Heves Megyei Hírlap, 2020. március (31. évfolyam, 52-77. szám)

2020-03-21 / 69. szám

folytatás a 1. oldolról B helyőrség interiu Kecskeméten szeretnénk beindítani segítségével készíttettük el, a népsze­­az animátorképzést, emellett pedig rűségük pedig tovább nőtt, érdekes egy animációs múzeumot is létre- módon a magyarlakta területeken hozni, mindkettőnek folyamatban az kívül elsősorban a Távol-Keleten, az előkészítése. Egy interaktív gyűjte- Egyesült Államokban, a Fülöp-szige­­ményt képzeltünk el, ahol a látogatók teken és Indiában a legnézettebbek, készíthetnek is animációs filmeket, A munkánkkal a magyar kultúrát is amelyeket aztán akár magukkal is közvetítjük. Sok magyar származású vihetnek. Jelenleg több mint ötezer ember jelezte, mennyire örül annak, látogató érkezik a stúdióba évente hogy végre találkoztak az elődjeik anélkül, hogy bárhol is reklámoznánk nemzeti kultúrájával, hagyományai­­ezt a lehetőséget. Negyvenkilenc év .val. Nagyon kedves vélemények ér­­alatt sok film készült a stúdióban, keztek, és havonta kétmillióval emel- Ma már azok a szülők és pedagógu- kedik a nézők száma, sok hozzák el gyerekeiket és a tanít­ványaikat, akik annak idején látták -A Kecskeméti Animációs Film­­a népmesesorozatot, így idegenfor- fesztiválra (KAFF) nagyon sok galmi vonzata is van a stúdiónak, külföldi művész érkezik, sok Az animátorképzés „első fázisa” már külföldi filmet mutatnak be, és működik a városban, elérhető egy a Kecskemétfilm alkotásait is animációs workshop gyerekeknek a több esetben szinkronizálták. Pagony Könyvesboltban. A MOME Minek köszönhető ez a nagy egyik tehetséges hallgatójának pedig nemzetközi háló? havi ösztöndíjat biztosítunk, ő a ren- - A KAFF létrehozásában az vezérelt, dezői utánpótlás reménysége. hogy lássuk, mi történik a világ ani­mációsfilm-művészetének trendjei­- Az animációs filmeken látszik, ben, és megmutassuk a szakmának hogy értékeket közvetítenek, le- és a nézőközönségnek, hogy milyen gyen szó a Magyar népmesék- filmek készülnek Magyarországon, ről, a Toldiról, a Cigánymesék- Mindig a kényszerhelyzetek tesznek ről vagy7 a Vízipók-csodapókról. kreatívvá. Fontosnak tartom, hogy Melyek azok az értékek, ame- egy vidéki magyar városban a világ lyeket mindenképpen közvetí- animációsfilm-művészetének szí­­teni szeretnének? ne-java jelenjen meg kétévenként.- Az értékválasztásnál el kell dönte- Az itt született nemzetközi szakmai nünk, hogy az adott téma alkalmas-e kapcsolatok sok területen nyújtottak animációs filmre, vagy sem. Azok az segítséget az évek folyamán, igazán jó animációs filmek, amelyek egyfajta interakcióra késztetik a né- - A saját filmeken kívül a Kecs­­zőket, a vizuális megfogalmazás egy kemétfilm közreműködik kül­­absztrakció, nem a naturális valóság, földi alkotásokban is, melyek így a néző egy aha-élményben ré- közül több nagy sikert ért el. Mi szesül, meg kell fejtenie a látottakat, ilyenkor a stúdió feladata? dekódol, a személyiségén keresztül is - Változó. Egyszer ír megrendelésre megszűri a filmet. S a legfontosabb készítettünk egy egész estés filmet, szempontunk az, hogy az örökségül mert a rendező látta a Magyar nép­­kapott értékek, amelyek nemzeti kul- meséket, és a kelisi kódex ábrázo­­turális kincseink, ezzel a különleges lásait hasonló módon képzelte el a filmes alkotói eszközzel, az animá- filmben. A forgatókönyvet, figurá­déval megjelenhessenek egy új di- terveket ők készítették, nálunk pe­­menzióban. Legújabb terveink között dig a rajzolás és a kifestés történt, szerepel az Árpád-házi szentek életét Az írek aztán ajánlottak bennünket bemutató sorozat, a Magyar népme- a spanyoloknak, a Chico és Rita sék száz epizódjának elkészülte után produkcióba dolgoztunk be, majd a pedig cigány meséket is megfilmesí- párizsi Prima Linea stúdió keresett tünk - Horváth Mária kolléganőm meg a Loulou és a hihetetlen titok javaslatára. Ezekkel a mesékkel az a című filmmel. Ebben a kifestést és szándék vezérelt bennünket, hogy a a kompozitálást végeztük, majd kö­­roma társadalomnak szeretnénk a vetkezett a Vörös teknős Michael saját értékeiket bemutatni, illetve a Dudok de Wit Oscar-díjas filmren­­többségi társadalom számára a befő- dezővel, akivel jó barátságot sikerült gadást, az elfogadást megkönnyíteni, kialakítani. Tavaly Teheránban vol- A Magyar népmesék sorozatot (és tunk együtt zsűrizni, és részt vett a az összes filmünket) feltettük a You- KAFF-on is. Legutóbb pedig a Med- Tube-ra, nem is sejtettük, hogy mek- veinvázió Szicíliában című filmnél kora nézettséget fog elérni: száztíz- vállaltunk bérmunkát, ez tavaly mülió megtekintésük van százhetven ősszel került a mozikba. A Vörös országból. Többen írták, hogy egy teknőst, a Chicót és a Kells titkát Os­­szót sem értenek belőle, de nagyon cárrá is jelölték. A napokban három tetszenek nekik az epizódok. Az angol stúdió is keresett bennünket európai szinkront a Magyar Nemzeti Bank országokból, hogy a következő egész Leo és Fred 2020. március 3 Fotó: Eberling András estés filmjükben szeretnének velünk együtt dolgozni. Általánosságban elmondható, hogy nagyon jól kiegé­szítik egymást a tevékenységeink: a szerzői rövidfilmek, a televíziós so­rozatok, az egész estés filmek.- Hol tart a magyar rajzfilm­gyártás?- Mikor létrejött a Magyar Mozgókép Közalapítvány, teljesen partvonalra szorult az animáció, és ez a helyzet szinte a mai napig fennáll. Ezért kell külföldi munkákat keresnünk. Évek óta a pályázati lehetőségekkel évente összesen annyi pénz áll rendelkezés­re animációs filmek elkészítésére, mint egy egész estés játékfilmre. Ha egy játékfilmes producer megkap egy összeget, elmegy egy filmstúdió­ba, leforgatja a filmet, nem neki kell megteremtenie az infrastruktúrát. Nekünk mindent magunknak kell biztosítani, az épületet fönntartani, megvenni a gépeket, szoftvereket, ezeket persze folyamatosan frissí­teni kell, szakembereket betanítani. Ezeket az összegeket nem is tudjuk elszámolni a pályázatoknál. A film­stúdió fogalma a mozgóképtörvény­ben nem is létezik. Negyvenkilenc éve úgy működik a stúdiónk, hogy a törvény szerint nem létezünk. Min­den produkciónál, amire az államtól kapunk támogatást, a kapott összeg 0,5 százalékát kell kifizetni filmszak­mai képzési hozzájárulásra, amit a játékfilmesek a bérmunkáknál a kisegítő személyzet képzésére fordí­tanak. Ez az összeg nem fordítható animátorképzésre. Remélem, meg­változik ez a méltatlan helyzet, az új Nemzeti Filmintézet vezetőjét, Káéi Csabát próbáltam tájékoztatni erről. Jelenleg meghirdetnek egy pályáza­tot, és mindenki hármat nyújthat be: Egy producer is meg mi is, mint egy stúdió, ahol kilenc rendező van.- Az 1956-os tevékenységei mi­att partvonalra került, mégis ez a sors vezette az animációs filmek felé.- 1940-ben születtem, Dunapatajon éltem át a Rákosi-rendszert, a be­szolgáltatást. Anyám a községházán könyvelőként dolgozott, közvetlenül látta, mi történik. Jöttek haza a ha­difoglyok Oroszországból, mondták, hogy ott mi van, kolhozosítanak. Dunapataj parasztpolgár falu volt, nagyon élt a Kossuth-kultusz, itt avattak az országban másodikként szobrot az emlékére, halálának évé­ben. Voltak polgári körök, két úri kaszinó, a Tanácsköztársaság idején pedig 63 embert akasztottak fel és lőttek agyon itt az ellenállás megtor­lásaként. Az ember magába szívta akár így, akár olvasmányélményei által a szabadságvágyat. Amikor a kunszentmiklósi forradalmi bizott­ság vezetője bejött a kollégiumba, és kért egy fiatalembert, aki el tudná szavalni a Nemzeti dalt, a kollégium igazgatója engem javasolt. Kimen­tem, elmondtam, a tömeg kórusban harsogta a refrént, aztán földobtak a levegőbe, féltem is, hogy leejtenek. Aztán egy barátommal felmentünk Budapestre, mindenféle anyagot ösz­­szegyűjtöttünk, szórólapokat, újsá­gokat, hogy ezeket majd terjesztjük. Láttam a szétlőtt Budapestet. Mikor leverték a forradalmat, jött a Már­ciusban Újrakezdjük, vagyis a MŰK szlogen, és ehhez mérten próbáltam én is szervezkedni nemcsak a gimná­ziumban, de egész Kunszentmikló­­son is. A község párttitkára tudomást szerzett,róla, eltávolítottak a gimná­ziumból, és a faluból is kitiltottak. Kalocsán fejeztem be a tanúlmányai­­mat. Dolgoznom kellett, földmérők mellett segédmunkásként dolgoz­tam, közben többször jelentkeztem az egyetemre, de nem vettek fel. Az­tán elvittek katonának Békéscsabá­ra, majd Nyíregyházán találtam ma­gam, annál az alakulatnál, ahova a megbízhatatlan embereket sorozták be. Itt találkoztam Wekerle Sándor unokájával, aki tudta, hogy Kecske­méten van a Bács Megyei Filmstú­dió, és ha engem érdekel a film, ak­kor érdemes lenne megkeresni őket. Ott tudtam meg, hogy a Pannónia egy vidéki műtermet akar létrehoz­ni. Jelentkeztem az igazgatónál, aki meghallgatott, és egy éven keresztül különböző feladatokat adott, végül pedig ’56-os múltam ellenére kine­vezett műteremvezetőnek.- Ezek után pedig a Disney-nek is nemet mondtak.- Mikor a rendszerváltáskor elvál­tunk a Pannóniától, a korai kapi­talizmusszerű időszak következett. Először egy kockázatitőke-befektető keresett meg Amerikából, egy éven át járt a nyakamra, hogy szeretne befektetni a stúdióba, és nyilvánvaló volt, hogy egy idő után nyereséggel szeretné majd kivenni a tőkét, és nem érdekli, mivel foglalkozunk. Erre nemet mondtam, ezután pe­dig megkeresett a Disney párizsi stúdiója. Akkor megint el kellett döntenünk, hogy a saját dolgaink­kal foglalkozunk-e, tehát egy szel­lemi műhely akarunk-e lenni, vagy bérmunkásként közreműködünk a Disney egész estés filmjeiben. Ek­kor kollégáimmal úgy határoztunk, hogy a nehezebb utat választjuk. Gazdasági társaság vagyunk, a mi­nél nagyobb nyereség elérése lenne a racionális cél. Ha csak külföldi bérmunkákat vállalnánk, azzal jóval többet keresnénk. Ezzel szemben viszont nálunk a nemzeti filmgyár­tás műhelye alakult ki. Fölvállaljuk, amiben hiszünk, még ha ezért nap mint nap küzdenünk is kell. A nép­mesesorozatot úgy tudtuk befejezni, hogy magántőkét vontunk be. Sze­rencsére mindig akadnak támogató­ink, akik felmérik és értékelik törek­véseinket. Ilyen a Magyar Művészeti Akadémia, az Emberi Erőforrások Minisztériuma és a Magyar Nemzeti Bank is. A nyereséget és a többi be­vételünk nagy részét folyamatosan visszaforgatjuk a készülő filmjeink gyártásába. Ezt akár osztalékként is szétoszthatnánk a tulajdonosok között. Komoly erkölcsi visszajelzés: az EMMI minden magyar óvodába megvásárolta a Magyar népmesék száz epizódját tartalmazó DVD-gyűj­­teményt, a sorozatból készült köny­vet pedig Kecskeméten minden új­szülött megkapja az önkormányzat ajándékaként. A kecskeméti megyei kórház falai a gyermek- és csecse­mőosztályon a Vízipókkal meg nép­mesék figuráival vannak dekorálva, az igazgató szerint a gyerekeknek annyira tetszik, hogy nem is akar­nak hazamenni. Már tervezik, hogy tíz másik - egy fővárosi, kilenc vi­déki - kórházat hasonlóképpen dí­szítenek majd. Nemrégen voltam az Országos Kardiológiai Intézet gye­rekszívsebészetén, ott is szeretnék, hogy hasonlót csináljunk. A stúdió mellett van egy népmesejátszótér is, Kő Boldizsár munkája - ebből is látszik, hogy túlmutat önmagán a stúdió munkássága.- Melyik a legkedvesebb karaktere?- Leo és Fred sorozatunk egy orosz­lán és egy idomár barátságáról szól. Egyetlen szó hangzik el huszonhat epizódban egyszer, annyi hogy: Leo! Párbeszéd és narrátor nélkü­li, de ami történik, az egyértelmű. Pont a metakommunikáció, a moz­gás, a testbeszéd, a személyes tér alapján lesz egyértelmű, a néző fejti meg a történéseket ezek dekódolá­sával. Számomra ezek az igazi ani­mációs filmek, amelyek erős vizua­­litásukkal juttatják el üzeneteiket. Ez sajátos, a műfaj formanyelvéhez ez igazodik a legjobban. Lapszámunkat a KECSKEMÉTI ANIMÁCIÓS STÚDIÓ rajzfilmjei­nek képkockáival illusztráltuk. IRODALMI-KULTURALIS MELLÉKLET « 1 i

Next

/
Thumbnails
Contents