Heves Megyei Hírlap, 2019. április (30. évfolyam, 76-99. szám)
2019-04-20 / 92. szám
2019. április 20. Szakács István Péter Szőcs Géza, tárcája rj Horváth László Imre ■■ és Regős Mátyás versei 6-IRODALMI-KULTURÁLIS MELLÉKLET n elnézést Uram, Húsvéti tojáskereső játék honnan tudja, hogy még találkozunk? n vezervers Emlék (akril, vászon, 50 * 40 cm, 2018) j Á j Farkas Wellmann Endre Nagyhét Párizsban Átöltözik a csokimikulás, nyúlköntösben tér vissza a polcra, újraélhető tavalyi varázs: te csak figyelj a vezényszóra Asztalodon szimbolikus bárány: Megemészted s kiüríted testét Zabái, ürít és megváltóját várja Jó keresztény így őrzi az eszmét. a tévére néztem és az volt a legtöbb hogy Párizsban lángol a Notre-Dame amely előtt egykor Villon mester csókolt és hová gyónni járt késelés után és úgy tűnik, hogy ez volt Európa szívében, ím, hosszú lángok égnek fiúk, valaminek lassan vége! a nagy kövek dalolnak és félnek. • • • j “ < ünnepi asztal_______ Az aprított berbécs Remek asztali fogás az aprított berbécs - igaz, nem éri el a báránysült eleganciájának magasságát, különösen az „espékelt”, szalonnával tűzdelt bárányét nem. Amelynek bizony a húsvétvasámapi családi ünnepi asztal legméltóbb díszének kellene lennie - ha elérhető lenne, ha nem lenne prémium termék, ha nem idegenkednénk tőle annyira, s ha sokkal többet fogyasztanánk belőle. A berbécs neve a pásztorételek nagy ismerője, Herman Ottó szerint a latin vervextől származik, és az ő juhszótárában a berbécs heréit kost jelent. A berbéccsel mint különösen Erdélyben elterjedt szóval állunk szemben; a címbeli berbécs is erdélyi, hisz teljes címe: Berbécs aprítottas Apaffy Mihály módra. De húsvéti asztalra sem kerül - miként némi meglepetésre a legelső magyar nyelvű húsvéti menüben sem szerepel a bárány. Ez a régi ételsor 1547-ből való, és Nádasdy Tamás sárvári főúr sáfáija, „vitézlő” Zoltán Imre jegyezte föl. Maga a menülap is regényes körülmények között maradt fönn, egy levél hátlapjára írták, mely levelet az akkori sáfárnak, urasági tisztnek, az urasági házra, cse-Ambrus Lajos lédségre, konyhára és az éléskamrára felügyelő személynek címezték. „Ez a levél az nemes vitézlő Zótán Emrének az nagyságos Nádasdy Thamás sáffárának adassék” - így a címzés; hátlapján a közel ötszáz éves, i547húsvétján rögzített húsvéti ételsorral. v V
