Heves Megyei Hírlap, 2019. augusztus (30. évfolyam, 177-202. szám)

2019-08-19 / 192. szám

2019. AUGUSZTUS 19., HÉTFŐ GAZDASÁG y Hamar megtudja a NAV, melyik bankban van pénze az adósnak Csökkent az adótartozás A hátralékállomány nagysága (minden év utolsó napján, milliárd forint) 225 ii 342 2023 ; 2014 2590 milliárd forint /-grafika, forrás: nemzeti Adó- és Vámhivatal :í Magánszemélyek Működő vállalkozások ^ Nem működő vállalkozások i 223 ii 269 1962 j i 191 ij 231 ii 1227 : i 169 ii 185 ií 862 : i 146 ii 219 ii 772 2000 j j i 2000 í í j 2000 j • í 2000 í • 1500 t 1500 ? 1500 : : i 1500 : i 1 I 1000 J 1000 j | 1000 1000 i í 500 , i : 500 ! i 500 : ■ ■1 ■ ■1 ■ ■ ■ o4ÉlM 2015 2016 2017 2018-Á^)SSZESEN^J=­-Á^ÖSSZESEN^^U-Á^ÖSSZESEN^^U-Á^ÖSSZESEN^^J=~-2454 milliárd forint (3) 1649 VJV milliárd forint (3) 1216 KJV milliárd forint (3) 1137 milliárd forint Tavaly kevesebben és keve­sebbel tartoztak az állam­nak, mint korábban. Míg 2014-ben 2600 milliárd fo­rint volt a cégek és a ma­gánszemélyek együttes köz­tartozása, ez idén januárra 1140 milliárd környékére csökkent. Mediaworks-összeállítás szerkesztoseg@mediaworks.hu ADÓZÁS Komoly erőfeszítése­ket tett tavaly a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) azért, hogy azoktól is beszedje az adót, akik szándékosan vagy véletlenül, tudatosan vagy félreértés miatt nem rótták le maradéktalanul az államot megillető összegeket. A NAV közel félmillió végrehajtást indított, tízezrével adott ki in­kasszót, de számos esetben határozott ingóságok, ingat­lanok, követelések és üzlet­részek lefoglalásáról is. A múlt esztendő végén a cé­gek és a magánszemélyek kö­zel 1140 milliárd forinttal voltak adósai az államkasz­­szának, ami a 2600 milliár­dos 2014-es adathoz képest azt jelenti, öt év alatt a felére esett a számontartott elmara­dás. December 31-én 1,2 mil­lió adózónál mutatott hátralé­kot az adatbázis, ami 80 ezres csökkenés az előző évhez ké­pest. Tavaly mintegy 880 ezer polgár tartozott, mellettük 250 ezer cégnek volt elmara­dása, s szerepelt a kimutatás­ban 73 ezer nem működő tár­saság is. Utóbbiak okozzák a legnagyobb gondot, ezek a vál­lalkozások ugyanis rendsze­rint megszűnés előtt állnak, például felszámolás zajlik el­lenük, és gyakran vagyonta­lanok, így a NAV sem számít­hat különösebb összegekre. A múlt év végi 1140 milliár­dos hátralékból 770 milliárd kapcsolódott ilyen cégekhez. A helyzet így is sokat javult, 2014-ben még 2000 milliárd forintra rúgott a nem működő cégek köztartozása. A csökke­nés a célzott hatósági fellépés­nek i$ köszönhető. Az adóhivatal az adósok pénze utáni kutatás során minden hazai bankot meg­kereshet - egy ügyben akár egyszerre többet is és né­hány éve ezt már elektroni­kus úton teszi, így a válaszok gyorsabban befutnak. Tavaly majdnem 14 millió megkere­sést küldött a hatóság a pénz­intézeteknek, és válaszaik alapján közel 250 ezer eset­ben bukkantak olyan számlá­ra az adóvégrehajtók, amely­ről korábban nem tudtak. Adatbázisokból ellenőrizhető, milyen adózó a partnerünk Egyre népesebb a NAV koma rövidítéssel illetett pozitív lis­tája: az önkéntes lajstromban azoknak a vállalkozásoknak és polgároknak a neve szerepel, amelyek, akik pontosan fize­tik adójukat. A hivatal listázza a szabályszegőket is, például a végrehajtás alatt állókról is van összegzés. Ezek az adatbázi­sok elérhetők a NAV hivatalos honlapján. HÍREK Maradt az ország hitelezői besorolása MINŐSÍTÉS A nemzetközi hi­telminősítők nem változtat­tak pénteken Magyarország államadós-besorolásán, mi­vel idén tavasszal már felmi­nősítették. A Fitch Ratingsen kívül a Standard & Poor’s felülvizsgálata is esedé­kes volt, ám utóbbinál nem született érdemi döntés. Suppan Gergely, a Takarék­bank vezető elemzője szerint a hitelminősítők továbbra is le vannak maradva, mert a magyar gazdaság mutatói­nak látványos javulását egy­előre nem veszik figyelembe, pedig már lényegesen jobb képet tükröz, ami indokolttá tenné, hogy ismét a válság előtti szintekre kerüljön az ország besorolása. MW Nem fizethetünk Bartókkal, Adyval HATÁRIDŐ Szeptember else­jén lehet utoljára beváltani a Bartók Béla arcképével dí­szített ezerforintos és az Ady Endre fémjelezte ötszázas bankjegyeket. Ezeket 1999- ben vonták be, de szeptem­berig a Magyar Nemzeti Bank még névértéken be­váltja őket. Ezek voltak az utolsó papírpénzek, amelye­ken nem király, fejedelem vagy más politikus szerepelt, hanem művész. Október 31- ig lehet fizetni a régi ötszá­zassal, december 31-ig a régi tízezressel. A bankok és posták még egy évig fogad­ják el a régi bankjegyet. MW Felújításra szorulna minden ötödik lift KEZDEMÉNYEZÉS Az állam pá­lyázati formában támogassa a társasházak elöregedett sze­mélyfelvonóinak cseréjét - kezdeményezte a Magyar Fel­vonó Szövetség (MFSZ) az In­novációs és Technológiai Mi­nisztériumnál. Elképzelésük szerint az épületek energetikai korszerűsítésénél vagy a hű­­tőgépcsere-programban már megvalósult konstrukcióhoz hasonlót lehetne életre hívni. Kováts Attila, az MFSZ el­nöke a Világgazdaságnak el­mondta: a felvetésnek pozi­tív volt a fogadtatása, de nem tudta megbecsülni, hogy a terv mikor érhet olyan fázis­ba, hogy a kormány elé kerül­jön. A folyamatot gyorsíthat­ja az Európai Unió vonatkozó SNEL-szabványa, amelynek értelmében a húszévesnél idő­sebb felvonókat korszerűsíte­ni kell. Ezt az irányelvet több más tagországhoz hasonlóan egyelőre Magyarországon sem alkalmazzák, ám az MFSZ sze­rint segítség lenne abban, hogy a liftcsereprogramhoz forráso­kat lehessen lehívni. Magyarországon összesen 49 ezer felvonót és mozgólép­csőt tartanak nyilván, közü­lük 30 900 szerepel a személyi liftek kategóriájában. Kováts Attila elmondta, hogy ezek 40 százaléka szorul javítás­ra, 20 százalékukat pedig cse­rélni kell. Van olyan lift, ame­lyet még a második világhábo­rú előtt helyeztek üzembe, de a nagyobb lakótelepeken - mint például a budapesti Békásme­gyer, a miskolci Avas, a nyír­egyházi Örökösföld - töme­gével működnek 40-50 éves, Ganz-gyártású berendezések. Egy-egy lift cseréjének költsé­ge bőven 15 millió forint felett alakulhat, vagyis a teljes állo­mány ötödének, mintegy hat­ezer liftnek a modernizálása akár 90 milliárd forintba is ke­rülhet. MW Jobb órabér a betanított munkásoknak KERESET Átlépte a lélektani határt a betanított munká­sok órabére: a bruttó 1000 fo­rint már országszerte meg­van, az országos átlag 1165 fo­rint. A Közép-Dunántúlon és Közép-Magyarországon ke­reshetnek a legjobban. Az idei év felére 1165 fo­rint lett a fizikai munkát vég­ző szak- és betanított munká­sok átlagos bruttó órabére, ami egy év alatt 16 százalékos nö­vekményt mutat - írja mint­egy hétezer munkás béradatait elemezve a munkaerő-közvetí­téssel foglalkozó Trenkwalder. Az összeg a Közép-Dunántú­lon és Közép-Magyarországon elérheti vagy akár meg is ha­ladhatja az 1300-1400 forintot. Már az alacsonyabban fizetett betanított munkát végzőknél is csupán a nyugat- és dél-dunán­túli, valamint az észak-alföldi régiókban fordul elő 1000 fo­rint alatti órabér. A következő időszakok béremelési üteme elsősorban azon múlhat, meny­nyire súlyosbodik a munka­erőhiány, és hogy a vállalatok milyen hatékonysági lépések­kel tudják ezt ellensúlyozni. A felsőbb kategóriákban is gyorsult a béremelkedés üteme: a BDO Magyarország több mint 60, nemzetközi tu­lajdonú cégek magyarországi leányvállalatainak közel 500 középvezetőjénél idén a má­sodik negyedévben 5,1 száza­lékos éves bérnövekedést ta­pasztalt, míg tavaly ilyenkor 4,7 százalékos volt a bérnöve­kedés. MW A személyliftek 40 százalékát gyakran kell javítani Fotó: MTI Talajgenerátorokkal mérsékelték a gondokat Bevált a jégkárelhárítás A rendszer működésével jelentősen csökkentek a károk Fotó: MW RENDSZER Az idén sem kímél­ték a Kárpát-medencét a vi­harok. Bár az ország számos pontjáról jeleztek jégesőt a gazdálkodók, a károk mérté­két a talajgenerátorok haszná­latával sikerült minimálisra csökkenteni. A jégkármérséklő rendszer (jéger) üzemeltetéséért fele­lős Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) adatai szerint július végéig 74 alkalommal kellett elindítani a berende­zéseket. Április második felé­ben 4, májusban 23, június­ban 22, júliusban pedig 25 napon üzemelték be az ezüst­­jodid párologtatását végző ta­lajgenerátorokat. A legtöbb­ször Békés és Hajdú-Bihar megyében, a legkevesebb­szer Győr-Moson-Sopron me­gyében volt szükség beavat­kozásra. Idén május helyett már április közepén elindí­totta a rendszert a köztestü­let. A gördülékenyebb üzem­menethez hozzájárult az is, hogy a rendszert működtető számítógépet ötször gyorsabb szuperszámítógép váltotta fel. Változott a generátorkeze­­lők mobilfelülete is, a riasztá­si adatokat szolgáltató Orszá­gos Meteorológiai Szolgálat (OMSZ) részletesebb előrejel­zést küld a kezelőknek, a jég­bejelentések pedig automati­kusan hozzá érkeznek, ami nagymértékben javítja a be­avatkozások hatékonyságát. Bár a talajgenerátoros jégeső-elhárítás lényegesen csökkenti a jégfelhőkben ki­alakuló jégszemek méreteit - megfelezi, jó esetben harma­dolja őket -, megakadályozni nem tudja a zivatarfelhők ki­alakulását. Ezért az ország né­hány pontján a fokozott véde­kezés ellenére is hullott jég­eső. Sajnos egyes térségeket komoly jégkár ért, de a leg­több helyen nem okozott jelen­tős kárt sem a növényekben, sem az ingó vagy ingatlan­­vagyonban - rögzíti a NAK. A jégkármérséklő rendszer­nek köszönhetően többnyire borsó és cseresznye nagysá­gú jégeső kísérte a viharokat, csak néhány helyen fordult elő nagyobb jégméret. így kisebb a pusztítás, kevesebb a kár a mezőgazdaságban. A NAK adatai szerint idén júniusig 1417 hektárra jelentettek be Magyarországon jégkárt a gazdálkodók, míg 2018-ban, a rendszer indulásának az évé­ben 3700 hektárra. Ezekkel szemben 2017-ben, amikor még nem működött a jégkár­mérséklő rendszer, 7700 hek­tárra kértek kompenzációt a termelők. A rendszer műkö­désének első évében 70 szá­zalékkal csökkent a jégkárok száma úgy, hogy az elmúlt 30 év legviharosabb tavaszvé­gének, nyarának voltunk el­szenvedői. Ezzel több tízmil­­liárd forintnyi kárt előzött meg a rendszer, beváltotta te­hát a hozzá fűzött reményeket - mutatott rá a NAK. MW

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents