Heves Megyei Hírlap, 2020. január (31. évfolyam, 1-26. szám)

2020-01-13 / 10. szám

2020. JANUÁR 13., HÉTFŐ g INTERJÚ Óriásplakátokon az arca, de helyén kezeli a váratlan népszerűséget Szász Júlia Még tanulja a színészetet a Bátrak földje bárókisasszonya BUDAPEST Sugárzóan szép, kivételesen tehetséges, és hamarosan az egész ország szeretett bárókisasszonya lehet. Szász Júlia, a kapos­vári színészképzés új csilla­ga ötödéves az ottani egye­tem Rippl-Rónai Művészeti Karán, és a színpadi sikerek mellett a Bátrak földje című napokban elkezdődött té­vésorozat főszereplőjeként vált egy csapásra ismertté. A hirtelen jött népszerűsé­get most tanulja meg ke­zelni. Kovács Gábor gabor2.kovacs@mediaworks.hu Késő délután szakított időt a beszélgetésre, amikor éppen a Nemzeti Színházba igyeke­zett, ahol a gyakorlatát töl­ti. Mint mondta, a kaposvári egyetemi színészképzés igen sok muníciót adott az indulá­sához. Igaz, a rajta nem volt egyértelmű: a képzőművé­szet mellett a művészettör­ténet és pszicho­lógia is érdekel­te, sőt egyidőben még delfinidomár is akart lenni.- Nem erre ké­szültem, nem volt meg bennem már gyermekkorom óta, hogy színész­nő szeretnék lenni, még az érettségi után sem - ismer­te be Szász Júlia. - Talán vé­letlennek is mondható, hogy _ kicsit hirtelen felindulásból felvételiztem, és Kaposvár­ra kerültem. Nem volt egy­szerű, jöttek nehéz idősza­kok is, mert mi voltunk az el­ső, kísérleti osztálya ott a du­ális képzésnek. Ez azt jelen­tette, hogy két hétig egy vi­déki színháznál, én a szé­kesfehérvárinál voltam gya­korlaton, utána pedig két hé­tig Kaposváron. Ennek vol­tak előnyei is, mert sokat le­het tanulni abból, ha az em­ber belecsöppen egy színházi közegbe egész fiatalon, de a folyamatos ingázás fárasztó.- Hogy élte át a színésszé vá­lás folyamatát?- Kaposvárról szép emléke­ket őrzök. Nem volt véletlen, hogy ebből az osztályból ösz­­szetartó közösség kovácsoló­­dott össze. Voltak nehézsége­ink is, néha picit magunkra voltunk utalva, de megtanul­tam azt, hogyan kell dolgoz­ni, és a hajtást elviselni.- Sokaknak emlékezetes, ahogy az M5-ön egy József At­tila verset szavalt. Kiskoromban jártam versmondó versenyekre, és a költészet a mai napig nagyon fontos nekem, szeretek verset olvasni.- Cserhalmi György osztályá­ba járt. Milyen útravalót ka­pott tőle, mint osztályfőnök­től?- Megmutatta nekem, hogy mennyire fontos megmarad­ni embernek. Ez az én esetemben aktuális, hiszen mostanában so­kan megkeresnek, és a hirtelen jött népszerűséget a helyén kell kezel­ni, csupán egy jó visszajelzésként szabad felfogni, és színész­ként tovább tenni a dolgomat.- Huszonöt évesen már im­pozáns szereplistát tett le az asztalra, a Három nővértől a Körhintáig jelentős szerepe­ket játszhatott. Hogy alakul a pályája, hogy érzi, hol tart most ezen az úton?- Szerencsésnek érzem ma­gam, hogy szép és jó lehetősé­geket kaptam fiatalon, nagy rendezőkkel dolgozhattam. Nem szoktam azon gondol­kodni, hogy mi lesz később, nincs szerepálmom. Hál’ is­tennek az élet mindig ad fel­adatot. Néha kicsit sodródom Néha kicsit sodródom az árral, de jó irányba tart az életem Szász Júlia csak a filmen lázadó típus, persze a való életben is kiáll az igazáért Fotó: MW Hamar megtalálták a színpadi és filmszerepek Szász Júlia 1994-ben született Budapesten. 2014-ben érett­ségizett a szigetszentmiklósi Batthyány Kázmér Gimnázi­umban. 2015-től a Kaposvá­ri Egyetem hallgatója. Filmes és televíziós szerepekben bő­velkedett az elmúlt két év­ben, ilyen volt a Tanár (2018), ahol Petrát, az egyik diák­lányt alakította. Emellett lát­hattuk Fruzsina szerepében a Seveledben (2019), és a nem­rég indult Bátrak földje soro­zatban (2020), ahol Rokoczay Annát formálja meg. Színházi szerepei is figyelemre méltó­ak. A Körhinta (Nemzeti Szín­ház, 2015), Csehov: Három nő­vér (Vörösmarty Színház, Szé­kesfehérvár, 2016), Csehov: Meggyeskert (Nemzeti Szín­ház, 2019) és a Karamazov fi­vérek (Spirit Színház, 2019) Shakespeare: A vihar drámájá­ban is színpadra lépett (Nem­zeti Színház, 2019). az árral, de úgy vélem, hogy jó irányba tart az életem.- Hogy került a Bátrak földje sorozatába?- Castingra érkeztem, ere­detileg egy másik szerep­re, de amikor visszahívtak, már a főszerep várt. Sokat ta­nultam a forgatáson, élmé­nyekkel gazdagodtam. Re­mek stáb gyűlt össze, akik nemcsak jó szakemberek és színészek, de jó emberek is. Nagyjából fél évig a Nagyté­tényi Kastélymúzeumban és a Szentendrei Skanzenben forgattunk. Mivel kosztümös sorozatról van szó, sok jelene­tet lovakkal forgattunk, ami nagyon izgalmas volt, ám né­ha nehézséget is okozott.- Tudott azonosulni a karak­terével?- Megszerettem a bárókis­asszony figuráját, úgy érzem, hogy sok közös van bennünk. Nagyon okos, művelt lány, aki a sorozat elején tér haza a svájci lányneveidéből, tudás­szomj és kalandvágy jellem­zi. Akkoriban nem volt elfo­gadott, hogy egy nő továbbta­nuljon. Ez a lány keresi a ka­landokat, az izgalmakat és rebellis.- Ez jellemző önre is?- Nem vagyok lázadó típus, sosem voltam, de a lány hatá­rozottsága és a keménysége imponál. Nem érzi, hogy alá­rendelt lenne a férfiaknak. Mindig kiáll magáért és az igazáért.- Kitérő volt a tévésorozat a pályáján, és marad a színpad?- Már játszottam heti so­rozatban - A Tanárban - és szeretnék még filmekben szerepleni a jövőben, mert megkedveltem a filmezést. Úgy érzem, hogy közel áll hozzám ez a műfaj, és az az intimitás, amit a filmen ki le­het fejezni. Számítok rá, hogy lesz még ilyen lehetőségem. Látogasson el hírportálunkra! HEOL.hu JSmm «Bps

Next

/
Thumbnails
Contents