Heves Megyei Hírlap, 2020. január (31. évfolyam, 1-26. szám)

2020-01-11 / 9. szám

IRODALMI-KULTURÁLIS MELLÉKLET n ezt a levelet Istennek címeztem de úgyis 2020. január 11. Marton Péter ^ Kertész Dávid PZ Ajlik Csenge tárcái novellája y) és Baricz Dezső versei te kapod meg n vezervers Birtalan Andrea Kétszázhúsz éve született a szódavízgyártás magyarországi elindítója Csodálkoznak, hogy az öreg Jedlik milyen régen rájött már erre Az első ■ villanymotor megalkotása, a dinamóelv első leírása, a szódavízgyártás magyarországi elindítása és tökéletesítése - kevesen tudják, hogy mindez egy magyar bencés szerzetesnek köszönhető. És ez csak néhány kiragadott példa a 220 évvel ezelőtt született Jedlik Ányos természettudós, feltaláló, egyetemi oktató szerteágazó kutatásainak eredményeiből. „Jedlik nemcsak kiváló termé­szettudós volt, hanem egyszer­smind nevezetes feltaláló is. Találmányai közül először szó­davízgyártó készülékét, a szifont említjük, mely ma óriási meny­­nyiségben van forgalomban, de vajmi kevesen tudják, hogy azt az elhunyt öreg benczés tudós találta föl. A dynamo-gépek elvét Jedlik állította föl, s egy készü­léke máig is ott van az egyetem fizikai intézetében. Az ő találmá­nya az elektromágneses forgó is, melynek eredetije a pannonhalmi múzeumban látható. Ugyancsak az ő találmánya az u. n. osztógép (eredetije szintén Pannonhalmán látható), mely tökéletesség dol­gában az azóta keletkezettekkel máig is versenyez. Ennek a gép­nek az a sajátsága, hogy igen kis távolságra igen sok vonalat húz egy gyémánttű segélyével, így 1 milliméternyi térre egy üveglap­ra 600-1000 vonalat képes húz­ni. Az egyetemen a Jedlik által e gépével készített üveglapokkal, u. n. üvegrácsokkal eszközölnek még ma is fénytani kísérleteket. Találmányai közül nevezetes a csöves villámszedő, mely sajátsá­gos szerkezetű villamos sűrítő a villamszikrát egy méternyire ké­pes kinyújtani. E találmányáért a bécsi villamos kiállításon 1878- ban a haladási érmet nyerte. Ha az egészet forgatják, a forgás ál­tal a gömbök egymáshoz érve, lánczot alkotnak, s a két felső gömb közül kipattan egy méter­nyire a villamos szikra” - foglalta össze e kivételes életmű jelen­tőségét Thewrewk István a Va­sárnapi Újság 1896. január 19-i számában, amelyben címlapon emlékeznek meg az egy hónappal korábban elhunyt nagy tudású bencés szerzetesről. Hit és tudományszeretet Jedlik István 1800. január 11-én született az akkori Komárom vár­megyében, Szímőn. Szülei, Jedlik Ferenc és Szabó Rozália egyszerű földművesek voltak, de gondot fordítottak tehetséges gyermekük taníttatására. Az édesapa a tíz­éves fiút Nagyszombatba vitte ta­nulni a bencések gimnáziumába, de a negyedik osztályt már Po­zsonyban járta, hogy németül is megtanuljon. Ottani tanára, Gá­csér Leó hatására a hatosztályú gimnázium elvégzése után Pan­nonhalmán kérte a bencés rend-Bonczidai Éva be való felvételét. Osztálytársa és unokatestvére, Czuczor István - a későbbi költő és nyelvtudós - is ezt az utat választotta, és 1817. október 25-én, amikor beléptek a Szent Benedek-rendbe, Jedlik az Ányos (Anianus), Czuczor a Ger­gely nevet kapta. Eötvös Loránd, aki az egyete­men Jedlik utódja volt, később pedig a Magyar Tudományos Akadémia elnöke, a pannonhal­mi éveket tartotta a legmegha­tározóbbnak a feltaláló sorsát illetően: „Ez volt a döntő lépés életében. Kezdete nemcsak tu­dományos pályájának, hanem egyénisége alakulásának, jelleme fejlődésének is. A rendíthetetlen hit Istenben, a tudományszere­tet, a tanítónak soha nem lan­kadó szorgalma, az embertársai­nak bajai iránt fogékony jó szív, az önzetlen hazaszeretet, mind olyan vonások, melyek Jedlik jellemében rendjének hagyomá­nyos szokásai nyomán indultak fejlődésnek és erősödtek meg. folytatás a 3. oldalon | Quatrén A tömbházak fölött rokkant vattacukrok Légáramlat-vonatokon robognak A tág pupillájú betonóriások egyenként nyalnak a sötétedő égbe Mire nem vesz rá még az életösztön? A pajzsaikat kereső mirigyek - mágikus duzzadó játék, belső börtön - Túlnövik élőhalott gazdáik testét Milyennek képzeled a kétségbeesést? nem hegedű és nem gitár ez a lágy dal a nép sem kelt fel, alszik; valami furcsa öntudatlan újszülöttek tombolása Hogy rajzolnád le az alapvető bizalmat? bitófát ácsoló anyákról álmodom kopog a kalapács, az eső, a gyermek a valóság kínpad, folyton összevernek Hány decibelesnek képzeled a remegést? A negyven fokban cingár alakok örülnek Lábujjukon a mennybemenetel cetlijével Lopva táncoltatják szétszurkált kaijukat Kint, a sík mezőn párducmintás szőnyeg Kigyúlt PET-palackok durván füstölnek Akárcsak keresztény templomban a tömjén Ez a város talán még él, ez a város: Quatrén. V-f f Agár l-lli. (hegesztett fém, 30 * 21 * 17 cm; 31 * 23 * 18 cm, 2019]

Next

/
Thumbnails
Contents