Heves Megyei Hírlap, 2020. február (31. évfolyam, 27-51. szám)
2020-02-26 / 48. szám
2020. FEBRUÁR 26., SZERDA 4 PÉTERVÁSÁRA ÉS KÖRZETE HÍREK Nincs két egyforma gyermek, de mindegyik fontos a tanárnak Elbúcsúztatták már a telet Túl későn derült ki, hogy gond lesz az iskolákban BODONY A településen is búcsút mondtak a télnek. A napokban a helyi művelődési házba hívogatták a falu apraját-nagyját egy jó hangulatú, ingyenes programra. Előszóra Pinceszínház előadásában A párterápia című darabot tekinthették meg az érdeklődők, majd az intézmény udvarán elégették a fagyos telet jelképező kiszebábot. Néhány jó falat elfogyasztása és a baráti beszélgetés után táncra is perdültek a helyiek a Kenderszer Néptáncegyüttes tagjaival. B. K. Retró partira készülnek MÁTRABALLA A hatvanas, hetvenes évek hangulatát idéző retró partira készülnek a községben. A február 29-én este nyolctól kezdődő rendezvényen a főszerep a rock and rollé lesz, igya szervezők arra buzdítanak mindenkit, hogy lehetőleg a múlt század ezen évtizedeit idéző ruhában, jelmezben jelenjenek meg - tudtuk meg Pádárné Gyuricza Henriett polgármestertől. B. K. Tavaszi támogatás ÉSZAK-HEVES A térségben Ivád, Mátraderecske, Mátraballa, Mátraderecske és Sírok részesült támogatásban tavaszi kulturális programjaik megszervezésére. A megyei önkormányzat január végi közgyűlésén döntöttek arról, hogy az előadó-művészeti szervezetek többlettámogatásban részesülnek. A húszmillió forintos keretből azok a kistelepülések kaptak, ahol az aktív kulturális csoportok, előadók évek óta sokat tesznek a helyi rendezvények színvonalának emeléséért, a hagyományok megőrzéséért, tájékoztatott Heves megye önkormányzata. B.K. Legutóbbi Pétervására és körzete oldalunkon foglalkoztunk a térség iskoláiban tizenhét év alatt lezajlott drámainak mondható folyamattal és annak következményeivel. Most egy több évtizede tanító pedagógus meséli el, miként élték meg ezeket az éveket, s hol tartunk most. SÍROK A Pétervásárai járás legtöbb településén drámai népességcsökkenés történt az elmúlt évtizedekben. Részben ez az oka annak, hogy a kistelepülések kénytelenek voltak bezárni iskoláikat. Ám a megmaradt intézmények egy része is évek óta küzd a megmaradásért. Ennek okairól kérdeztük Rajnavölgyi Vilmost, a siroki Országh Kristóf Általános Iskola több évtizede tanító magyartanárát, aki a tizenhét éve kezdődött, erőltetett integráció következményeivel kollégáival együtt naponta szembesül. Barta Katalin katalin.barta@mediaworks.hu Iddfelelös Sírokban nem zár be az iskola. Az itt élők közül sokan vallják, az intézmény a település lelke- Mikor kezdődött a folyamat?- Még 2003-ban, amikor Magyar Bálint kulturális miniszternek „köszönhetően” megszüntették a kisegítő osztályokat. Indokul a szegregált oktatás felszámolása szolgált. Tegyük hozzá, az Európai Unióhoz való csatlakozásunk miatt ez politikai elvárás is volt akkoriban. Egyúttal megemelték a minimális létszámhatárokat az osztályokban, ezek nélkül a gyerekek nélkül meg sem tudtunk volna felelni az elvárásoknak. Valóban, a kisegítő osztályokba többségükben cigány tanulók jártak. De nem a cigányságuk miatt! Enyhe és középfokban értelmi fogyatékos, magatartászavaros gyerekek tanultak Itt. Szakvélemények alapján kerültek oda. Sírokban is műkő* dött ilyen osztály. Egy kivaló, szakképzett gyógypedagógus foglalkozott tizenkét-tizenöt gyerekkel. Tanultak, mégpedig azt, amit életkoruknak és képességeiknek megfelelően tanulniuk kellett. Hangsúlyozom, egy erre képzett pedagógus irányításával, eltérő tan-Sirokban nagyjából az a helyzet, ami országosan. Az ezredforduló előtt a megye egyik legpatinásabb intézménye volt az iskola. Több mint háromszáz gyerek járt ide. Most kilencvenkilenc. A többségük cigány. A tanárok úgy érzik, a bélyeg az iskolára égett. Rajnavölgyi Vilmos szerint nem számít már, hogy még ezzel a közel száz gyerekkel is tudnak nagyszerű eredményeket elérni. Ahogy az terv szerint, a saját tempójukban, speciális eszközökkel, módszerekkel haladtak.- Mennyire voltak ezek a gyerekek diszkriminálva társaiktól? sem, hogy az itteni két csoport az ország legjobb színjátszói közé tartozik. Hogy kiváló eredményeik vannak a sportban, a katasztrófavédelemben. Hogy a vers- és prózamondó versenyeken a sirokiak mintául szolgálnak másoknak. Hogy a tanulóik többsége pontosan úgy él és viselkedik, ahogy ez ettől a korosztálytól elvárható. Hogy a cigány gyerekeknek épp úgy csillog a szeme, mint a magya-Fotó: beküldött- Semennyire. Nálunk nem voltak a földszintre vagy máshová száműzve. Nem kellett az udvari budit használniuk. Nem voltak kizárva semmilyen programból. Szerves részei voltak az iskola életének, mint akárroké. Hogy a tanári kar szivvel-lélekkel végzi a munkáját. Hogy a község vezetése mindenben támogatja az elképzeléseiket. A szegregáció - a siroki tanár szerint - mára végérvényessé vált az iskolák jó részében, és nincs az az intézkedés, ami visszacsábítaná a nem cigány származású gyerekeket. Próbálkozni persze lehet, sőt, kell is. A folyamatot nagyon nehéz megállítani és visszafordítani melyik másik osztály. A többiek? Persze, tanultak ők is. Azt a tananyagot, ami elő volt írva. Ekkor jött a rendelet, amely szerint meg kell szüntetni a csoportot, a tanulóit szét kell osztani az életkoruknak megfelelő osztályokba. Mi, pedagógusok, döbbenten álltunk ez előtt. Ilyen dilettantizmust csak az követhet el, aki még nem járt falusi iskolában, aki még nem látott közelről gyereket. Nekünk nem kellett tizenhét év, hogy rájöjjünk, hová fog ez vezetni. A baj akkor kezdődött, mikor megszűnt a kisegítő A jól működő mechanizmusból ezek a gyerekek bekerültek a normál osztályokba. Olyan pedagógusok keze alá, akik erre nem voltak kiképezve, felkészítve. Nem tudtak együtt haladni a többiekkel, sokszor nem is értették, miről van szó az órán. Nem kapták meg azt a speciális figyelmet sem, ami eddig természetes volt számukra. Hiszen a tanárnak a többiekkel is foglalkoznia kellett. A differenciált oktatás időt vett el a többiektől, de nem adott elég időt a rászorulóknak sem.- Úgy tűnik, nem volt ez jó sem a diákoknak, sem a tanároknak, sem a szülőknek...- A szülők léptek is. Volt, aki várt egy-két évet, volt, aki azonnal. A jobb képességű gyerekek lassan eltünedeztek. Először csak a felső tagozatból. Ma már ott tartunk, hogy sokan be sem íratják egy „cigány iskolába” a gyereküket. Úgy gondolom, szocialista és szabad demokrata kormányzás ágyazott meg a szegregációnak. Tizenhét év telt el azóta, és senki nem tett semmit! Most, hogy kiborult a bili, már késő. Látogasson el hírportálunkra! HEOL.hu A hét évtizeddel ezelőtti sötét időket idéző recski munkatábor örök mementóul szolgálhat Sosem feledkezhetünk meg az áldozatokról BUDÁPEST-RECSK A recski kényszermunkatábor létesítésének 70. évfordulója alkalmából tudományos ülést rendeztek a napokban Budapesten. A rendezvényen Gulyás Gergely, a Miniszterelnökséget vezető miniszter a Magyar Gulág című megemlékezéssorozat nyitókonferenciáján azt mondta, a megemlékezés célja jobban megismerni és jobban megérteni történelmünk egy fontos darabját, az ország megtörését, a rendszer ellenségeivel való leszámolást, hogy a kommunista diktatúra több mint négy évtizede ne merüljön feledésbe. A közelgő emléknapra utalva - amelyet idén negyedik alkalommal rendeznek meg május 9-én - hangsúlyozta, a kommunista diktatúrára emlékezve arra is gondolni kell, hogy nemcsak egyének, hanem családok, leszármazottak életét is beárnyékolta a kommunista diktatúra. Lapunkban minden alkalommal tudósítunk az emlékhelyen szervezett megemlékezésekről, s nyomon követjük annak sorsát is. Közel egy éve számoltunk be arról, hogy a kormány határozott arról, hogy interaktív látogatóközpontot szeretne a Hetven éve munkatábort létesítettek Recsknél, Fotó: Korsós Viktor recski tábor helyszínén létrehozni. Mindez a Magyar Közlönyben tavaly április 30-án jelent meg. Ebben rögzítették, hogy 2022-ig 558 millió forintot fordíthatnak a látogatóközpont kialakítására a költségvetésből. Ennek célja a kommunista diktatúra áldozatai ellen elkövetett törvénytelenségek kiemelt helyszínén, a recski kényszermunkatábor egykori területén található történelmi emlékhelyen olyan komplexum megvalósítása, amely méltó környezetet biztosít a megemlékezésre, a közös nemzeti emlékezetpolitika formálására. A tervek szerint egy interaktív, a modern technológiát felhasználó kiállítás is társul a fejlesztéshez. A tervező kiválasztása, majd a közbeszerzési eljárás lefolytatása után kezdődhet el a munka. Ismeretes, hogy 1950 júliusában Recsk határában az ÁVH titkos kényszermunkatábort létesített, ahol csaknem ezernyolcszázan raboskodtak. Legalább a tíz százalékuk életét vesztette a túlhajtott munka és az alultápláltság miatt, végelgyengülés, betegségek, kegyetlenkedések következtében. B. K.
