Heves Megyei Hírlap, 2019. augusztus (30. évfolyam, 177-202. szám)

2019-08-19 / 192. szám

2019. AUGUSZTUS 19., HÉTFŐ fi MEGYEI KÖRKÉP Megnyílik ünnepre a felújított kupola Vallási eredet is erősíti az aratást lezáró ünnepet EGER Államalapítónk ünne­pén megyeszerte színes prog­ramokkal várják az érdeklő­dőket, nem lesz ez másként a Líceum Varázstornyában sem. Az intézményben ismét izgal­mas • rendezvénysorozattal várják a családokat. Délelőtt tíz órától a Jedlik Ányos Experimentáriumban rendhagyó órákat tartanak, többek között a hangok fizi­kájáról, a burleszk és a fizi­ka kapcsolatáról, és a látha­tó energiáról. Természetesen nem maradhatnak el az izgal­mas kísérletek sem, lesznek kémiai és fizikai bemutatók, és virtuális sétát is lehet ten­ni a csillagos ég alatt. A planetáriumban délelőtt tizenegy órától és délután kettőtől lesz program, a gyer­mekeket csillagmesékkel várják, de a naprendszer szü­letéséről és életútjáról is lesz előadás. Délután négy órakor elsütik az Ágyús Napórát, majd meg­nyitják a felújított Csillagásza­ti Kupolát. Este kilenc órától a panorámateraszról lehet néz­ni az ünnepi tűzijátékot, majd felvágják az új kenyeret, me­lyet az egyetem boraival lehet leöblíteni. Mindezeken felül egész nap várja a gyermeke­ket a tudományos játszóház, de lesz városnézés is madár­távlatból, és tárlatvezetés is a Csillagászati Múzeumban. Kicsiknek és nagyoknak egy­aránt érdemes lesz ellátogatni a Varázstoronyba. Süli K. Színes programokkal készülnek a családoknak a Varázstoronyban, megnyitják a felújított kupolát is Fotó: Huszár Márk Sülhet az új kenyér ÜNNEP Az augusztus 20-i nem­zeti ünnepen az államalapí­tás, az államalapító Szent Ist­ván szentté avatása mellett az új kenyeret is ünnepel­jük. Ez utóbbi eredetével, no­ha ugyancsak a régi időkbe nyúlik vissza, azonban nincs mindenki tisztában. A hagyo­mány azt tartja, hogy az ara­tás végeztével Szent István­­napra sütötték az új búzából készült első kenyeret. Új bú­zából sütni egyébként is elő­ször augusztusban lehetett, nem véletlenül nevezik a hó­napot az új kenyér havának is. Országszerte aratóünnepe­ket tartottak ezen a napon. Bú­zakalászból és mezei virágok­ból aratókoszorút vagy búza­babát kötöttek az aratók, hogy ünnepélyes menetben a gaz­da, a tiszttartó vagy a földes­úr elé vigyék. Mulatság is volt természetesen. Ettek, ittak és táncoltak. Az új kenyér ünnepének vallási háttere összetettebb: a termény betakarításához kap­csolódó vallásos ünnepségek a más-más kultúrájú népeknél eltértek egymástól ugyan, de valamennyi a hálaáldozat be­mutatását jelentette. Az Ószö­vetségben a mózesi törvények közé tartozik, hogy az aratás ünnepe előtt, vagyis az Isten­nek bemutatott áldozat meg­történtéig az új búzából senki nem süthet kenyeret. Az új ke­nyér vallásos ünnepe is a népi Kenyérszentelés Gyöngyösön. Az új kenyér ünnepének vallási háttere összetettebb aratóünnephez kapcsolódik, azonban a középkori Magyar­­országon július 15-én, az apos­tolok szétszéledése napján tar­tották azt. Ami az új kenyér ünnepé­nek történelmi, politikai hátte­rét illeti: Darányi István föld­művelésügyi miniszter 1899- ben foglalta rendeletbe az ara­tóünnep felújítását. Az akkori­ban forrongó agrármozgalma­kat szerette volna lecsendesí­teni és helyreállítani az ara­tók és a földesurak közti jó vi­szonyt. Nem járt túl sok siker­rel kezdetben, ezért két évvel később újra kiadta a rendele­tet. Ekkor már több város és falu eleget tett a felhívásnak, s 1922 körül már volt, ahol az aratóünnepet a magyar ke­nyér ünnepének nevezték. Az első nagyszabású, országos eseményként meghirdetett ke­nyérünnepet Szegeden tartot­ták 1937-ben, de ekkor még jú­nius 29-én, Péter-Pál napján. Fotó: Cz. T. A második világháború után kapott új dátumot a ma­gyar kenyér ünnepe. 1945-ben az országgyűlés meg akarta változtatni az augusztus 20-ai ünnepnap jelentését, ezért tet­te meg ezt a napot az egyko­ri aratóünnepeket, aratóbálo­kat idéző új kenyér ünnepévé. S. S. Látogasson el hírportélunkra! HEOL.hu SZPONZORÁLT TARTALOM * u * + > A Magyarok Kenyere program segít a szimbolikus nemzetegyesitesben Összefogás a rászorulókért Ebben az esztendőben húsz tonna búzát adományoztak a Heves megyei gazdálko­dók. SARUD Idén kilencedik évébe lé­pett a Magyarok Kenyere prog­ram. A Nemzeti Agrárgazdasá­gi Kamara (NAK) főszervezésé­ben és a M AGOSZ együttműkö­désével megvalósuló jótékony­­sági kezdeményezés keretében a Kárpát-medencében össze­gyűjtött búzából készült lisztet szétosztják a szociálisan rászo­ruló, hátrányos helyzetű gyer­mekeket gondozó magyaror­szági és határon túli szerveze­teknek. A programot „példaér­tékű nemzetegyesítő szolgála­táért” 2018. szeptember 29-én Magyar Örökség Díjjal tüntet­ték ki. Sikere a gazdában rejlik, tartja Szendrei László, a NAK Heves megyei elnöke. Aki tud­ja, hogy a verítékkel megter­melt gabona nemcsak család­ja fennmaradását, boldogulá­sát hozza el, hanem sok ezer árva sorsú gyermek betevő fa­latját is jelenti. Nem törődve a nap égető melegével, a szá­razság fullasztó levegőjével, zsákba teszi egész éves keze munkájának egy részét, hisz tudja, ez a zsák más, mint a többi. Ez a zsák ugyanis hosz­­szú utat megtéve, vegyülve és megőrölve sok-sok millió bú­zaszemmel együtt, az ősz vé­gén már éhes magyar gyerme­Szendrei László kék asztalára kerül az Isten ál­dásaként. Az adományozás nem me­rül ki a búza összegyűjtésé­ben, hiszen annak lisztté őr­lését ebben az évben is Heves megyében az Egri Malom vég­zi. Államiságunk ünnepe, au­gusztus 20-a egyben az új ke­nyér ünnepe is, amely a Ma­gyarok Kenyere programban mindig is kiemelt helyen sze­repelt. Immár öt éve van sze­rencsénk eljuttatni Szent Ist­­ván-nap alkalmából minden egyházi megemlékezésre egy kenyeret - a Hevesi Gazdák Kenyerét. Ez a kenyér szim­bolizálja gazdatársaink ön­Jakab Tamás KarkusJános zetlenségét, összefogását. A 250 három kilós kenyér meg­­sütése a HESI Kft. dolgozói­nak keze munkáját dicséri és amelyeknek célba juttatását az Egererdő Zrt. és a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara He­ves Megyei Elnöksége finan­szírozza. Megyénkben a bú­zából készült lisztet a Katoli­kus Karitásznak juttatjuk el, általuk kerül szétosztásra a rászorulók között. Míg tavaly 11, idén 20 tonna adománybú­za gyűlt össze megyénkben. A pénzadomány gyűjtése je­lenleg is zajlik.- Mára már a Kárpát-me­dencei gazdatársadalom kari­tatív tevékenységének és ösz­­szefogásának a szimbólumá­vá vált a Magyarok Kenyere - 15 millió búzaszem program kezdte gondolatait Jakab Ta­más MAGOSZ főtitkár, NAK Heves Megyei Igazgatóságá­nak igazgatója. Az egész éven átívelő programban Magyar­­ország teljes területéről és a Kárpát-medence magyar lak­ta településeiről ajánlanak fel búzát a gazdálkodók a rászo­ruló magyar gyermekeket se­gítő szervezeteknek határain­kon innen és túl. A világban és itt, a Kár­pát-medencében élő magyar­ság összetartozásának erő­sítését, támogatását számta­lan program segíti. A Kár­pát-medencében élő magyar gazdák összefogása révén a Magyarok Kenyere program valamennyiünk számára az összetartozásnak, az ösz­­szefogásnak egy különleges módja. Az idősebb generáció még érti a kifejezés jelenté­sét, hogy „egy kenyéren va­gyunk”. Az egy kenyéren va­ló lét a családon belül azt je­lentette, hogy ki-ki - a gyer­mekek is - erejükhöz, képes­ségeikhez mérten vett részt a munkában, vállaltak felelős­séget egymásért és osztoztak az örömökben, sikerekben, kudarcokban egyaránt. Ez a szoros kötelék, az együvé tartozás érzése az, amit üzen nekünk a Magyarok Kenyere program. A Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövet­sége (MAGOSZ) átvette a Ma­gyarok Kenyere program le­bonyolításának jogait, egy­ben a Magyarok Kenyere Ala­pítványt is. A program szel­lemisége teljesedett ki azzal, hogy már a határon túli ma­gyarság is képviselteti ma­gát a közös munkában, hi­szen az alapítvány ötfős ku­ratóriumába három anyaor­szági és két határon túli sze­mélyt kértek fel. Az alapít­ványban összegződik mindaz a tudás és tapasztalat, amely a program további bővítésé­hez, még több adományozó és adományozott csatlakozásá­hoz szükséges.- A Magyarok Kenyere prog­ram az adományozás érzésén túl a nemzeti összetartozás erősítését is célozza. A rendez­vények is bizonyítják, hogy a magyar nemzet egységes és el­tökélt a békés nemzetegyesítés gondolata mentén - zárta sza­vait Jakab Tamás. Karkus János, a K64 Farm Kft. ügyvezetője számára nagy megtiszteltetés gazdál­kodóként és a Nemzeti Ag­rárgazdasági Kamara Heves Megyei Szervezetének egyik alelnökeként is, hogy a Heves megyei Magyarok Kenyere program augusztus 26-i ün­nepi rendezvényének immá­ron második alkalommal le­het a házigazdája Sarudon. Mély tisztelettel és odaadás­sal támogatja a jótékonysági programot, amely az adomá­nyozás mellett számára tanú­­bizonyságot is tesz arról min­den évben, hogy a gazdálko­dók képesek a nemes célok érdekében összefogni. Házi­gazdaként külön öröm szá­mára, hogy ezen az ünnepi rendezvényen lehetőség van találkozni sok megyei gazda­­társával. Köszöni a lehetőséget és re­méli a program népszerűsége jövőre „a jó termés és jó egész­ség reményében” folytatódik tovább.

Next

/
Thumbnails
Contents