Heves Megyei Hírlap, 2020. február (31. évfolyam, 27-51. szám)

2020-02-06 / 31. szám

4 HATVAN, LŐRINCI ÉS KÖRZETE 2020. FEBRUÁR 6., CSÜTÖRTÖK HÍREK Polgármesterek az önkormányzatiság hőskorában Megismétlik az árverést Volt, akinek még egy teljes ciklus sem jutott HATVAN Megtartották azt az árverést, aminek során azo­kat a tárgyakat értékesítet­ték, amelyeket városszerte hagytak el, s a határidőig nem jelentkezett értük a tu­lajdonosuk. Több mint félszáz tételre lehetett licitálni. Mi­vel nem minden kelt el, az ár­verést 45 napon belül meg­ismétlik - adta hírül a városi hírportál. T. 0. Báioztak a Kossuthban HATVAN A Kossuth Lajos Álta­lános Iskola ,1995-ben szer­vezte meg első alapítványi bál­ját, ami akkoriban újszerű kez­deményezésnek bizonyult a te­lepülésen. A napokban meg­tartották az idei hasonló ese­ményt, amelynek bevételét az iskolai környezet szépítésére fordítja a Hatvan a Tanügynek Közhasznú Alapítvány. A ren­dezvény sikeréről tanúskodik, hogy nemcsak a jelenlegi diá­kok szülei vesznek részt azon, hanem a már elballagott tanu­lók családjai is visszatérő ven­dégek. T. 0. Közösséget építettek HATVAN Budapestre látoga­tott a Széchenyi István Római Katolikus Gimnázium és Szak­gimnázium négy tanulója és kísérő tanáruk, hogy a Rákó­czi Szövetség szervezésében kapcsolatot teremtsenek a magyar közösségek között, to­vábbá támogassák a magyar nyelv és kultúra ügyét. A ren­dezvényen Magyarországról és a határon túlról 550 diák gyűlt össze, akik ellátogattak a Szent Margit Gimnáziumba és a Műegyetemre, találkoz­hattak a Hazajáró című műsor alkotóival, illetve kommuniká­ciós praktikákat sajátíthattak el. Ezek mellett a Kossuth té­ren élő képet alkottak, majd megtekintették a Parlament épületét, s táncház is várta a őket. T. 0. Az 1990-es esztendő nap­jainkban már a történelem fontos része. Idén harminc éve, hogy az év kora őszén országszerte megtartották az első szabad önkormány­zati választásokat. Visszate­kintőnk első része. Tari Ottó otto.tari@mediaworks.hu HATVAN TÉRSÉGE A rendszer­­változás meghatározó moz­zanata volt 1990. szeptem­ber 30-a. A pártállami tanács­­rendszer megszűnését követő­en hosszú idő után ismét a la­kosság dönthetett a helyi elöl­járóságok megalakulásáról is. A jelenlegi Hatvani járás te­rületén, az akkori 4-es számú országgyűlési választókörzet­ben tizenhárom településen választottak helyhatóságot az emberek. (Kerekharaszt ak­kor még nem volt önálló, Hat­vanhoz tartozott.) Az alábbi­akban a polgármester-válasz­tások körülményeit idézzük fel, röviden arra is kitérve, hogy az azóta eltelt három év­tized során mi történt az ak­kori győztesekkel. Az adat­gyűjtést nehezítette, hogy az Országos Választási Iroda hi­vatalos honlapján az 1990-es megmérettetés részletes ered­ményeit nem tüntették fel, így a korabeli sajtóhíradásokra, illetve személyes tapasztala­tainkra hagyatkoztunk. Hatvanban Szinyei And­rás lett a polgármester. Az 1990-es önkormányzati választás volt az első és az egyetlen, amikor a tízezres­nél magasabb lélekszámú te­lepüléseken még nem közvet­lenül választották meg a hely­hatóságok első embereit, ha­nem a kétfordulós rendszer­ben az egyéniben és a párt­listákon a testületbe bejutott képviselők döntöttek a sze­mélyéről. A helyben akkor még viszonylag ismeretlen, 45 éves agrárszakember Szi­nyei András a keresztényde­mokrata lista második helyén Szinyei András még polgármesterként, az általa életre hívott Hatvan Expo 1997-es megnyitásakor Archív fotók: T. 0. is szerepelt, de egyéni körze­te megnyerésével került be a grémiumba. Dr. Molnár La­jos állatorvos „dobta be” a ne­vét, s az erőviszonyok alaku­lásának eredményeként pol­gármesterré is választották. (Négy évre rá a közvetlen vá­lasztás során is győzedelmes­kedett többek között későbbi utódjával, Farkas Kálmánné­­val szemben.) Szinyei azóta is a várospolitika fontos ténye­zője, egy évtized óta, így nap­jainkban is alpolgármester. Csak 1998 és 2002 között nem volt önkormányzati képviselő, Csak a második nekifutásra sikerült Nem csupán a térségben, ha­nem az egész megyében mind­össze két olyan település akadt - mindkettő a hajdani 4. számú országgyűlési válasz­tókörzetben -, amelyekben az 1990-ben még létező 40 szá­zalékos részvételi küszöb „alul­teljesítése” miatt az első alka­lommal nem sikerült sem pol­gármestert, sem pedig képvi­selő-testületet választani. Eze­ken a helyeken két hét eltelté­vel újabb fordulót tartottak, így került a polgármesteri szék­be Szűcsiben Kulcsár Károly, Ecséden pedig Bóta Lajosné. Kulcsár - aki azóta elhunyt - két cikluson át regnált, 1998- ban Szekeres István legyőzte. Bóta Lajosné pedig, aki idő közben a jogi diplomáját meg­szerezve dr. Bóta Juliannára változtatta nevét, 2002-ig volt polgármester, ekkor Süki Ló­ránt megelőzte, dr. Bóta pedig hatvani jegyzőként folytatta önkormányzati tevékenységét. az első Orbán-kormány idő­szakában az Országgyűlés­ben képviselte a térség érde­keit. A ciklus végén nyolcvan­esztendős lesz. . Boldog község kakukktojás­nak számít, legalábbis ami az önkormányzatiság első évtize­deinek a polgármesterségeit il­leti, hiszen itt több cikluson át senki nem volt képes megis­mételni az előző etap sikerét. 1990-ben Kepes Jánost válasz­tották meg, 1994-ben Záhonyi Györgyöt, 1998-ban Révész Pé­tert, 2002-ben Püspökiné Nagy Erzsébetet. Ám a helyzet ennél is összetettebb, hiszen Kepes 1992-ben lemondott, s a helyét az időközi választás eredmé­nyeként addigi alpolgármeste­re, Zsíros István vette át, meg­előzve a korábbi tanácselnököt, Cserkúti Istvánt. Zsíros azon­ban a következő ciklusban nem indult a polgármesteri címért. Az 1990-es év napjainkban már történelem Csányban Bánki Ede nyerte meg az 1990-es és az 1994-es polgármester-választást, ami­nek eredményeként két ciklu­son át vezette a községet. 1998- ban akkori jegyzőjével, Mor­vái Istvánnal kellett megmér­kőznie, s utóbbi négyszer any­­nyi szavazatot kapott, mint a korábbi faluvezető. Bánki Ede néhány évvel ezelőtt meghalt. Zagyvaszántón a rendkívül népszerű Oldal Alfréd pozíci­ója, ha elindult a polgármes­ter-választáson, megkérdő­jelezhetetlen volt. 2010-ben idős korával indokolva már nem vállalta a feladatot, Feke­te László követte a községve­zetői székben. Oldal Alfrédot tavaly temették el. (Folytatjuk) Látogasson el hírportálunkra! HEOL.hu Közmeghallgatáson ismertették a jövőbeni terveket Nem mondanak le a kerülőről HATVAN Közmeghallgatásra várta a lakosságot a napokban az önkormányzat vezetése. Voltak, akik előre benyújtott kérdéseikre vártak válasz, mások helyben fogalmazták meg észrevételeiket. A felve­tések többségére Horváth Ri­­chárd polgármester válaszolt. A közérdeklődésre számot tar­tó témák között elmondta: ter­vezik, hogy a településen nyil­vános illemhelyeket létesíte­nek, ezért már zajlik az igé­nyek felmérése. Emellett már az idén szeretnék megépíte­ni azt a lépcsőt, ami a Zagy­va töltésére való feljutást köny­­nyítheti meg. Az eseményen többen is hozzászóltak Fotó: Albert Péter Szóba került az északi el­kerülő út megépítése is, ami­nek kapcsán a városvezető közölte: a beruházás jelentő­sen tehermentesítené a vá­roson áthaladó főút forgal­mát, ám ennek költsége el­érheti a tízmilliárd forintot, mivel keresztezné a Zagyvát, a Szuha-patakot, valamint a vasutat is. Az idei költség­­vetésben 300 millió forintot különítettek el az elkerülő út tervezésére. A könyvtár felújításával kapcsolatban elhangzott: jól haladnak a munkálatok, a ter­vek szerint ősszel átadják az épületet. T. 0. Hatvani portrék HATVAN Baranyi Katalin, Baranyi Béla és Baranyi Krisztián, a helyi roma nemzetiségi önkormányzat tagjai voltak a Hatvani portrék című rendezvénysorozat legutóbbi vendégei. A Hatvani Galériában megtartott eseményen Tompa Z. Mihálynak, a beszélgetés vezető­jének a roma önkormányzat megalakulásával és a családi életük­kel kapcsolatos kérdéseire is válaszoltak. Fotó: Albert Péter

Next

/
Thumbnails
Contents