Heves Megyei Hírlap, 2020. február (31. évfolyam, 27-51. szám)
2020-02-08 / 33. szám
IRODALMI-KULTURALIS MELLÉKLET 2020. február 8. IV. évfolyam 6. szám Urbán Péter Szabó Fanni, Karády Katalinra ■■ novellája * J Szondy-Adorján György és Regős Mátyás versei emlékezünk itt van a tél, Anya, segíts a századomnak Pink-szent (akrilspray, akril, közepes sűrűségű farostlemez, 88 x 88 cm, 2019) vezervers Benyhe István Fémkohók A város fénye megvakít nem látszanak a csillagok, műfényben botlik el szemünk, nem halljuk az Ég lépteit, csak földalatti hangokat. A lázadás vénebb nálunk, mennyből száll alá a pokol harang és ágyú testvérek, mindkettő célba vesz, de most bronztorkukból más hangja szól. Imák, keresztek, harangszó védik mi van, mit élni jó, s ha nincs szelíd szavukra most megbékíthető támadó, merüljön tűzbe a harang s szaván a szív dobbanása, szunnyadjon el benne mára imádkozó vesperása! Ha kaput tör ránk a horda, ágyúnk kartácsa fogadja! Ágyúba öntött bronzharang álmát kisértő kondulás helyett toroktűz, dördülés, forralja lángtorka szavát! Hevítse címeres csövét életünkért az Úr neve, és harangunkból kelt fohász helyett láncos golyó szeme hatoljon múlt ködén is át, mutatva tűz-monstranciát! Lehetne így is mert lehet, a fém olyan megengedő és minden tűzben olvadó szavunk Ég-rendező erő. Az Égi Olvasztár pedig csak könnyein át néz le ránk. Menny-porból vet öntőformát, fémet kavar biztos keze, csak némán önt, és nem felel, hogy.lent az élet élet-e? Legendatöredékek Erdély irodalmábél Farkas Wellmann Endre „Kriterion, szépen hangzó ógörög kifejezés, belőle jön a criteriu, kritérium szavunk. A régi Hellászban azt a pontot jelezte, ahol az érték elválik az értéktelentől” — mondta az ars poeticának is beillő névválasztásról Domokos Géza, az ötvenéves múltra visszatekintő erdélyi Kriterion Könyvkiadó első igazgatója. A kiadó a hetvenes-nyolcvanas években a romániai magyarok fontos szellemi műhelye volt, jelentős szerepet vállalt a romániai magyar irodalom magyarországi közvetítésében és abban, hogy a klasszikus és kortárs világirodalom számos, magyarul már megjelent alkotása a romániai olvasóhoz is eljusson. A kiadót 1990 óta H. Szabó Gyula vezeti, vele beszélgettünk Kolozsváron a kisebbségi könyvkiadásról, román —magyar irodalmi kölcsönhatásokról és fordításirodalomról.- 1969-ben alapították meg a Kriterion Könyvkiadót. A szocializmus megerősödési folyamatában ez az időszak nagyon kényes volt a magyar és a román irodalom együtt létezése tekintetében, és egy kisebbségi kiadóra nyilván fontos szerep hárult. Mi minden történt ebben a korszakban, és mindaz hogyan viszonyul a kilencvenes évek utáni irodalmi élet történéseihez?- A kiadóról azt kell tudni, hogy a hatvankilences 2215-ös számú kormányrendelet felsorolja, hogy milyen nyelveken kell a kiadónak műveket megjelentetnie, és nincs köztük a román nyelv. Menet közben vette fel a kiadó a román nyelvet, és nem véletlenül. Domokos Gézának meg nyilván másoknak is meggyőződésük volt, hogy a fordításra nagy szükség van. A románból való fordításban könnyű dolguk volt, mert nagyon sokan fordítottak. Már komoly teljesítmények voltak a piacon. A két világháború között ez már megkezdődött, komoly és jó munka folyt, nagy nevekkel, Áprily Lajossal, Dsida Jenővel, Jékely Zoltánnal, de sokan voltak még. Eminescu Esthajnalcsillagának például három kiváló magyar változata is van. Tiszteletet parancsoló erőfeszítése volt ez a honi magyar költőknek, íróknak. De a másik oldal, tehát a kisebbségi nyelvekből románra fordítás érdekes (vagy jellemző?) módon a húszas évekre nagyon lelassult. Tervszerűség semmi, még magyar klasszikusokból is kevés akadt. Domokos, akinek sok jó, távlatos ötlete támadt, beindította a Biblioteca Kriterion-sorozatot, amelyben módszeresen mind az öt nyelvből fordításokat közölt. Nyilván számszerűleg legtöbb volt a magyar, de németből is sok jó készült, sőt ukránból, szerbből, jiddisből, később törökből és szlovákból is. folytatás a 3. oldalon | interiu v s
