Heves Megyei Hírlap, 2019. október (30. évfolyam, 228-253. szám)
2019-10-12 / 238. szám
4 helyőrség novella SZOMORUFEJ L. Takács Bálint Szóval, itt állok, 60 méter magasan, egy daru tetején, az egyik kezemben a szelfibot, a másikban a felfújható jegesmaci. Araszolok a daru széléhez. Ha megcsúszom, meghalok. Ezt én is tudom, ők is tudják. Szerintem pont emiatt kap annyi lájkot a livestreamem. De néhány hűházó és mérges reakció mögött talán állhatnak olyanok is, akik aggódnak értem. Gondolom, közülük értesíthette valaki a rendőrséget. Idióták. Nem miattam kéne aggódni, hanem azokért a csontsovány jegesmedvékért az Északi-sarkon, ami lassan már nem is Északi-sark, csak Északi-pont. Azok az otthon rohadó élettelenek, akik sipítoznak a segélyhívón, hogy valami elmeháborodott élő közvetítésben akar öngyilkos lenni, nem fogják fel, ha meghalok, ha nem, csak az üzenetem számít. Meg kell menteni azokat a jegesmedvéket. A klímaváltozás nagy szopás. Én posztoltam először azt a képet arról az éhező medvéről, ahogy szomorúan remeg azon a jégdarabkán. Mindenki látta, hetek óta kint van. Internetidőben számolva az már legalább egy év. Több millió megosztás. Rengeteg szomorúfejes reakció. 600 ezer retweet. Több természetvédő hashtag, mint ahány oxigénmolekula. Éreztem, hogy emelni kell a tétet. Először csak a hirdetőtáblákhoz másztam fel, amin olyan boldogan mosolyog a kövér jegesmaci a kólájával. Mellé rajzoltam az USA-t, meg egy nagy bránert, amint Amerika tövig a szegény medvében van. Jó nagy betűkkel alá írtam, hogy A KLÍMAVÁLTOZÁS NAGY SZOPÁS. Még DiCaprio is megosztotta. Egy csomóan rám írtak utána, és gratuláltak. Egy csaj azt írta, miután látta a képet, ő is vega akar lenni. De bármennyien is követtek be az utóbbi időben, akárhányan is támogatnak a stream alatt, mégis egyedül vagyok itt fent, a 60 méteres daru tetején, 10 ezer kilométerre a legközelebbi vadon élő jegesmedvétől. A rendőrautók már minden irányból jönnek. Remélem, nem bánják, ha egy kicsit túlóráznak. Egész életemben egy állandó célom volt, hogy valami maradandót alkossak. Úgyhogy a rendőrség most várhat. Előbb meg kell váltanom a világot. Nehéz volt eljutnom a daru széléhez, és itt még jobban érzem, hogy milyen kurva magasan vagyok. Elkezdem felfújni a jegesmedvét. A védjegyemmé vált szlogent már előre ráírtam. Bár ne lenne olyan hosszú szó, hogy klímaváltozás... még egy igazi macira sem férne fel a szöveg, ha akkora betűkkel írod, mint én. Elég nehéz úgy felfújni, hogy az egyik kezemben végig ott a szelfibot, de nem hagyhatom, hogy unatkozzon az a másfél millió ember, aki épp engem néz. Már sípol a tüdőm, mire felfújom azt a szart. A boltban nagyobbnak tűnt ez a medve. A daru tetején, a felhőkarcolók fölött nem látszik belőle sok. Meg annyi levegő van benne, hogy mindjárt kidurran. Úgy néz ki, mint egy szép, egészséges, kövér jegesmedve. Valami vékonyabb, csontosabb lufi jobb lett volna. Eleinte az utcáról videóztak az emberek, de gyorsan lezárták a környéket. Nem baj, a híradósok úgyis kint vannak már. A szemközti épületekben majdnem mindegyik ablakból lógnak ki a telefonok. Minden szögből jól fogok látszani. A ballont a szelfibotra erősítettem, a telefon mellé. Ahogy a magasba emelem, piros szívecskés imádom hullám fút végig az egész interneten. Csak az a baj, hogy már kezd sötétedni, így a feliratot is nehéz kiolvasni. De legalább a sötétben jobban fog látszódni a tűzijáték. Villog és vijjog az egész város. Az egyik kommentelő írja, hogy a híradóban már bemondták: 60 tűzoltókocsi és 18 rendőrautó van a helyszínen. És most jön két helikopter is. Hangosbemondón szólnak, hogy ne csináljak nagyobb hülyeséget. Jobb, ha sietek, gyorsan begyújtom a rakétákat, és megmentem azokat a kibaszott jegesmedvéket. A terv az volt, hogy a tűzijáték a város fölött robban fel, a transzcendens medvelelkek közt, fent a mennyei medvelétben. De persze, hogy a nagy finálémhoz való szett először besül, majd mellettem robban. Mindenhol színes csíkok süvítenek körülöttem. A jegesmacit pajzsként tartom magam elé, az egyik rakéta át is viszi szegényt. Mintha egy orvvadász lőtte volna le. A helikopterek próbálnak kitérni a véletlen terrortámadásom elől, de az utolsó robbanás pont az egyik rotorba csattan, a gép pedig pörögve, füstölögve kezd ereszkedni egy tűzoltóautó felé. Lángok csapnak fel, az emberek szétrebbennek. A rotor lekaszál egy fát, majd az egyik épület betonfala állítja meg. A terrorelhárító osztag ekkor ér fel a daruhoz. Közös beleegyezés alapján végül megváljék, amíg szép lassan visszamászom, és csak utána kapnak el. Jó végre szilárd talajt érezni a remegő lábaim alatt, még akkor is, ha bilincsbe verve. A sok tűzoltó, rendőr, nyomozó meg a többi mérges ember mintha tudomást sem akarna venni a hőstettemről. Rosszindulatúan egyre csak azt kérdezgetik: megérte? Idióták. Persze, hogy megérte. Másnap vagy félórán át olvassák fel a Btk. rám vonatkozó részeit. Bár nem sérült meg senki, de komoly károkat okoztam a városnak, miközben rengeteg hivatalos személy munkáját hátráltattam azzal, hogy az igazi problémák megoldása helyett az én gyerekes hülyeségemre kellett figyelniük. Minden kárt megtérítek. Jó sok pénzem van, főleg most, hogy ennyi új feliratkozom lett a YouTube-csatornámon. Az egy hónapos letöltendő börtönt elkerülhettem volna, de ragaszkodtam hozzá, hogy leüljem. Harmincnapos börtönchallenge. Meg aztán az állatkertbe zárt jegesmedvék, na, azok talán nincsenek börtönben? Ha? Ahogy kiengedtek, egyből elmentem Fijire nyaralni. Pont kiraktam egy képet a tengerpartról, a luxus szállodáról, meg a fehér fogsoromról, amikor jött az értesítés. Az a sovány jegesmedve, akit két hónapja posztoltam, éhen halt. Sad react only. Én megmondtam. A klímaváltozás nagy szopás. Fotó: Analisa Mansutti Lapszámunkat SZULYOVSZKY SAROLTA képeivel illusztráltuk. Szulyovszky Sarolta 1972-ben született Budapesten. A soproni Nyugat-magyarországi Egyetemen csomagolástervezést, majd Udinében számítógépes grafikát tanult. 1997 óta családjával Észak-Olaszországban él, ahol illusztrátorként és grafikusként dolgozik, továbbá grafikai tervezést és illusztrációt tanít az udinei Enaip FVG Oktatási Központban. 2017 óta Olaszország legrégebben alapított, nemzetközi illusztrációs nyári iskolájának tanára (Scuola Internazionale di lllustrazione Stépán Zavrel). 2005 óta illusztrál köteteket. Számos díjat nyert, hét alkalommal válogatták be az olaszországi Le immagini della fantasia illusztrációs kiállítás résztvevői közé, 2011-ben és 2013-ban részt vett a pozsonyi illusztrációs biennálén. Finy Petra Folyékony tekintet című könyvéhez készített borítóját a 2013-as Frankfurti Könyvvásár tizenkét legszebb borítója közé választotta a német Wall Street Journal, idén pedig Astrid Lindgren-emlékdíjra jelölték. Illusztrációi többnyire akrilfestékkel készülnek, az utóbbi években számítógéppel is dolgozik. Legutóbb megjelent munkája Kiss Judit Ágnes Tündérkeresztanya című könyvének illusztrációi [Pagony Kiadói. Műveit hazai és olaszországi kiállításokon is rendszeresen láthatja a közönség. Különleges munkái között van a L'Oca bianca e Altre storie három könyviámpása, ezek lámpák és illusztrált mesekönyvek egyben, a vásárló pedig a lámpa mellé hagyományos könyvként is megkapja a mesét. Szulyovszky Sarolta képeinek egyik megejtő bája a.törékenység ábrázolása, a borongás mosolyok és a legördülő könnycseppek épp úgy hozzátartoznak az általa teremtett figurákhoz, mint ahogy bármely élő esetében is a lélek tetten érhető akár az elkapott tekintetekben is. Bátorság, hogy nemcsak édeskés vidámságot társít a gyermekeknek szánt könyvekhez, nem ócska feláldozást kínál, hanem a létezés igazi és sokféle arcát engedi látni. Jó példa erre a Hanság ismert alakja, Hány Istók ábrázolása - a mocsárvilágban vadon felnőtt gyermek, a félig hal, félig ember az otthontalanság és kitaszítottság ikonjaként jelenik meg a Szulyovszky Sarolta alkotásán. Több általa megformált figura is valami furcsa módon az elveszettség állapotát sejteti, még azok is, akiknél ez már-már valamiféle könnyed szabadságtapasztalattal és repülésörömmel párosul. A szépség és a szomorúság, a szabadság és az otthontalanság itt kéz a kézben járnak - a játék, a színek tobzódása és a gyermeteg tisztaság teszi azt, hogy olyan jó látni mindezt. IRODALMI-KULTURALIS MELLÉKLET Biodiverzitás (20111
