Heves Megyei Hírlap, 2020. február (31. évfolyam, 27-51. szám)

2020-02-06 / 31. szám

2020. FEBRUÁR 6., CSÜTÖRTÖK A gyűjtő pénzbírságra, az orgazda büntetésre számíthat A hullajtott agancs nem ingyenajándék A gímszarvasok február és március között, míg a dá­­mok áprilisban és májusban vetik le fejdíszeiket. Ez idő tájt sokan felkerekednek, hogy összegyűjtsék az el­­hullajtott agancsot. A prob­léma csak az, hogy néhá­­nyan ezt illegálisan teszik, hiszen - a hatályos törvé­nyek szerint - az a vadászat­ra jogosult tulajdona. Sike Sándor szerkesztoseg@hevesmegyeihirlap.hu HEVES MEGYE - A jelenleg ha­tályos, a vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló 1996-os törvény szerint a hullajtott agancs a területen vadászat­ra jogosult szervezet tulajdo­na. Aki tehát az adott terüle­ten engedély nélkül agancsot gyűjt, az törvényt sért - mond­ta a Hírlap kérdésére Kovács István lános, az Országos Ma­gyar Vadászkamara (OMVK) Heves Megyei Szervezetének titkára. Jogellenes, mert az engedély nélkül történő gyűjtés lopás­nak minősül, s akár több száz­ezer forintra rúgó büntetést is kaphat az elkövető. A szak­ember szerint az erdőségek­ben nem egyszerű a tetten érés, de nem is az egy szál ta­lált aganccsal hazafelé bakta­tó turista jelenti a nagy prob­lémát, hanem azok a döntő­en erdőszéli településen élők, akik jövedelemszerzésként tu­catszám keresik meg az elhul­­lajtott fejdíszt. Tapasztalt ille­gális gyűjtőkről van szó, akik pontosan ismerik azokat a he­lyeket, ahol keresgélniük kell. Sokszor rá is erősítenek úgy, hogy meghajtják a vadat fia­tal, ágas-bogas erdőrészeken, hogy ezzel is segítsék az el­­hullajtást.- A megtalált hullajtott agancs a vadgazdálkodó szá­mára sok mindenről árulko­dik - fejtette ki az OMVK me­gyei titkára. - Következtetése­ket tud levonni például az er­dőben élő állományról, vala­mint az adott egyed tulajdon­ságáról. Kérésre a terület va­dászatra jogosultja ugyan ad­hat ki gyűjtési engedélyt, de bárki is keresi az agancsot, az a vadállomány nyugalmát za­varhatja. így, ha a nappali tar­tózkodóhelyeken pihenő va­dakat felzavarják, az hátrá­nyosan érintheti a levetésre még nem érett agancsot viselő szarvasokat. A fejdísz kitörhet az agancstőből, de akár kopo­nyasérülés is bekövetkezhet. A hullajtott agancsok felhasz­nálása szerteágazó. Minőség­től függően késnyél, agancs­gombok, lámpacsillárok, agancsbútorok is készülhet­nek a trófeákból. A feltétele­zett illegális gyűjtők igazolta­tására, gépjárműveinek átvizs­gálására, feltartóztatására az adott terület hivatásos vadá­sza mint rendészeti szaksze­mélyzetjogosult, amíg a (end­­őrség ki nem érkezik a hely­színre. Szükség van tehát a tet-A sérült egyed a következő évben már egy agancstőben el­burjánzott, torz trófeát rakhat fel a korábban szabályos for­májú helyett. Valószínűsíthető az is, hogy a későbbi években is megmutatkozik a kitörés miatti rendellenesség. Egyéb­ként ha a gyűjtő felelőtlen vi­selkedése bizonyíthatóan ma­radandó károsodást okoz az ál­latnak, állatkínzás miatt akár eljárás is indulhat. Kovács István János szerint az elmondottakból az is kö­tenérésre. Ami pedig az elhul­­lajtott agancs értékét illeti: ki­logrammonként 2500 és 5000 forint között mozog minőségtől függően az átvételi ár. Kovács János István kamarai titkár szerint a törvénytelen eltulaj­donításra nemcsak az erdőben derülhet fény, hanem az or­gazdáknál is. Nyilvánvalóan ők azok, akik megrendelői a tol­­vajlásnak. Cselekményüket ter­mészetesen a Büntető törvény­­könyv alapján ítélik meg. vetkezik, hogy a jogosultak­nak, vagy az engedéllyel bí­róknak is van mire ügyelni­ük, mert keresés közben sem­miképpen sem szabad zavar­ni, meghajtani az állományt, nehogy a bikák sérülést szen­vedjenek. A télen a több tucat egyedből álló, csapatokba ve­rődő szarvasok - megzavará­suk miatt - nappal is aktívak lehetnek, ami fokozott baleset­­veszélyt is jelent, ha a meghaj­tott csapat közúton is átvág. Az illegális agancsgyűj­tés ellen közös fellépésre van szükség. Ennek egyik példá­járól a korábbi felsőtárkányi polgármester, jelenleg a me­gyei közgyűlés elnöke, dr. Ju­hász Attila Simon adott tájé­koztatást még faluvezetőként a Hírlapnak. Akkor úgy nyi­latkozott: tudomása szerint a térségben együttműködés ala­kult már ki a legnagyobb er­dőbirtokos, az Egererdő Zrt., a rendőrség és a vadászati jogo­sultak között. Látogasson el hírportálunkra! HEOL.hu A hatóság éberségére van szükség Rántott hús Barta Katalin katalin.barta@mediaworks.hu Húsleves, rántott hús, saláta. Úgy volt, hogy a va­sárnap nem múlhat el nélkülük. Amíg ez a kombú megbízhatóan működött és bőséggel került az asz­talra ünnepnapokon, béke uralkodott széles e hazában. Miután a szűkösebb időkben egy átlagos magyar család étkezéséhez mértékkel jutott hús, a rántott húsnak kijárt a kivételes tisztelet. A hétköznapokon tészta, főzelék, egy­tálételek váltották egymást, s húsféle legfeljebb feltétnek került a kosztra, minimális mennyiségben. Ám a vasár­napi ebédre dukált az aranyló húsleves, utána a sült hús, s hozzá változatos köret, idényhez igazodó salátával, sava­nyúsággal. Falvakban, városok pa­neljeiben varázsütésre egy időben kezdtek szállni az illatok a konyhákból vasár­nap délelőtt. Az összetarto­zás egyik szimbóluma szá­momra ma is a frissen sült rántott hús illata. Aztán változtak az idők. Vegetáriánusok józanítottak bennünket, sertéspestis, madárinfluenza tizedelte a húsál­lományt. Kételkedni kezdtünk a húsfogyasztás értelmében, megbízhatóságában, s tán a kedvünk is elszállt panírozás közben, ám ettől az ételtől nehéz eltántorítani a magyaro­kat. Mai napig sok családban ez maga a béke, a biztonság jelképe. Legalább vasárnap délben. Az elszálló húsárakat tekintve azonban nagyon úgy tűnik, kénytelenek leszünk ezen a ragaszkodásunkon is lazítani. Lehet, hogy az egész­ségnek jót tesz, de az elengedés nehéz. Ettől az ételtől nehéz eltántorítani a magyarokat MEGYEI KÖRKÉP 3 Hatszázan később mennének iskolába HEVES MEGYE Jelentős változá­sok léptek életbe január 1-jén, ugyanis megváltozott a tan­kötelezettség időpontjának módosításának menete. A sza­bályozás szerint a gyermek abban az évben válik tankö­telessé, amelyben augusztus 31-ig betölti a hatodik élet­évét. Eddig az óvodavezető a szülővel közösen megbeszél­ve döntötte el, hogy a gyer­mek megkezdheti-e tanulmá­nyait az iskolában, ám idén a szülőknek az Oktatási Hiva­talhoz (OH) kell benyújtaniuk a kérvényüket. Az OH, szerint azért volt szükség a változtatásra, hogy kiszűrjék a kicsik szempont­jából hátrányos és indokolat­lan felmentéseket. Az OH köz­leményéből kiderül, a hivatal­hoz eddig 9941 kérelmet ad­tak be, ami az előzetes szak­mai várakozásoknak meg­felelő.- Ilyen kérelemből február 3-ig Heves megyéből 602 ér­kezett, ezek feldolgozása fo­lyamatos, zökkenőmentes - tájékoztatta lapunkat az OH média- és sajtóosztálya. Az OH az előírás szerint nyolc napon belül határoz a beadványokról, ha a kérelem és a beküldött dokumentu­mok alapján erre módja van. Ha azonban ennyi időn belül nem hozható döntés, akkor teljes eljárásban, hatvan na­pon belül foglal állást. Az Oktatási Hivatal nyolc napon belül dönt a beadványokról Az elbírálást pedagógiai szakértők végzik, akik mérle­­gelik a szülő kérvényében fog­laltakat és a gyermekkel fog­lalkozó szakemberek vélemé­nyét. Az OH az esetek kéthar­madában szakértőként rende­li ki a pedagógiai szakszolgá­latot, s a szakvéleménye alap­ján hoz döntést. G. Zs. Az influenzások száma tovább nőtt HEVES MEGYE Tovább nőtt az influenzaszerű megbetegedé­sek száma egy héttel azután, hogy az arány Heves megyé­ben is átlépte a járványkü­szöböt. A figyelőszolgálatban részt vevő orvosok jelentései alapján végzett becslés szerint az országban január 27. és feb­ruár 2. között 30 ezer ember, vagyis az előző hetinél hetven­két százalékkal több beteg je­lentkezett doktornál kóros tü­netekkel. Heves megyében január ne­gyedik hetén a megbetegedés tüneteivel gyógyítóhoz fordu­lók aránya 173,7 százezrelék volt, ami az ötödik hétre már duplájára nőtt: 342,6 százezrelékre. A járvány fő­ként az Egri, Pétervásárai és Bélapátfalvai járások lakóit érintette. Megyénk fekvőbeteg-ellátó intézeteiben már látogatási ti­lalmakat léptettek érvénybe. Az egri Markhot Ferenc Ok­tatókórház és Rendelőintézet, a Mátrai Gyógyintézet min­den osztályát érinti a korláto­zás. A hatvani Albert Schwei­tzer Kórház-Rendelőintézet intenzív, csecsemő-gyermek­gyógyászati, újszülött-, króni­kus belgyógyászati és ápolási osztályán sem lehet látogatni a betegeket. Sz. M. L. Egy nap alatt tizenhárom újszülött a Markhot kórházban Több baba jött világra az idén EGER Tovább nőtt az idén a születések száma a Markhot Ferenc kórházban. Hétfőn hu­szonnégy óra alatt tizenhá­rom kisbaba jött világra az in­tézményben, ami a duplája a megszokott átlagnak - adta hírül Szegedi Erzsébet sajtó­­referens. Ismertette, hogy eb­ben az évben eddig 146 cse­csemő látta meg a napvilágot Egerben, míg tavaly ugyan­ezen időszakban 119. Az intézményben javában tart a Családbarát Szülészet projekt első szakaszának meg­valósítása. Első körben felújít­ják a szülőszobákat, komfor­tossá teszik a helyiségeket. Eddig 146 csecsemő látta meg a napvilágot Fotó: beküldött A beruházást március végére fejezik be. A második körben majd a gyermekágyas kórter­meket rekonstruálják, tizen­egy kétágyas és két egyágyas helyiséget alakítanak ki vi­zesblokkokkal és egy négy­ágyas kórtermet a császár­­metszéssel szült anyáknak. Létrehoznak továbbá egy családi szobát is, ahol a csa­ládtagok találkozhatnak a kis­mamákkal és a csecsemőjük­kel. A fejlesztés második üte­me az esztendő végére fejező­dik be, így a beruházás 350 millió forint pályázati és saját forrás felhasználásával való­sul meg. Sz. K.

Next

/
Thumbnails
Contents