Heves Megyei Hírlap, 2020. április (31. évfolyam, 78-101. szám)
2020-04-25 / 97. szám
ó in memóriám A ZRÍNYI-EMLÉKÉV TÉTJÉRŐL Bonczidai Éva Prepozíció, invokáció, enumeráció - sorolja fanyalogva még az irodalomszerető diákok többsége is, ha meghallja Zrínyi Miklós nevét. Ugyanis a négyszáz éve született költő, hadvezér főművéhez, a Szigeti veszedelemhez kapcsolódva volt alkalma megtanulni az eposzi kellékeket. Lássuk be, kevés tizenévest hoz ez lázba. Lássuk be, kevés tanár tud erről úgy beszélni, hogy bármiféle lelkesedés szülessen a szavai nyomán a penzumszerűen legyúrt mű kapcsán. Pedig Zrínyi Miklós ma is népszerű nagy hősünk lehetne, ha a maga korában is nehézkesnek, erőltetett rímelésűnek tartott eposzával nem kellene így megküzdeni az érettségi felé menetelve. Természetesen nem azt állítom, hogy a mű érdemtelenül szerepel a tananyagban, hanem arra hívnám fel a figyelmet, milyen kár, hogy a magyar fiatalok többsége így és ezért találkozik először Zrínyi Miklós nevével. Pedig valóban kivételes nagyság volt, nemcsak valamély provinciális büszkeség mondatja azt a szakemberekkel, hogy a korszak kiemelkedő gondolkodóját tisztelhetjük benne. R. Várkonyi Ágnes történész Zrínyi teóriáinak számbavétele után- a nemesi adózás, állandó hadsereg, központosított államgazdaság és közigazgatás, a vallási tolerancia és jobbágyvédelem - reformernek nevezte a szigetvári hős dédunokáját, aki többször megfogalmazta irányadó téziseit „reformáljuk magunkat”- vagy „szabjunk már rendet dolgainknak” buzdítással. „A reformpolitika gyakorlata Zrínyi korában már nevezetes közelebbi és távolabbi hagyományokra tekinthet vissza; Európában a XVI-XVII. század a reformok kora is. Két nagy területen zajlott. Az egyik az országok belső viszonyait, a másik az európai államhatalmak egymáshoz fűződő kapcsolatait ölelte fel. A kettő szorosan össze is függött egymással, hiszen a politikai, gazdasági és a gondolkozás, műveltség, vallás szférái sokszorosan áthatották egymást. Az ismert megállapítás, hogy Európa a török hódításra reformok sorozatával felelt, úgy is igaz, hogy az Oszmán Birodalom támadásait feltartóztatni, majd visszaszorítani csakis a megújuló Európa tudta. Az abszolutista államrendszerek kialakulása, a racionális természetismeret, a törökellenes nemzetközi szövetségek megteremtésének próbálkozásai az új típusú kereskedelemmel együtt a reneszánsz, a reformáció és ellenreformáció korában megannyi feltétele volt annak, hogy a keresztény világ fölébe kerekedhetett a mohamedán világnak” - mutat rá a történész. Ez a kontextus is igazolja, van miért visszatekintenünk erre a korszakra, érdemes megismernünk, kik és mi módon tudták érvényre juttatni a keresztény Európa megmaradásának ügyét. Zrínyi Miklós nemcsak politikai gondolkodóként segítette ezt, hanem hadvezérként is. A korán árvaságra jutott Zrínyi fivéreket Pázmány Péter nevelte, hitben és tudományban, hadászati stratégiában, gazdasági ismeretekben egyaránt jártasak voltak. A fiatal főúr a legkorszerűbb gazdálkodást valósította meg a birtokán, jelentős kapcsolatot ápolf Velencével, és kiemelkedően jó katona volt, aki elnyerte a magyar királyság harmadik főméltóságát, a báni méltóságot. A horvát bán 1664. január végén-február elején huszonötezer katonával kétszáznegyven kilométerre hatolt be a törökök által megszállt országrészbe, elfoglalt négy helyőrséget, jelentősen lassítva a törökök előrenyomulását. Európa a keresztény világ védelmezőjét tisztelte benne, a törökök pedig az erős ellenfelet. (A törökök örömujjongásban törtek ki, amikor értesültek a Zrínyi Miklós halálát okozó vadászbalesetről.) Zrínyi Miklós máig érvényes írásokkal gazdagította a hadászati irodalmat, hatékonyan használta a sajtót a politikai propagandában, az információáramlás és a diplomácia szerepét is jól ismerte. (Velencében éppen a magyarországi törökellenes háború előkészítése idején történt az első kísérlet a nyomtatott hetilap megindítására - mutat rá Bene Sándor a Zrínyi testvérek diplomáciai, kereskedelmi és kulturális kapcsolatait is feltáró, A Zrínyi testvérek az Ismeretlenek Akadémiáján című tanulmányában.) És ezek mellett Zrínyi Miklós költő is volt. Azonban így érdemes látnunk őt, egy minél összetettebb portré által, így lehet igazán megérteni annak a jelentőségét, hogy a gazdaságát felvirágoztató tanult főúr, a hadászati stratéga és bátor katona, a keresztény hit védelmezője a magyar irodalom területén is következetesen képviseli és megfogalmazza mindazt, amit teljes életművével is példáz. Az is jelzés értékű, hogy a Zrínyi Miklós születésének 400. évfordulója alkalmából meghirdetett emlékévet a Honvédelmi Minisztérium kezdeményezte. Érdemes volna következetesen tenni azért, hogy Zrínyi Miklós Mátyás királyhoz vagy Petőfi Sándorhoz hasonlóan népszerű hősünk legyen, ez talán a költő megértését és az irodalomtanítást is segítené. Az emlékév több programját ellehetetleníti a koronavírus, de a május 3-i évfordulóra Zrínyi hívei hátha előrukkolnak online is elérhető filmekkel, animációkkal, képregényekkel, a fiatalokat valóban megszólító tartalmakkal, sokakat mozgósító vetélkedőkkel. A legendagyártás és a méltó értékelés lehetősége is az utókoré, ha végre mindkettő megvalósul, azzal a nemzeti kultúra gazdagodik. pályázat „EGY VÉRBŐL..." - GYERMEK- ÉS IFJÚSÁGI DRÁMAPÁLYÁZAT Mondd el hát Bagirának a dzsungel varázsigéit, amelyekre ma tanítottalak.- Kiknek a varázsigéit? - szólt Maugli, örvendve, hogy fitogtathatja tudományát. - A dzsungelben sokféle nyelv van, és én ismerem valamennyit.- Mind kevés az, amit ismersz, egy cseppet se sok, - szólt Balú. - Látod, Bogira, a tanító hiába vár köszönetét. Soha kis farkas el nem jött még, hogy megköszönje ai öreg Balúnak, amit tanult tőle. Halljuk hát a vadásznép igéjét - nagy tudós.- Egy vérből való vagyok veled,- szólt Maugli, úgy hangsúlyozva a szavakat, ahogy vadászat közben szokták valamennyien.- Helyes. Most a madarakét. Maugli ismételte a mondatot, füttyentve a végén, mint a kánya.- Halljuk még a kígyókét is - szólt Bogira. Teljességgel leírhatatlan sziszegés volt a felelet; azután rúgott egyet Maugli hátrafelé, összecsapdosta tenyerét, tapsolva önmagának, s felugrott féloldalt Bagira hátára; amint elhelyezkedett, dobolni kezdett sarkával Bagira fényes bőrén s torzabbnál torzabb arcokat vágott Balúra.- Rajta, rajta! Ezért aztán érdemes volt eltűrni egy kis verést is,- szólt a barna medve gyöngéden.- Eljön az az idő, amikor hálával fogsz rám visszaemlékezni. Azután Bagirához fordult s elmondta neki, hogyan kérte a varázsigék elmondására Hathi-t, a vad elefántot, aki minden effélét tud, s hogyan vitte el Hathi Mauglit a mocsárhoz, hogy a kígyók igéjét megkérdezze egy vízi kígyótól, mert Balú nem tudta ezt kiejteni, s hogy meg van most védve Maugli minden baj ellen a dzsungelben, mert sem kígyó, sem madár, sem más állat nem bántja őt.- Nincs mit félnie senkitől sem -fejezte be Balú, nagybüszkén végigsimogatva vastagbőrű gyomrát.’’ Rudyard Kipling: A dzsungel könyve. Fordította Mikes Lajos. Lampel R. (Wodianer F. és Fiai) R. T. Könyvkiadó vállalata, Budapest, 1923 Száz esztendővel ezelőtt szétperdültek a gyöngyök... és a göröngyök. Össze lehet-e szedni őket, vagy az idő — a feledés - feneketlen zsebében tűnnek el örökre? A gyermek játszik és figyel, a felnőtt emlékezik és mesél, hogy azután a gyermekből is emlékező felnőtt lehessen. Vajon, hogy érintette az akkori gyermekeket a gyöngyök, szüleiket-nagyszüleiket a göröngyök szétpergése? Lehet-e, kell-e, tudunk-e erről beszélni/mesélni a gyermekek nyelvén - a gyermekeinknek - a színpadon? Úgy gondoljuk, lehet, kell tudnunk! Idén a magyar kultúra napján a Magyar Teátrumi Társaság, a Békéscsabai Jókai Színház és a Petőfi Irodalmi Ügynökség gyermek- és ifjúsági drámapályázatot hirdetett magyar nyelvterületen alkotók számára. Pályázhat korhatár nélkül bárki. Az elbírálás során előnyben részesítik azokat a műveket, amelyek a nemzeti összetartozás Üdülők a Balatonnál (vegyes technika, papír) IRODALMI-KULTURALIS MELLÉKLET érzetének fontosságát erősítik. A kiírók a drámai alkotások mellett bábszínházi darabokat is örömmel fogadnak. A beérkező pályázatokat az előválogatást követően a kiírók által delegált háromtagú szakmai zsűri bírálja el. Első díj: 2 000 000 forint Második díj: 1 000 000 forint Harmadik díj: 500 000 forint Az első helyezett pályaművet a Békéscsabai Jókai Színház már a 2020-as őszi évadban műsorra tűzi. Az előzsűri által kiválasztott rövidlistás pályázati művek szerzőivel a Petőfi Irodalmi Ügynökség egyszeri közzétételi szerződést köt. Amennyiben az így közzétett műveket leszerződné bármelyik magyar színház, az ügynökség vállalja, hogy kiközvetíti az igényt a szerző felé, és szükség esetén jogi és adminisztrációs segítséget nyújt. Pályázati határidő: 2020. június 4., a nemzeti összetartozás napja. A pályázatokat az alábbi címre kérjük benyújtani: Postai úton: Békéscsabai Jókai Színház 5600 Békéscsaba, Andrássy u. 1-3. Elektronikus úton: jokaiszinhaz@jokaiszinhaz.hu 2020. ói Zrínyi Miklós - Jan Thomas festménye a XVII. század közepéről
