italt? S mert nem tudok szólani másképpen, csak így, ne hallgassam meg azt, aki másképpen szól? S ha erőt adott nekem a föld, amely­ből vért szíttam magamba anyám emlőin át - ezt az erőt csodáljam a munka helyett, melyet végrehajtok vele? Dac fogott el és makacsság: embernek neveztem magam- azt kerestem, ami bennem hasonlatos másféle emberekkel s nem azt, ami külön­bözik. Világpolgárnak neveztem magam- léleknek neveztem magam, mely rokon lelket keres, akárhol itt e földön, s ha kell, a pokolban is. És nem mondtam ki azt a szót. De ha házat építettek valahol Pesten vagy Fo­­garason, vagy Szolnokon, vagy Kolozs­várott, megálltam előtte, és úgy néztem, mintha az én házamat építenék. És ha virágot láttam nyílni a pilisi hegyekben vagy a Kárpátokban, tudtam, hogy a vi­rág nekem nyílt. És ha idegen emberrel beszéltem, és az idegen ember dicsér­te a lánchidat és a Dunát és az aggteleki cseppkőbarlangot és a dobsinai jégbar­langot és a Vaskaput és a Balaton vizét- akkor lesütöttem a szemem és zavarba jöttem, mintha engem dicsérne. És mikor Berlinben jártam, úgy csodálkoztam és nevettem magamban azon, hogy ezek itt járkálnak és házakat építenek, mint aki álmában tudja, hogy álmodik, és amit lát, nem valóság, álomkép csak, tündérme­se, játék. Játékháznak éreztem az idegen házat - csak játszották az emberek, hogy ezt ők komolyan veszik -, és mikor a ven­déglőben fizettem, elámultam, hogy elfo­gadják tőlem a játék pénzt, amit kezembe nyomtak, mikor átléptem a magyar ha­tárt. És lelkem mélyén soha nem hittem el, hogy ők komolyan mondják: hélas! és alas! és wehe! és ahimé! - mikor jaj-t kell mondaniok -, és arra gondoltam, hogy haláluk percében ők is jajt mondanak majd, mint én. A megfogható ismerős va­lóság ott kezdődött nekem, ahol átléptem a határt - ha életemben először jártam is arra, ahol átléptem. De nem mondtam ki azt a szót soha. És most már nem is tudom kimondani, csak ennyit: valami fáj, ami nincs. Valamikor hallani fogsz majd az életnek egy fájdalmas csodájáról - arról, hogy akinek levágták a kezét és a lábát, sokáig érzi még sajogni az ujjakat, amik nincsenek. Ha ezt hallod majd: Kolozsvár, és ezt: Erdély, és ezt: Kár­pátok - meg fogod tudni, mire gondoltam. In: Vérző Magyarország. Magyar írók Magyarország területéért. Szerkesztette: ffncrtnlnm ii Dovcrí Rtirtrrnocf mofí [3 alvazat A Petőfi Irodalmi Ügynökség felhívása szépirodalmi könyvkiadók részére E-KÖNYVTÉR A pandémiás időszak nehéz hely­zetbe hozta a magyar könyvkiadást. A könyvesboltok, könyváruházak bezárásával a kiadók értékesítési le­hetőségei beszűkültek. A kiadók és a kereskedők is elveszítették közvetlen kapcsolatukat az olvasókkal, akik így csupán online vásárlások révén jut­hattak friss olvasnivalóhoz. Jelen felhívás megteremti an­nak a lehetőségét, hogy a kiadók eddig még kéziratban lévő igényes kortárs szépirodalmi műveket tud­janak megjelentetni elektronikus könyv formájában. A program célja: a kiadók e ne­héz időkben történő segítése és az elektronikus könyvek további elter­jedése. A Petőfi Irodalmi Ügynök­ség Kárpát-medencei Igazgatósága (KMI) ennek érdekében létrehozza elektronikus könyvtárát E-Könyv­­tér címmel. Ehhez a kiadóktól eddig még kiadatlan, de komoly irodalmi értékkel bíró kortárs szép­­irodalmi művek felajánlását várja, amennyiben hajlandók az írásokat a KMI e-könyvtárának felkérésére kiadni. Egy kiadó legfeljebb 5 cím­felajánlást tehet. Az elbírálás és megvalósítás folyamata: az igényeket a KMI által felkért szakmai bizottság a beérkezések sorrendjében értékeli és hozza meg döntéseit. Az elbí­rálás után a Petőfi Irodalmi Ügy­nökség Nonprofit Kft. vállalkozási szerződést köt a kiadóval, és meg­rendeli tőle az adott mű(vek) elekt­ronikus formában történő megje­lentetését. Erre a célra - a kiadást követően - nettó 500 000 Ft díjat fizet a kiadónak címenként, szám­la ellenében. A felajánlások benyújtása: a felajánlásokat az ekonyvter@petofi­­ugynokseg.hu elektronikus levél­címre váiják. Ezt követően adatlapot küldenek, amelyet kitöltve, aláírva ugyanerre az e-mail-címre kell visz­­szajuttatni. A felajánlásban meg kell nevezni a kiadót, a szerzőt, a kiadan­dó mű címét, mellékelni kell a szi­nopszisát, valamint egy jellemző, há­rom oldalnál nem hosszabb részletét. A programban részt vevők köre: kortárs magyar szépirodalmi művek kiadásával (is) foglalkozó kis és közepes, legfeljebb tíz főt foglal­koztató könyvkiadók, melyek éven­te legalább 10, legfeljebb 60 címet jelentetnek meg. Egyéb rendelkezések: a felaján­lások elbírálásának eredményéről a kiadót írásban tájékoztatja a KMI. Pozitív elbírálás esetén, amennyi­ben a kiadás a kiadónak felróható ok miatt meghiúsul, a díjra a kiadó nem jogosult. A KMI fenntartja a jogot, hogy indoklás nélkül a felajánlások elbí­rálását mellőzze és jelen felhívást visszavonja. Elutasítás, illetve jelen felhívás visszavonása esetén a KMI nem köteles az indokát megadni, és a ki­adók költségtérítésre nem tarthat­nak igényt. A kiadó a pozitív elbírálás után köteles az elektronikus könyvet 60 napon belül megjelentetni a legnépszerűbb letölthető formá­tumokban. A kiadványon fel kell tüntetnie a Petőfi Irodalmi Ügy­nökség Kárpát-medencei Igazgató­ság E-Könyvtér feliratot és a KMI lógóját. A kiadó a későbbiekben saját web­oldalán, webshopjában, illetve on­line áruházakban értékesítheti a kiadott e-könyvet, továbbá nyom­tatott formában is megjelentethe­ti. A KMI szerzői jogokra nem tart igényt. A könyvgyűjtemény címtára a KMI weboldalára is felkerül, ahol ajánlásképp részletek lesznek ol­vashatók a művekből. Benyújtási határidő: a művek felajánlásait 2020. június 30-ig várják folyamatosan. Jelen felhívás visszavonásig érvé­nyes. helyőrség Főszerkesztő: Szentmártoni János • Szerkesztőség: Ágoston Szász Katalin (gyerekirodalom), Bonczidai Éva (felelős szerkesztő, Oláh János-ösztöndíjas), Farkas Weltmann Endre (vers) Nagy Koppány Zsolt (novella, tárca) • Tördelés, grafikai szerkesztés: Leczo Bence • Olvasószerkesztés, korrektúra: Farkas Orsolya, Nádai László • Kiadja a Mediaworks Hungary Zrt. IRODALMI-KULTURALIS MELLÉKLET E mail: helyorseg.szerkesztoseg n gmail.com, postacím: Petőfi Irodalmi Ügynökség, 1394 Budapest 62. Pf. 394. 2020. május

Next

/
Thumbnails
Contents