Heves Megyei Hírlap, 2020. február (31. évfolyam, 27-51. szám)

2020-02-07 / 32. szám

2020. FEBRUÁR 7., PÉNTEK GAZDASÁG y Tízmillió forint alatt öt másodpercen belül megérkezik a pénz Átutalás drágulás nélkül Márciustól éjjel-nappal szinte azonnal jóváírják a számlákra az átutalt összeget Fotó: Shutterstock A tervek szerint március 2-án indul az azonnali fizetési rendszer, a bankoknak emel­lett jobban kell ügyelniük az ügyfeleik azonosítására is. Mediaworks-összeállítás szerkesztoseg@mediaworks.hu PÉNZÜGY Ha a bankok ügyfe­le pénzt utal át, március 2-ától minden 10 millió forint alat­ti összeggel automatikusan, a hét minden napján 24 órá­ban 5 másodpercen belül telje­sül majd a megbízás - mondta az InfoRádiónak Schreiber Ré­ka, az Erste Bank Zrt. közpon­ti operációjának vezetője. Je­lenleg a munkanapokon 7 és 17 óra között elindított átutalá­sok - általában a bankok nyit­vatartási idejéhez igazodva - vagy adott munkanapon be­lül, vagy legkésőbb a követke­ző munkanapon teljesülnek. Az éjszaka és a hétvégén indí­tott utalások a következő mun­kanapig várnak sorukra, emel­lett általában 2-3 órát kell várni az összeg jóváírására a kedvez­ményezett számláján. Az azon­nali fizetési rendszer 10 milli­ós értékhatára az összes lakos­sági forintutalási tranzakcióra kiterjed majd. Schreiber Réka hangsúlyoz­ta, hogy az ügyfeleknek sem­mivel sem fog többe kerülni az azonnali utalás, mint ameny­­nyibe most a normál átutalá­sok kerülnek. A Magyar Nem­zeti Bank elvárása szerint ez nem egy új termék, csupán a jelenlegi rendszer tempóján és elérhetőségén gyorsítottak. Ép­pen ezért, ahogyan az ügyfél jelenlegi bankszámlacsomag­ja árazza az utalásokat, ponto­san ugyanilyen áron teljesül­nek a jövőben az azonnali át­utalások is. Ha egy összegben kíván 10 millió forint feletti összeget utalni az ügyfél, akkor a je­lenlegi rendszer szerint mun­kanapokon a bankoknál hasz­nált napi tíz elszámolási kör­ben teljesíthető, vagy ha meg­oldható, akkor az összeg fel­osztható külön utalásokkal 10 millió alatti tételekre. A bankrendszerrel szem­ben talán leggyakrabban megfogalmazott kritika, hogy bonyolult és nehezen érthető az ügyfelek számára. Példa­ként azt említette a szakem­ber, hogy míg az e-mail-címé­­re vagy a telefonszámára bár­ki emlékszik, a bankszámla­­számát nem feltétlenül tud­ja fejből. Ezért alakította ki a Magyar Nemzeti Bank azt a lehetőséget, hogy egy szám­laszámhoz lehet kötni úgy­nevezett másodlagos azonosí­tókat március 2-ától. Az ügy­fél megadhatja majd egy tele­fonszámát vagy az e-mail-cí­­mét a számlaszámához, és ha megvan ez a regisztráció, elég lesz megadnia akár a telefon­számát annak, aki pénzt utal neki. Vagyis úgy töltöm ki az uta­lás űrlapját, hogy a kedvez­ményezetthez nem a számla­számot írom be, hanem a te­lefonszámot, és így is telje­sül az utalás, a pénz a bank­számlán íródik jóvá - magya­rázta az új rendszer lényegét Schreiber Réka. A háttérben a rendszer átfordítja a telefon­számot a megfelelő számla­számra, és arra könyveli le a tranzakciót. A bankoknak kö­telező lesz ezt a szolgáltatást nyújtaniuk, az ügyfelek szá­mára azonban csak választha­tó lehetőség a másodlagos azo­nosító megadása. HÍREK Nőttek a világpiaci élelmiszerárak Januárban már a negyedik egymást követő hó­napban nőttek a világpiaci élelmiszerárak, ezúttal első­sorban a növényi olajok, a cu­kor és a szemes termények drágulása miatt. Az ENSZ Élel­mezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete (FAO) által számí­tottjanuári árindex december­hez képest 0,7 százalékkal, 182,5 pontra nőtt. Tavaly az árindex átlagosan 171,5 pont volt, 1,8 százalékkal maga­sabb, mint 2018-ban. MTI Kína csökkenti a pótvámot PEKING Kína felére csökkenti az egyes amerikai termékek­re kirótt pótvámokat - jelen­tette a Hszinhua kínai állami hírügynökség. Három hete ír­ták alá a felek az amerikai-kí­nai kereskedelmi háború le­zárását célzó megállapodás első szakaszát. Az intézkedés február 14-én lép életbe, és arra a mintegy 75 milliárd dol­lár értékű amerikai árucikk­re vonatkozik majd, amelyek­re tavaly szeptember 1-jétől vetettek ki 5, illetve 10 szá­zalékos büntetővámot, ellen­lépésként a Washington által kínai árucikkekre bevezetett pótvámokra. Egyebek mellett a szójababra, a sertéshúsra és a halra kivetett 10 száza­lékos tarifa 5 százalékra, míg 801 különféle árucikkre, a többi közt autó-alkatrészekre kirótt 5 százalékos tarifa 2,5 százalékra csökken. MW Fontos lépés lehet a készpénzforgalom csökkentésére Mivel a hazai készpénzhaszná­lat évesköltségei több száz mil­liárd forintra rúgnak, fontos lé­pés az azonnali utalási rendszer és a kapcsolódó kiegészítő szol­gáltatások bevezetése. Ez segít­het a készpénzhasználat vissza­szorításában, de a tranzakciós il­leték és az ingyenes készpénz­­felvétel garantálása olyan elem a rendszerben, amelyek erő­sen meghatározzák a készpénz­használat mértékét - hangsú­lyozta Bek-Balla László, az Ers­te Bank digitális csatornák igaz­gatóságának vezetője. Hozzátet­te: önmagában az azonnali uta­lás nem, de a kapcsolódó kiegé­szítő szolgáltatások már érdem­ben hozzájárulhatnak a kész­pénzforgalom csökkentéséhez. Az év végén lassult w jggpitgs az ipar növekedése a közszférában Energiatárolásra előtérbe került a hidrogén „A klímacél üzlet is” KSH Az ipari termelés 5,4 szá­zalékkal nőtt tavaly az előző évi 3,5 százalék után - jelen­tette a Központi Statisztikai Hivatal (KSH). Tavaly decem­berben azonban 1,2 százalék­kal elmaradt az egy évvel ko­rábbitól a novemberi 3,6 szá­zalékos növekedést követően. Munkanaphatástól megtisz­tított adatok szerint 3,7 szá­zalékkal csökkent a termelés éves összevetésben. A jármű­­gyártásban volt a legnagyobb a visszaesés, de a számítógép-, az elektronikai, az optikai ter­mékek gyártásában is lassult a növekedés üteme, csupán az élelmiszer, az ital és a dohány­­termékek gyártása nőtt. Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője szerint óriási negatív meglepetést tartoga­tott az ipar decemberre, leg­utoljára 2012 novemberében mértek ennél rosszabb telje­sítményt. A rendkívüli mér­tékű negatív visszaesés egy­értelműen az autóiparban kö­vetkezett be. Regős Gábor, a Századvég Gazdaságkutató makrogazdasági üzletágának vezetője rámutatott: a magyar ipar gyenge teljesítménye nem teljesen meglepő a német ipar másfél éve tartó vergődé­se fényében. Suppan Gergely, a Takarék­bank vezető elemzője hideg zuhanynak minősítette az ipa­ri termelés tavaly decemberi visszaesését, és úgy számol, hogy a tavalyi utolsó negyed­évben 1,2 százalékos vissza­esést mutatott az ipar az előző negyedévhez képest, míg éves szinten 2,8 százalékra lassult a növekedési ütem a harmadik negyedévi 7,8 százalékot köve­tően. Az ipar ezzel érdemben visszahúzta a GDP növekedé­sét, ami szerinte is 4 százalék közelébe lassulhatott az előző negyedévi 5 százalékról. MW KÖZIGAZGATÁS A kormány cél­ja, hogy csak annyian dolgoz­zanak a központi közigazga­tásban, amennyire feltétlenül szükség van - közölte a Mi­niszterelnökség a Világgazda­ság érdeklődésére. A tájékoz­tatás szerint tavaly 6800 ál­láshelyet szüntettek meg a mi­nisztériumokban és a háttér­­intézményekben. A közigazga­tásban mintegy 25 ezren dol­goznak, bérük az elmúlt idő­szakban átlagosan 30 száza­lékkal nőtt, idén mintegy 32 milliárd forintot szánnak a te­rületi közigazgatásban dolgo­zók illetményének emelésé­re. A dolgozók a megemelt fi­zetésüket áprilistól január 1-jéig visszamenőleg kapják majd meg, emellett ismét be­vezetik számukra a cafeteria­­rendszert. Perlusz László, a Vállalko­zók és Munkáltatók Orszá­gos Szövetségének (VOSZ) fő­titkára a lapnak kifejtette: a rendszer működtetése költ­séges, ez az arány régiós és uniós összevetésben is magas. A közszféra állománycsökken­tése mellett már többször fel­szólaló érdekvédő szerint a tel­jesítményt előtérbe helyező bérgazdálkodásra, a közigazga­tás digitalizációjára és a mun­kafolyamatok újratervezésével párhuzamos létszám-raciona­lizálásra továbbra is szükség van. A körültekintő és fokoza­tos leépítéssel a VOSZ főtitká­ra szerint számottevő mennyi­ségű munkaerő szabadulhatna fel a magánszektornak. MW MW-grafika, forrás: KSH / MTVA sajtóadatbank / MTI Az a terv, hogy a hazai naperőmű-kapacitások 2050-re elérik a 12 gigawattot FEJLESZTÉS Jövő csütörtökre el­készül az ország klíma- és kör­nyezetvédelmi cselekvési ter­ve - mondta Palkovics László innovációs és technológiai mi­niszter. Hozzátette, hogy az eu­rópai zöldmegállapodás teljesí­tése a korábban kötött megál­lapodásokhoz és kötelezettsé­gekhez képest további intéz­kedéseket követel Magyaror­szágtól, ezért az ország Nem­zeti tiszta fejlődési stratégiá­jának egésze az eredeti, januá­ri határidő helyett csak az év végére készül el. A zöldmegál­lapodás fő célja a klímasemle­gesség elérése 2050-ig, de ez az országnak ötvenezermilliárd forintba fog kerülni. A miniszter a kormány klí­ma-, energiapolitikai és a kör­körös gazdaságot érintő irá­nyainak és döntéseinek bemu­tatásakor olyan kérdésekre is kitért, amelyek a közvélemény­ben már kritikákat is kiváltot­tak - írta a Világgazdaság. Az ötvenezermilliárd kapcsán például hangsúlyozta, hogy azt nem az adófizetők és az állam fogják összeadni, de az állam­nak olyan szabályozási környe­zetet kell teremtenie és olyan támogatásokat kell kínálnia, amelyek meghozzák az üzle­ti szféra beruházási kedvét. „A klímacél üzlet is” - jelentet­te ki. Egy további aggály sze­rint a 2050-es vállalások olyan távoliak, hogy azok teljesíté­sét a közeli években nem lehet számonkérni. Kritikus kérdés a karbon­semlegesség kapcsán a Mát­rai Erőmű sorsa, továbbá az is, hogy a kormány miért nem szá­mol új szélerőmű-kapacitások­­kal. A miniszter emlékeztetett rá, hogy a fő irány a nukleáris kapacitások fenntartása és bő­vítése, illetve hogy a naperő­mű-kapacitások 2050-re elérik a 12 gigawattot. A szelet pedig azért nem szeretjük - mond­ta -, mert számítások szerint a klímaváltozással abban a ma­gasságban, amelyben a szél­tornyok lapátjai forognak, na­gyon kedvezőtlenné válnak a szélviszonyok. Ráadásul egy széltorony építésekor energia­­egységre vetítve 12-szer annyi szén-dioxid szabadul fel, mint egy atomerőműnél. A megújuló energiaforrások miatt előtérbe került energiatá­rolás egyik fő eszköze a hidro­gén lesz, ennek figyelembevé­telével készül az ország ener­giastratégiája. A közlekedés zöldítéséhez terítéken van a 10 millió forintnál olcsóbb elekt­romos autók fokozottabb tá­mogatása például a taxizás vo­natkozásában. Az ország gáz­importjának diverzifikálása kapcsán Palkovics László azt mondta, „az orosz gázpiac sajá­tos ölelésében zajlik”, de a ha­zai szereplők pozícióit erősítik a nagy tárolókapacitások és az orosztól független importlehe­tőségek. MW

Next

/
Thumbnails
Contents