Heves Megyei Hírlap, 2020. január (31. évfolyam, 1-26. szám)

2020-01-13 / 10. szám

2020. JANUÁR 13., HÉTFŐ GAZDASÁG y Csökken a készpénzforgalom költsége és a feketegazdaság tere Ingyenes banki átutalás Síié Mindenki számára elérhetővé kellene tenni a korlátlan számú utalás lehetőségét Fotó: Shutterstock Minden rendelkezésére álló eszközt bevet a jegybank, hogy a hazai bankok díjmen­tessé tegyék a lakosság banki átutalásait. Március­tól megvalósulhat. Mediaworks-összeállítás szerkesztoseg@mediaworks.hu ELVÁRÁS A Magyar Nemze­ti Bank (MNB) kifejezetten el­várja a bankoktól olyan lakos­sági számlacsomagok biztosí­tását, amelyek korlátlan szá­mú átutalást tesznek lehetővé külön tranzakciós díjak megfi­zetése nélkül az azonnali fize­tési rendszer márciusi indulá­sát követően - áll a jegybank honlapján megjelent írásban. Bartha Lajos, az MNB pénz­ügyi infrastruktúrákért és bankműveletekért felelős ügy­vezető igazgatója és Varga Ló­ránt, a pénzügyi infrastruktú­ra és pénzforgalom fejleszté­si főosztály vezetője az elvárás fő indokaként a magyarországi bankok magas díjait jelöli meg, ami akadályozhatja az azon­nali fizetési rendszer kedvező hatásainak érvényesülését. A jegybank elvárása az, hogy a bankkártyáknál már alkal­mazott módszerhez hasonló­an az átutalásokat se terheljék külön díjak. A hazai bankok je­lenlegi árazását drágának mi­nősítve leszögezik: valameny­­nyi banknak nyújtania kell olyan lakossági számlacsoma­got, amely alacsony, minden­ki számára elérhető számlave­zetési díj mellett korlátlan szá­mú átutalást tesz lehetővé. Nemzetközi összehasonlí­tásban a hazai bankok díjai az adott ország bérszínvonalá­hoz viszonyítva - még a kap­csolódó illetékterheket levon­va is - jellemzően magasab­bak, mint a többi európai or­szágban. Nyugat-Európában már rendkívül elterjedt a cso­magárazás, amikor az ügyfe­leknek nem kell az egyes át­utalások után külön díjat fi­zetniük, hazánkban még ez­zel ellentétes a gyakorlat, no­ha az elektronikus átutalások számának bővülése nem ró számottevő többletköltséget a bankokra - derült ki a jegy­bank elemzéséből. A szerzők kitértek arra is, hogy mivel hazánkban jelen­leg a tranzakciók 80-85 szá­zaléka még mindig készpénz­ben zajlik, az elektronikus fi­zetés bővítése segíti a kész­pénzforgalom társadalmi költségeinek csökkentését és a rejtett gazdaság visszaszo­rítását. Ennek érdekében in­dult el az MNB vezetésével az azonnali fizetés bevezetése. Ez technológiai szempontból bármilyen helyzetben alter­natívát kínálhat a készpénz­nek, de széles körű használa­ta csak akkor valósulhat meg, ha a készpénzes és bankkár­tyás vásárlásokhoz hasonlóan az átutalások is ingyenessé válnak - mutattak rá. A legtöbb országban a ban­kok felismerték, hogy az új - látszólag vagy valóságosan is díjmentes online pénzforgal­mi szolgáltatásokkal kecseg­tető - fintech szereplőkkel szemben a versenyképesség megőrzéséhez szükségük van új fejlesztésekre, ezért a bank­szektor maga kezdeményezett olyan innovációs projekteket, mint az azonnali fizetés be­vezetése. Magyarországon vi­szont a bankok a már hosszú ideje fennálló helyzetet kíván­ták fenntartani, ezért kellett az MNB-nek kezdeményeznie az azonnali fizetés bevezeté­sét - fejtették ki a jegybanki szakemberek. Tovább bővít a dél-koreai akkugyár hazánkban FEJLESZTÉS Egy második ak­kumulátorgyár építését terve­zi a dél-koreai SK Innovation Co. az Egyesült Államokban, és bővíteni készül Magyaror­szágon épülő második gyárá­nak a kapacitását is. Kim Jun vezérigazgató a Las Vegas-i CES kiállításon a Reu­ters hírügynökségnek adott in­terjúban elmondta, Magyaror­szágon 10 gigawattóráról 16 gigawattórára tervezik bővíte­ni az építés alatt álló második üzemük akkumulátorgyártási kapacitását a Volkswagen igé­nyeinek a kielégítéséhez. Hoz­zátette, hogy tárgyalásokat folytatnak a Volkswagennel az üzem közös vállalattá alakítá­sáról is. A Volkswagen korábban arról tájékoztatta a Reuters hírügynökséget, hogy Eu­rópában és Ázsiában a cég akkumulátorbeszerzési igénye meghaladja a 300 gigawattóra áramtárolási kapacitást, és en­nek kielégítésére több lehet­séges partnerrel is folytatnak tárgyalásokat. Kim Jun a hírügynök­ségnek elmondta: a cég megrendelésállománya akku­mulátorokra a tavalyi év végé­re 500 gigawattórára emelke­dett. Kínában az SK Innovation első gyára Csangcsouban 2019 második felében kezdte meg a termelést 7,5 gigawattóra kapa­citással. MW Bankszövetség: töröljék el az illetéket! A Magyar Bankszövetség el­kötelezetten kiáll az azonna­li fizetési rendszer sikere mel­lett, de ahhoz, hogy a fix dí­jas elektronikus számlacso­mag fogyasztóbarát lehes­sen, elengedhetetlennek tart­ja az elektronikus lakossági ügyletekhez kapcsolódó ille­ték kivezetését - foglalta köz­leményébe. Jelenleg pénzügyi tranzakciós illetéket kell fizet­ni a lakossági és vállalati ban­ki, postai tranzakciók, köz­tük az átutalási megbízás, a beszedési megbízás, a bank­kártyás vásárlás, a csekkbe­váltás, a készpénz kifizetése és átutalása, továbbá a köl­­csöntörlesztés, a pénzváltás után is. Változtatni akarnak a trágyázások idején Engedményeket kér a NAK az Európai Bizottságtól Fotó: MTI Szeretnek biztosra menni a lakáshitelesek Tíz évre fixál a többség Az új hitelfelvevők általában a hosszú távú visszafizetési periódusokat választják Fotó: Shutterstock AGRÁR A megváltozott ég­hajlati viszonyok, az átala­kult, korszerűbb agrotechni­kai műveletek és a termesz­tett növényfajták változása miatt is módosíttatni szeretné a nitrátrendeletet az Agrármi­nisztérium és a Nemzeti Ag­rárgazdasági Kamara (NAK). A szaktárca is fontosnak tart­ja, hogy a gazdálkodók számá­ra optimális, de a környezetet is kímélő gazdálkodás valósul­hasson meg. A NAK 2017-ben kezdemé­nyezte az uniós szabályok kö­zül a trágyázási tilalmi idő­szak és a növénykultúrák alá kijuttatható műtrágya-ható­anyag mennyiségének módo­sítását. A szabályok enyhíté­sének uniós jóváhagyása csak tudományos eredményekkel alátámasztva lehetséges, a módosítás ugyanis nem idéz­heti elő a vizek terhelését. Zajlanak a trágyázási ti­lalmi időszak jelenleg októ­ber 31-i kezdetének későb­bi időpontra módosítását alá­támasztó kutatások, a növé­nyek alá kijuttatható ható­anyag-mennyiség növelését vizsgáló kísérletekben pedig tíz üzem vesz részt - közölte a NAK, amely vállalta, hogy a talajmintavételi költségeket finanszírozza az MTA Talajta­ni Kutatóintézet számára. Ezenfelül a szaktárca az Eu­rópai Bizottságnál (EB) kezde­ményezte a tavaszi fejtrágyá­zás február 1-jétől való alkal­mazhatóságát minden őszi kul­túrára, valamint további nitro­gén-hatóanyag kiadásának le­hetőségét valamennyi termő­helyen. Az EB kutatási ered­ményt kér, amely alátámaszt­ja, hogy az engedmény bizto­san nem okoz környezetter­helést. A NAK hozzáteszi: az eredmények elérése többéves folyamat lesz, és csak az egyez­tetések és kutatások fenntartá­sával lehetséges. MW Erősödő kisvállalatok a világhálón INTERNET Hazánkban a fel­nőttek 89 százaléka, mint­egy 5,3 millióan használnak okostelefont, a legnépszerűbb online tevékenység pedig az internetes böngészés (72 szá­zalék), és a közösségi média oldalainak látogatása is igen népszerű. Két év alatt a mobil­­netezők száma 1,7 millióval nőtt - ismertette az eNET ku­tatási eredményeit Kökény Roland, a K&H kkv-marke­­ting főosztályának vezetője. A K&H kutatása szerint a ha­zai kis- és közepes vállalatok (kkv-k) figyelembe veszik az okostelefont használók tábo­rának dinamikus növekedé­sét és a felhasználói szokások változását, hiszen tízből hét vállalkozásnak van saját hon­lapja, 35 százalékuk pedig a Facebookon is jelen van. A magyar internetezők 86 százaléka használ közössé­gi médiát, ami a második leg­magasabb arányszám az EU- ban. A magánszemélyeknek értékesítő, szolgáltató cégek­nek elkerülhetetlen a jelenlét a közösségi felületeken - mu­tatott rá Kökény Roland. Hoz­zátette: a vállalkozások negye­de semmilyen online felületen nincs jelen. A kkv-k az egyes online felületeket más-más célra használják. Bemutatko­zásra, értékesítésre, céginfor­mációk megosztására inkább a weboldalt alkalmazzák, míg kapcsolattartásra vagy leendő munkatársaik megtalálására a Facebookot részesítik előny­ben. MW KAMAT Lakáshitel felvételekor egyre többen választják a tíz­éves vagy annál hosszabb ka­matperiódusú konstrukciókat - derül ki a Magyar Nemzeti Bank (MNB) statisztikáiból. A múlt év novemberében kö­tött lakáshitel-szerződéseknél 108 hónap (9 év) volt a rögzí­tett kamatperiódus átlagos hossza, míg egy évvel koráb­ban még 97,6 hónapnál járt. Az egy éven túl fixált hite­lek körében értelemszerűen valamivel nagyobb is az átlag: a 2018. novemberi 103,1 után 2019-ben már 109,7 hónapot tett ki. Figyelemre méltó, hogy a legfeljebb egyéves kamat­­fixálású lakáshiteleknek! fo­kozatosan csökken az átlagér­téke: 2017 novemberében még 8,1 hónap volt, 2019-ben már csak 5,4 hónap. Ez arra utal, hogy azok az adósok, akik a kedvezőbb kondíciók érdeké­ben hajlandók nagyobb ka­matkockázatot vállalni, egyre inkább az éven belüli fixálást választják az egyéves helyett - ismerteti a Világgazdaság. Az átlagos kamatperiódu­sok megnyúlása tükröződik az új lakáshitel-szerződések megoszlásában is. A jegyban­ki statisztikák szerint a 2019- ben novemberig megkötött 831,7 milliárd forintnyi lakás­hitelnek már csak 3,1 százalé­ka volt legfeljebb egyéves ka­matperiódusú, holott 2018- ban még 16 százalék fölött volt ez az arány. Csökkent az 1-5 év közötti kamatfixálású hitelek részesedése is, mégpe­dig 26,ó százalékra, szemben a 2018 novemberi 41,9 száza­lékkal. Az 5-10 év közötti (ja­varészt tízéves) kamatfixá­lású hitelek körében viszont egyetlen év alatt 80 százalék­kal, 500 milliárd forint közelé­be emelkedett az új szerződé­sek összege, ami csaknem 60 százalékos részesedés az egy évvel korábbi 34,7-hez képest. A tíz éven túli kamatfixálá­sú hitelek aránya már 10 szá­zalék felett jár az új lakás­hitel-szerződések között; ez 2018-ban 7,2 százalékot tett ki. Ezek alapján az öt évnél hosszabb időre rögzített ka­mattal megkötött lakáshitel­szerződések aránya tavaly novemberig már meghaladta a 70 százalékot, ami óriási ug­rás az egy évvel korábbi 41,9- hez képest. MW

Next

/
Thumbnails
Contents