Heves Megyei Hírlap, 2019. október (30. évfolyam, 228-253. szám)
2019-10-26 / 249. szám
vendéqünk a Maqvar Irószovetsé FELELŐSSÉG ÉS PRAKTIKUM Kecskés Szulamit Erős Kinga József Attila-díjas kritikus, a Magyar írószövetség titkára és elnökségi tagja, az Orpheusz Kiadó vezetője, az Olvasat.hu kulturális folyóirat szerkesztője, az Év novellái antológiasorozat szerkesztője, számos szakmai kuratórium delegáltja. Kidolgozója a Guttenberg Pál Népfőiskola tehetséggondozó és olvasásnépszerűsítő programjainak, a Lakitelki Népfőiskola Németh László műfordítótáborában pedig a román műfordítóműhely vezetője. Az irodalmi életben szerzett ismeretei arra sarkallták, hogy megpályázza a Magyar írószövetség elnöki tisztségét, amely Szentmártoni János költő (lapunkfőszerkesztője) mandátumának lejártával megüresedik. November elején jelenik meg Szavakban lobog - írók az 1956-os forradalomban című kötete. Erős Kingával az eddigi szellemi feladatok hátteréről és további terveiről beszélgettünk.- 2010-ben, amikor Szentmártoni János József Attila-díjas költőt választották meg a Magyar írószövetség elnökévé, ön a titkári feladatokat vette át a közéletbe átlépő L. Simon Lászlótól. Munkája során milyen jellegű kihívásokkal szembesült az elmúlt kilenc évben?- Az elmúlt egy évtized más jellegű kihívásokkal szembesítette az írószövetség vezetőségét, mint a korábbiak. Míg Vasy Géza elnök programjának észszerű jelmondata volt a „megerősödve megmaradni” gondolata, addig 2010 óta az írószövetség fiatalítására, a digitális térben való elhelyezésére és az irodalmi rendezvényekre került a hangsúly. Az elmúlt években Szentmártoni Jánosnak és az elnökségnek olyan embert próbáló problémák vállalása és kezelése is feladata lett, mint a közel harminc éve húzódó székházügy megnyugtató rendezése. A Magyar írószövetség budapesti székháza soha nem volt az írószövetség tulajdonában. A társasház besorolású épület általunk használt részét a rendszerváltástól 2015-ig Terézváros önkormányzatától mint tulajdonostól bérelte a szövetség. A magyar állam 2015- ben csereingatlant ajánlott fel az önkormányzatnak, az épület pedig állami tulajdonba került. Az ingatlant innentől egy kormányhatározatnak köszönhetően az írószövetség ingyenes használóként üzemeltethette, cserében közfeladatokat ellátó tevékenységéért. De mindez még így is jelentős rezsikiadásokat jelent. A műemlék épület állaga sürgős felújítást igényel. Nyílászárói, fűtésrendszere elavult, érintésvédelme életveszélyes, fenntartása irreális anyagi terhekkel sújtotta a szövetséget, ami tényszerűen azt jelenti, hogy a szakmai programok költségvetése szenvedett hátrányt, vagy éppen a szociális juttatások szorultak háttérbe és maradtak el a rezsi jellegű kiadások miatt.- Mi lesz a székház sorsa a közeljövőben?- Azáltal, hogy idén kormányhatározattal a székház a Petőfi Irodalmi Múzeum kezelésébe került - mely határozat kiemeli azt a tényt, hogy az írószövetség továbbra is megtarthatja irodáit -, új lehetőségek és kihívások elé nézünk. A Magyar írószövetség működésének alakulását a következő három évben jelentősen befolyásolja majd, hogy a PIM felújítja az ingatlant. Többmilliárdos állami nagyberuházásról van szó, mely időben is elhúzódik, nagyjából lefedve a következő elnöki ciklust. A felújítás során arra kell törekednünk, hogy a pillanatnyi kihívásokra reagálva, a napi munkát továbbra is hatékonyan és precízen végezhessük. Mivel a ház nem lesz alkalmas rendezvények megtartására, ezt az időszakot okosan kell felhasználnunk arra, hogy az eddiginél nagyobb hangsúlyt helyezzünk a vidéki rendezvényekre, és megerősítsük vidéki írócsoportjainkat, illetve újakat hozzunk létre. Ezzel párhuzamosan a fiatal nemzedékek még hatékonyabb megszólítására is törekednünk kell, különben elöregszik az intézmény.- Az új vezetőség megörökli azt az adósságállományt, amely még 2010 előtt keletkezett vagy sikerül már visszafizetni a kölcsönt?- Székházunk jövőjének megnyugtató rendezése, anyagi eszközeink kiszámíthatóbbá válása arra is lehetőséget teremt, hogy már 2020-21-ben visszafizessük az írószövetség adósságát, amelyet több mint egy évtizede görgetünk magunk előtt, olyan zivataros idők terheként, amikor politikai akarat volt az ellehetetlenítése. Ettől a nyomasztó örökségtől, melyet eddig is igyekeztünk törleszteni, reményeink szerint hamarosan sikerül megszabadulnunk. Nyomasztó teher ez még akkor is, ha olyan személy adta a kölcsönt, aki köztudomásúan elkötelezett a nemzeti értékek és irodalom ügye mellett, s a legnagyobb megértéssel fordult felénk a szükség idején, és türelme akkor sem kopott meg, amikor éveken keresztül csupán törlesztgetni tudtuk adósságunkat.- Irodalmi munkájának elismeréseként 2019-ben József Attila-díjjal tüntették ki? Mit jelent az ön számára ez az elismerés?- Azt gondolom, hogy az ember nem azért foglalkozik elmélyülten bármivel, mert jutalmat vár, hanem mert az érdeklődését akarja kielégíteni. Az a tény, hogy állami elismerésben részesültem, nekem több dolgot is jelent: elsősorban több, általam mélyen tisztelt és szeretett pályatárs irányomba tanúsított figyelmességét, szeretetteli gesztusát. Másrészről leckét arról, hogy ne essek a hiúság csapdájába, melybe az embert természetes hajlamai könnyen belesodornák, s tudatosítsam magamban, hogy ez az elismerés több tényező és sokféle akarat eredménye, egy szerencsés konstelláció tárgyiasulása. 1- Min dolgozik jelenleg?- A kétezres évek kezdete óta foglalkoztat a huszadik század első felében alkotó nőírók sorsa. Első kötetemben bővebben foglalkoztam Földes Jolánnal, Erdős Renée-vel, Fotó: Vadócz Dávid Tormay Cécile-lel. Utóbbi munkásságáról Kollarits Krisztinával 2012-ben konferenciát is szerveztünk az írószövetségben, amely jeles irodalomtörténészek bevonásával az írónő teljes életművét áttekintette, és az általa szerkesztett Napkelet folyóiratra is kitért. Megjelentettem könyvben is ezt a hiánypótló anyagot, amely Tormay életművét szakmai alapon, indulatoktól mentesen tárgyalja. Idén Kollarits Krisztina összeállította a Napkelet-antológiát, amelyet reményeim szerint a könyvhétre adunk ki. Jelenleg egy ismeretlen költőnő, Hadik Etelka életművével és életútjával foglalkozom. Roppant izgalmas anyag, hiszen fényes pályakezdést tudhatott magának, Babits írta a verseskötete előszavát. A háború utáni versei már csak kéziratban maradtak fenn, mivel kitelepítették, koncepciós per áldozata lett, aminek következtében az ötvenes éveket börtönben töltötte, majd Madridba került. Összegyűjtött verseit szeretném jövőre megjelentetni egy átfogó tanulmánnyal együtt, amely egy nehéz sorsú, tehetsége alapján többre hivatott, de politikai okokból meghurcolt költőnő életútján és versein keresztül a kommunista diktatúra mechanizmusának embertelenségét is bemutatja. — A szerteágazó munkájával együtt járó feladatok miért és mennyire érintik a tehetséggondozást?- Emiatt hoztuk létre a férjemmel és néhány barátunkkal a Guttenberg Pál Népfőiskolát, ahol tehetséggondozással, ismeretterjesztéssel, a kárpátaljai járási könyvtárak siralmas állapotú állományának gyarapításával foglalkozunk. Jelenleg tizenöt fiatal vesz részt tehetséggondozó munkánkban, akiknek idén augusztusban jelent meg az első közös antológiájuk. Többen már rendszeresen publikálnak folyóiratokban, s úgy látom, tehetségük okán jó esélylyel indulnak el a pályán. Héthatár irodalmi fesztivál is hasonló vállalással jött létre. Amikor a fővárosból vidékre költöztünk a családommal, rá kellett jönnünk, hogy az emberek többre vágynak a rájuk erőltetett és megszokott giccses tömegkultúránál, ezért Terényben, egy kis nógrádi faluban, immár harmadik alkalommal szerveztük meg idén ezt az ingyenes fesztivált, sok felolvasással, irodalmi beszélgetéssel és olyan, a társművészetek területéről érkező művészek közreműködésével, mint a Muzsikás és Szalóki Ági. Nem tömegrendezvényt csinálunk, mégis évről évre több a látogató. Számomra ezek az apró lépések jelentik a minőség forradalmát. ERŐS KINGA (1977,Brassó) József Attila-díjas kritikus, szerkesztő, az Orpheusz Kiadó vezetője, az Olvasat.hu szerkesztője. 2002 óta publikál rendszeresen hazai és határon túli folyóiratokban. 2006-2011 között a Magyar Napló folyóirat Könyvszemle rovatának szerkesztője. 2009- ben a Magyar írószövetség rendezvényszervezője, 2010-től a Magyar írószövetség titkára, 2016-tól elnökségi tagja. Móricz Zsigmond- (20071 és NKA alkotói ösztöndíjas (20091. Kötetei: Könyvbölcsőm (tanulmányok, 20071, Pályatükrök (Húsz portré fiatal alkotókról, Ekler Andreával közösen szerk., 20091, A belső szobához (tanulmányok, 2013],//Fő/topozzuk egymást a szótárban" (Ekler Andreával közösen, beszélgetések, 20141, Fogadd el számadásom (Csontos Jánossal közösen, 20171, Szavakban lobog - írók az 1956-os forradalomban (interjúk, 20191. 2019. október Szántás Erdélyben (papír, pasztell, 1927 - a bajai Türr István Múzeum gyűjteménye, leltári szám: K 69.2.11] I HI I I IM I H 1 ^
