Heves Megyei Hírlap, 2019. június (30. évfolyam, 126-149. szám)
2019-06-22 / 143. szám
folytatás az 1. oldalról | helyőrség 3 Szerelmi történet ez, egy hely és lakója között. Szombathely szerencsésebb a mesebeli királyságnál, hosszú történelme során ugyanis, bár számtalan háború dúlta a várost, koronként kézről kézre járt, de a szelleme megmaradt. Ez a szellem segítette a hódítókat, bírta rá őket arra, hogy szeressék új otthonukat, és Szombathely viszontszereti lakóit. Bárki is lakta ugyanis ezt a földet, megtanulta megőrizni elődei hagyatékát. Hagyományok nélkül pedig nincs jövő. Értik ezt a város mai lakói is, szeretik az otthonukat, az pedig viszontszereti őket. A múlt értékeinek tisztelete és megőrzése mindig is szívügye volt a szombathelyieknek. Dr. Smidt Lajos magángyűjteményéből múzeumot alapított. Állítólag egy építkezés során a munkások egy agyagedényben római érméket találtak, amit az orvos azonnal megvásárolt tőlük, majd pedig aktív műtárgygyűjtésbe kezdett. Sajnos a gyűjtemény nagy része a második világháború során elveszett, de a doktor angol mintára múzeumot alapított, ahová a megye minden sarkából értékesebbnél értékesebb tárgyakat szerzett és állított ki, és az általa összegyűjtött tárgyak ma is megtekinthetők egy igen impresszív, változatos kiállításon. Smidt doktor hagyatéka része lett a város szellemének, csakúgy, mint őelőtte a keltáké és a rómaiaké. A rómaiaknál kezdődött a város írott történelme. Savaria várost Claudius császár alapíttatta időszámításunk szerint 43-ban, hogy támaszpontul szolgáljon a borostyánutat felügyelő légiók számára. A város ezen korszakára emlékeznek a Savaria Történelmi Karnevál szervezői. A rendezvényt először 1961-ben tartották meg, egy napra visszarepítve a várost a császárkori időkbe, majd hosszas szünet után az államalapítás millenniumi évfordulójának apropóján ismét bíborba és acélba öltözött Szombathely, azóta rendszeresen helyet adva a három napra bővített rendezvénysorozatnak, amely tizenhárom korra osztja Az lseum Savariense Régészeti Műhely és Tárház kiállítása fel a város történetét, felelevenítve annak legfontosabb eseményeit. A karnevált augusztus 22-25. között tartják. Külön érdekessége, hogy nem pusztán színészek által előadott játékokról van itt szó, nem ritka, hogy a város polgárai is korhű jelmezt öltenek, részt vállalva ezzel az időutazásban. Gladiátorok és honfoglaló magyarok boroznak ilyenkor együtt a török hódítókkal és a kelta harcosokkal a város egy-egy forgalmasabb éttermében. Talán ez a rendezvény az, amelyik a leginkább be tudja mutatni Szombathely szellemiségét. Az sem marad azonban magára, aki nem a fényes páncélba öltözött római légionáriusokra vagy a nyeregből nyilakat szóró eleinkre kíváncsi. A spiritualitás ugyanis nem csupán a város szellemiségében maradt meg, hanem tárgyi emlékeiben is. Országunk legősibb temploma is itt található. Az lseum néven jelenleg múzeumként működő épület alapját egy Isis istennőnek szentelt római templom adja. Isis kultusza Keletről lopta be magát a dogmatikájukhoz és vallási tisztaságukhoz görcsösen ragaszkodó rómaiak szívébe. Claudius császár állítólag azért honosította birodalmában az egyiptomi termékenység-istennő papjait, mert misztériumaik erkölcsös életmódra ösztönözték a híveket. Erről többet sajnos nem tudunk, lévén az említett papok szertartásai még a kor szokásaihoz képest is titokzatosak voltak, s csak a beavatottak számára adatott lehetőség, hogy megismerjék a rejtett szertartásokat. Annyi bizonyos, hogy szerelemistennőről lévén szó, a kultuszban nagy szerepet játszott a mágia, a bájitalok előállítása, a vágyak felébresztése. Ahol pedig varázslattal avatkoznak a szerelmi ügyekbe, ott bizony sötét erők is felütik a fejüket, megjelennek a hivatásos varázslók, bűbájosok is. Erről tanúskodik az Iseumban olvasható történet egy boszorkányról, aki, jó pénzért persze, peres ügyekben segített a hozzá fordulóknak sötét praktikáival. Szép tanulság ez: miért változtassuk ellenfelünket békává, ha ugyanannyi varázserővel pert is nyerhetünk ellene? Jogászok és boszorkányság... Ahol erős a hely szelleme, ott a mágia is maradandó. Kicsit olyan érzése van itt az embernek, hogy nem véletlenül figyelnek minket az istenek szobrai. Persze a talizmánok az üvegfalak mögül is kifejtik hatásukat, azért az égiek segítsége sosem árt. Érdekesség, hogy az említett erkölcsi tartás elterjesztése mellett Claudius császárnak volt még egy indoka arra, hogy Isis kultuszát itt is meghonosítsa, mégpedig a kereszténység térnyerésének visszaszorítása. Ismét egy jó példa arra, hogy egy városban, amely szereti a lakóit, az ellenségekből barátok lesznek, hiszen, bár Isis temploma részben még ma is áll, mégis jól elfér emléke Szent Mártonéval, aki Szombathely szülötte volt. Márton napján itt rendezik meg az országos nagyvásárt, mely a középkor hagyományait tükrözi az ünnepnapi vásárok hagyományait felelevenítve. A misztikum és a tudomány pedig összeolvad, ahogy tette azt mindig is. Az egyiptomi papok tudását a középkori alkimisták fejlesztették tovább, akiktől napjaink fizikusai, kémikusai és csillagászai tanultak. A titkos tudományok megismerése közben minduntalan felmerül a központ keresése, a világ energiája gyűjtőpontjának megtalálása, ahonnan minden hatalom ered. Ez volt az alapvető célja az első Foucault-inga-kísérleteknek is, s mi lehetne kedvesebb egy misztikum iránt érdeklődő szombathelyi számára, mint az, hogy Magyarország első Foucault-ingáját a helyi székesegyház tornyában állították fel. Azóta még négyszer indítottak el ingát a városban. Az időutazás mindig bajjal jár, biztonságosabb, ha hagyjuk, hogy az idő utazzon körülöttünk. Ha erre vágyunk, Szombathely tökéletes választás. A Savaria Megyei Hatókörű Városi Múzeum főépülete 201b. luntus Szombathely a Múzeumok éjszakája rendezvénysorozat idei kiemelt helyszíne. Lapszámunkat Horváth Balázs, Szendi Péter és Unger Tamás szombathelyi fotóival illusztráltuk IRODALMI-KULTURÁLIS MELLÉKLET v
