Heves Megyei Hírlap, 2020. január (31. évfolyam, 1-26. szám)

2020-01-11 / 9. szám

6 IB alacKDosta TPTJ1T]T helyőrség HIT TEGYEN AZ IRO A HÁBORÚVAL SZEMBEN?- a Nyugat ankétja -Babits Mihály Szörnyű katasztrófa fenyegeti a vi­lágot. Ami küszöbön áll, az emberi kultúra öngyilkossága. De fizikailag is, gyász, halál s alig elképzelhető ret­tenet mindnyájunknak. Országunk, népünk napok alatt semmivé lehet. S mégis, ha korunk irodalmát olvassa • valaki, azt hiheti, hogy mindez egy csöppet se komoly. Az utókor, ha lesz még, bámulni fogja, hogy írásaink­ban a közelgő veszély gondolata alig hagyott nyomot. Az írók mindenről írnak, csak erről nem, noha folyton azt hangoztatják, hogy az élettel, a valósággal kívánnak kapcsolatban lenni. Csip-csup helyi bajok, faji és osztályérdekek sokkal jobban látsza­nak izgatni őket, mint a nagy vesze­delem, melyben minden faj és osz­tály egyformán elpusztulhat. Mégis, a külföld írói közt, itt is, ott is, folyóiratokban s irodalmi ankétekben, fölmerül a kérdés, mintha a furdaló lelkiismeret vala­mely kérdése volna, amit nem lehet egészen elhallgattatni okos érvek­kel: mit tegyen az író a háborúval szemben? Persze hiszen neki is tűrni kell a veszélyt s a földi katasztrófák jégve­rését, mint más közönséges ember­nek! De vajon szótlanul kell-e tűrni? Nem éppen abban különbözik-e ő másoktól, hogy amit érez, az embe­ri félelmeknek és szenvedéseknek hangot is tud adni? Igen, bizonyos értelemben ő az emberiség tudatát képviseli. Benne világosodik meg az érzések „sötét hullámzása”. Szaváról régebben azt hitték, hogy világokat mozdít, forradal­makat gyújt, s kormányozni tud­ja a közvéleményt. Maguknak az íróknak jámbor óhaja táplálta ezt a hitet. De akárhogy van is, bizonyos hogy az egyszer kiejtett emberi szó nem múlhatik el teljesen hatás nél­kül... Mint ahogy a fizikai világban sem múlik el semmi teljesen hatás nélkül. Mit tegyen az író háború esetén? ezt nfehéz volna megmondani. Meg­történhetik, hogy nem tehet már semmit. Bármely pillanatban vége lehet még annak a viszonylagos szólásszabadságnak is, amelyet ma élvez. De azt meg lehet mondani, hogy mit ne tegyen. És hogy mit te­gyen lehetőleg? S mit tegyen talán még a lehetetlennel szemben is? És hogy mit tegyen és ne tegyen addig is? Nyugodtan maradhat-e művé­szete önzésében, mikor magát a kultúrát, s benne művészetét is, pusztulás fenyegeti, maga a nyelv, amelyen ír, a nép, melynek lelkét kifejezi, elveszhet? Vagy ezt elkerül­hetetlen végzetnek kell tekintenie, mint a véletlen sorscsapásokat, me­lyekkel szemben művészete tehetet­len, tehát érdektelen? Vagy ellenke­zőleg, felelősnek kell éreznie magát a világért, amelynek lelkiismeretéül szegődött? Talán vissza kell térnie az embe­riség régi idealizmusához és opti­mizmusához, s újra megfontolni a Kant híres okoskodását, mely soha nem volt oly aktuális, mint ma: azt, hogy a békegondolat utópisztikus és kivihetetlen, az emberi ész mate­matikai bizonyossággal belátni nem képes. Mindaddig pedig, amíg ez matematikai pontossággal bebizo­nyítva nincs - ahogyan sohasem le­het -, kényszerülünk az „örök béke” megvalósulásának legalább halvány vagy távoli lehetőségét megenged­ni. Addig azonban, amíg ez a lehe­tőség - bármily kicsike is különben - fennáll: alig megbocsátható bűnt követ el az emberiség ellen, aki ezt a lehetőséget kételyek kifejezése és hangoztatása által gyengíti. És aki ezt átgondolva, mégis cinizmu­sának és tapasztalati fölényének fitogtatására a kételkedő pózában megmarad, azt joggal lehet erkölcs­telen embernek és mindannyiunk ellenségének tekinteni. De talán ez a logika is naiv, akár a lázadók hősiessége. Talán nagyobb hősiesség, egyszerűen kertünket művelni, míg bele nem tapos a bar­bár? Én most nem akarok a kér­désekre felelni; csupán felállítom őket, a Nyugat nevében, a magyar írók elé. 1934 pályázat A költészet trendi AZ IRODALMI JELEN VERS- ÉS PRÓZAPÁLYÁZATA KÖZÉPISKOLÁSOKNAK Szereted bújni a könyveket, vas­kos regényekkel ütöd el az estéket és a vakációkat, éjszaka is olvasol a paplan alatt szüleid legnagyobb örömére? Netán te vagy az, aki matekórán a pad alatt képregényt olvas, aki naplót vezet, és mindig szétszórt, ág hegyén jár az esze? Kalandregényeket írnál, jobb öt­leteid vannak, mint Jókai Mórnak vagy Rejtő Jenőnek, és megfordult már a fejedben az is, hogy átírod a Harry Pottert, és híres leszel? Ro­mantikus lélek vagy, aki verseket ír titokban, de még senkinek sem mutatta meg? Megihlet a szerelem, és sírva fakadsz az Elbocsátó szép üzeneten? Poénosabb szókapcso­lataid vannak, mint a menő slam­­mereknek? Lennél te a modern Petőfi, aki lázad, megváltoztatná a világot, aki kirobbantana egy for­radalmat? Túdod-e, hogy a költészet trendi, és tizenéves fiataloknak vannak a legmerészebb elképzelései a világ­ról? Hogy Arthur Rimbaud már 17 évesen befutott költő volt? Hogy az Irodalmi Jelen főmunkatársa volt Faludy György, aki csak fiatalok­kal vette körül magát? Hogy olyan kortárs költők publikálnak nálunk, akikről esetleg te is tanulsz az isko­lában? Ha foglalkoztat az irodalom, köl­tő vagy író szeretnél lenni, de még senki nem fedezett fel, nem voltál elég bátor, hogy írásaidat meg­mutasd az irodalomtanárodnak, a barátaidnak, elküldd folyóiratnak, akkor most itt a kihagyhatatlan al­kalom. Pályázz! Pályázati feltételek A pályázatra két verset vagy két prózai művet várnak! Vá­laszthatsz, hogy verset vagy pró­zát küldenél-e be inkább; nem kell mindkét műfajban pályaművet be­nyújtani. Ha nem tudod eldönteni, a vers vagy a próza tetszik-e job­ban, megpróbálhatod mindkettőt, de több pályamű beküldése nem jelent előnyt az elbírálásnál. Egyik mű kötött témájú (két téma közül lehet választani, nem kell mindkettőt megírni, csak az egyi­ket), a másik pályamű szabad. Költőknek 1. Egy kötött témájú vers. Két téma közül választhatsz:- sze\fi, azaz önarckép v Ha nem volna telefonod, hogyan készítenél magadról fotót szavak segítségével? Próbáld körülírni azt, amit egy kattintással oldanál meg! Ki vagy te, hogyan látod a világot, mi foglalkoztat, elégedett vagy-e külsőddel, belső tulajdonságaid­dal? Hogyan lát téged a világ? Bán­tó vagy kedvező ez a kép? Fejtsd ki versben!- szerelmes SMS-vers írj egy szerelmes SMS-verset bármelyik klasszikus költő bőrébe bújva! Képzeld magad Petőfinek, Aranynak, Kosztolányinak, Ady­­nak, Babitsnak, Janus Pannoni­­usnak, Balassi Bálintnak, és hívd randira a múzsát egy szerelmes SMS-ben! Az SMS-vers hosszúsága maximum 8 sor. 2. Egy szabadon választott témájú vers, amely még nem jelent meg irodalmi folyóirat­ban, portálon, blogon, közös­ségi médiában vagy bárhol. íróknak 1. Egy kötött témájú novel­la, elbeszélés vagy mese. Két téma közül választhatsz:- szelfi egy íróval Képzeld el, hogyan szelfizne ve­led Ady Endre, Juhász Gyula, Jó­kai Mór, Mikszáth Kálmán, Móra Ferenc, Móricz Zsigmond, Benedek Elek vagy bárki, aki neked a tan» anyagból vagy magánolvasmányaid-1 ból szimpatikus! Először találkozik okostelefonnal? Időutazáson vesz részt, és úgy csöppen a jelenbe? Bármilyen helyzetet elképzelhetsz, te vagy az író.- beszélgetés egy regény, novella vagy mese hősével Kedvenc regényed, novellád, el­beszélésed, meséd főhőse életre kel, és egyszer csak ott ül melletted a padban, együtt mentek edzésre vagy nyelvórára, bekapcsolódik az osz­tálykirándulásba. Miről beszélgetnél vele? Milyen volna a találkozás? Mu­tasd be ezt a beszélgetést legfeljebb egyoldalas párbeszéd formájában! 2. Egy bármilyen témájú no­vella, elbeszélés, mese. Ki pályázhat, és milyen fel­tételekkel? Pályázóink 9-12. osztályos diá­kok lehetnek. Az Irodalmi Jelen szerkesztősé­gének tagjaiból álló zsűri bírálja el a műveket. A pályamunkák jeligések. Ki kell találnod egy jeligét, azaz álnevet. Az http://irodalmijelen.hu oldal­ra ezekkel a jeligékkel, álnevekkel kerülnek fel írásaid A költészet trendi című pályázati blokkba, ahol bárki szavazhat rájuk. A pályaműveket az ijpalyazat@ gmail.com e-mail címre kell be­küldeni. Beküldési határidő: 2020. március 31. De ne hagyd utolsó percre, késő a hegy alatt abrakolni! A pályaműveket doc, docx for­mátumban, e-mailben kell elkülde­ni a következő forma szerint: • Jelige/Álnév •Cím • Szöveg Ha egy díjkategóriában nem ér­kezik be arra érdemes mű, a zsűri fenntartja magának a jogot, hogy azt a díjat ne, illetve megosztva ítélje oda. A helyesírást és a gon­dos szövegszerkesztést figyelembe veszik, ne csak kreatív légy, hanem igényes is magadhoz és a magyar nyelvhez! Az eredményhirdetést és a díjátadót 2020. május 21-én, Budapesten a Petőfi Irodalmi Múzeumban megrendezett Iro­dalmi Jelen-esten tartják, ahol akár kétszáz fős közönség előtt olvashatod fel az írásodat. Díjak 1. díj: 80 000 Ft 2. díj: 40 000 Ft 3. díj: 25 000 Ft Öt különdíjat adunk ki (éves előfi­zetés az Irodalmi Jelen folyóiratra, illetve könyvcsomagok). 40 000 Ft közönségdíjban részesül az, aki a legtöbb szavazatot kapja az Irodalmi Jelen honlapjára feltöltött pályamunkájára. Az Irodalmi Jelen, eddigi nagy sikerű pályázataihoz hasonlóan, antológiát tervez megjelentetni a legjobb művekből. Korábbi köteteik: • Kenguruk a körúton (2010) • Nyitott ajtók (2011) • A Gregorina-kanyar (2012) • Életszilánkok (2015) Valamennyi olvasható/ingyen letölthető e-book-ként a https:// www.irodalmijelen.hu oldalról. A legjobb pályamunkák megje­lenhetnek az Irodalmi Jelen Debüt rovatában online és nyomatásban is. Az itt megjelenő írásokra az IJ online felületén naponta több tíz­ezer olvasó kíváncsi. Már csak ezért megéri pályáznod! Légy te is az egyik legolva­sottabb magyar irodalmi fo­lyóirat szerzője! A pályázati kiírással kapcsolat­ban az alábbi címen lehet érdek­lődni: ijpalyazat@gmail.com IRODALMI-KULTURALIS MELLÉKLET________________________________________________________________________________________________________________________________________________2020. január l Csak játék - részlet (hegesztett fémforgács, 80 * 15 * 34 cm; 70 * 18 * 40 cm, 2016)

Next

/
Thumbnails
Contents