Heves Megyei Hírlap, 2019. május (30. évfolyam, 100-125. szám)
2019-05-11 / 108. szám
TMTíirii'. helyőrség 5 vers Benyhe István Kabbala (A hétszemű kő tanítása) A Királynő gyermeke közénk nem jöhet, ha felismered is, ne nyújtsd neki kezed. A szögmérő átlója a legfontosabb, vele a távlatok urát kimérheted. Kezdete sötét, akár a nemlét kútja, és mély ölében a fényt eltorlaszolja. Honvágyad odahanyatlik és kiterjed, ahol a szolgálat nem a szolga dolga. Az akarat győzhet, független a tértől, ha érti mesterét és hallgat a Kőről. Megérti, a törvényt mérték hozza létre, erőnk értelmét a mértéktelen felől. A bujkáló szám alkalmatlan a jóra, de benne válthatja hatalmát valóra a világmindenséget megoldó képlet, a zsarnok-idő sorsát kiterjesztő óra. Az írás talán mindennél ősibb forma. A formák fonákjában rejtőzők sorsa átlényegülve köt Házunk alapjára, s őrzi titkát, míg tart az idő hatalma. Az építőkre Boáz és Jákim vallott, hogy ezüstláncuk tartja a lopott álmot, szálkőre épített bástyáját az Úrnak. A titok: belül lángra kapó zsarátnok. Nagy Betti Eltévedek saját városomban mert ismeretlenek lettek a terek ♦ és a fények eltűntek a hazavivő aszfaltrepedések és ismeretlen lettem én is óvatosan lépek félek minden megmozdulástól minden félreérthető gondolattól minden régi, hazavető úttól hát kerülök és kerülőúton közelítem meg az otthont Gesztenyebarnára mosom a hajam Tedd be az erkélyajtót, miután elmentem, hogy ne hűljön ki a lakás. Beteszem az erkélyajtót, miután elment, hogy ne hűljön ki a lakás. Tekerd fel a termosztátot, hogy ne fázz, miután elmentem. Feltekerem a termosztátot, hogy ne fázzak. Zárd kulcsra az ajtót, hogy ne félj, miután elmentem. Kulcsra zárom az ajtót, kettőre, hogy ne féljek. Most biztonságban ölel körül a meleg. De annyira apró betűkkel írták a használati utasítást ehhez a kurva élethez, hogy alig látom a rossz szememmel. Furulyós Palkó (papír, akvarell, tus, toll, színes ceruza, szórópisztoly, 21 * 16 cm, 1994) - illusztráció Benedek Elek Táltos Jankó című könyvéből (Holló és Társa Kiadó, Kaposvár, 1994) Nem kérem, hogy megments befogott füllel állok egy üveggömbben, és nem hallom, mit üzensz, mert nem akarok megmentve lenni, csak egyedül itt maradni befogott füllel-szemmel, várva, hogy felrázza a gömböt Isten, és hulljon rám a hó Két oszlop közt feszülve a jel tart rendet, bronz és ezüst között a gyönge elernyed, a számtalan pontos számhoz rendeződik és csakis az erős várhat majd kegyelmet. És kitárom az erkélyajtót, és kinyitom a zárat, és letekerem a termosztátot, és gesztenyebarnára mosom a hajam. Sírt valaki odakinn nem hallottam Illusztráció Cs. Szabó István Lók sziget tündére című könyvéből (vászonpapír, olaj, toll, színes tinta, 23 * 18 cm - General Press Kiadó, Budapest, 2007) mert vakablakom összenőtt a csenddel de éreztem mikor görcs rugdosta vesém hogy üzen valaki elindultam horkolás tapogatózott mellettem elhagyta fejét valahol a lábnyomok törökülésben röhögtek rajtam eltévedtem pedig valahol sír valaki kinek üvegkönnyeit csak én tudom széthasítani Már nem félek Na, a tököm tele van! - mondta a rodeóbika, és ledobta hátáról a cowboykalapos diáklányt. Kicsavarozta hasa alól az állványt, saját lábára állt, nyújtózkodott, és elindult a mezőn át az erdő felé. Ott futottam össze vele, valahol a Bakonyban, mondtam neki, hogy figyelj, bika, mutatok egy tavat. Ültünk a parton, és néztük együtt a Tavat. Itt születtem - mondta a rodeóbika, de nem hittem el neki, mert okiratokkal bizonyítható, hogy nem itt született. Leszarom az okiratokat - mondta, és belenyalt a Balatonba. 2019. május IRODALMI-KULTURÁLIS MELLÉKLET