Heves Megyei Hírlap, 2018. november (29. évfolyam, 254-278. szám)
2018-11-03 / 255. szám
1004 EGYHÁZMEGY www.eger.egyhazmegye.hu info@eger.egyhazmegye.hu IX. évfolyam, 11. szám Megjelenik minden hónap első szombatján HÍREK 2018. nov NOVEMBER ÜZENETE „Éhes voltam és ennem adtatok, szomjas voltam és innom adtatok, vándor voltam és befogadtatok, mezítelen voltam és felruháztatok, beteg voltam és meglátogattatok, börtönben voltam és fölkerestetek” (Mt 31,35-36). 90. születésnap Ternyák Csaba egri érsek köszöntőjével kezdődött az az ünnepség, melynek keretében Eger város papjai, az érsekség munkatársai, rokonai és barátai köszöntötték Katona István nyugalmazott egri segédpüspököt 90. születésnapja alkalmából. Az eseményen jelen volt Seregély István nyugalmazott egri érsek, Bosák Nándor nyugalmazott debrecen-nyíregyházi, Gyulay Endre nyugalmazott szegedi megyéspüspök, Beer Miklós váci megyéspüspök és Varga Lajos váci segédpüspök. A főpásztor elmondta: püspök úr hosszú időn keresztül szolgált Egerben segédpüspökként, a bazilika rendszeres gyóntatója, misézője volt. A Szent István Rádióban az egész metropólia tanítója, aki a Magyar Katolikus Rádión keresztül az ország más pontjain élőknek ma is lelki táplálékot ad. Ternyák érsek úgy fogalmazott: Katona István segédpüspöknek nimbusza van Magyarországon, a szentek nagyköveteként, akik arra hívnak bennünket, hogy mi is törekedjünk szentté válni. Örülök, hogy együtt adhatunk hálát annak az Istennek, aki az élet forrása - fogalmazott az ünnepelt. Kiemelte: ajándékba kaptuk az életet és ezt meg kell köszönnünk. Hála Istennek hazánkban az ember tiszteletének, az emberi méltóságnak, az idősek megbecsülésének sok jelét tapasztalhatjuk. A korral sok megpróbáltatás jár, a szem, a fül, a mozgás elgyengül, de ezért is hálát kell adnunk. Eger város papjai, egykori munkatársai köszöntötték születésnapján Katona István nyugalmazott egri segédpüspököt Fotó: Balogh Ferenc Közös imádság Az „Egymillió gyermek imádkozza a rózsafüzért” elnevezésű kezdeményezéshez csatlakozva október 18-án, magyarországi idő szerint 9 órakor világszerte gyermekek imádkoztak fél órán át a békéért és az egységért. A Magyar Katolikus Püspöki Konferencia felhívta a papokat, hitoktatókat, szülőket, pedagógusokat, hogy közösen imádkozzék a rózsafüzért a világ békéjéért. Az Egri Főegyházmegye nevelési-oktatási intézményei is csatlakoztak a kezdeményezéshez és imádkozták a rózsafüzért. Egerben a Szent István Rádió és Televízió is közreműködött a szervezésben, és a bazilikába hívta a fiatalokat a közös imádságra, amelyet élő adásban közvetített. Megújult kálvária Tibolddaróc temploma 1826- ban épült késő-barokk stílusban. A 14 stációból álló szabadtéri keresztút a templom jobb oldalán kezdődik. Meredeken mennek fel a lépcsők a domboldalon, ahol az egyes állomások találhatók. Pálfi lános plébános elmondta, hogy a bükkaljai plébánia ma is hagyományosan vallásos hívekből áll. AII. világháború utáni évek szegény világa ellenére is kálvária épült a településen 1947-ben. Azok a családok állították, amelyek imádkoztak a háborúban maradt családtagjaikért. Közülük sokan elestek, de nem kevesen túlélték a háborút és hazatértek a hadifogságból. A lóisten meghallgatta a családok imádságát. Ma is fontos, hogy a családtagok imádkozzanak egymásért. Erre való felhívás a most megújult kálvária. Az idők során tönkrement keresztút megrongálódott stációit ugyanis helyre hozatták, többnyire ugyanazok a családok, amelyek az eredetit állították. A rekonstrukciót a helyiek és az elszármazottak támogatásával, az önkormányzat segítségével sikerült megvalósítani. A megújult kálváriát október 7-én áldotta meg Ficzek László általános helynök. H. J. Ministráns találkozó az egri bazilikában A ministránsok és a papok vannak legközelebb ahhoz a titokhoz, ami az oltárnál történik. A szentmise után közös fotó készült a találkozó résztve vőiről. EClKÁZMECTt: wmTMM TkUuozo „Kit küldjék el? Ki megy el nekünk?” - ezzel a mottóval zajlott a hagyományos, idén már 11. alkalommal megrendezett egyházmegyei ministráns találkozó. Ternyák Csaba egri érsek meghívására az egyházmegye minden szegletéből érkeztek a gyermekek, akik kísérőikkel együtt megtöltötték a főszékesegyházat. A rendezvény vendége és a szentmise főcelebránsa az Egri Főegyházmegye szülöttje, Veres András győri megyéspüspök, az MKPK elnöke volt, aki gyermekkorában maga is rendszeresen ministrált. Az ünnepélyes nagybevonulás után az érsek ezekkel a szavakkal köszöntötte a résztvevőket: „Azért vagyunk itt, hogy megerősítsük egymást a hitben, és abban a meggyőződésben, hogy Istennek tetsző a szolgálatunk.” Szentbeszédében Veres András párhuzamot vont a prófétai és a ministráns hivatás között. Kifejtette, hogy a próféták szolgálatához bátorság és Isten iránti rendkívüli bizalom kellett. A próféták hivatása is sok áldozattal járt. Ministránsnak lenni hasonló kiválasztottság, a ministráns is küldött - folytatta a győri püspök. Ők és a papok vannak legközelebb ahhoz a titokhoz, ami az oltárnál történik, járjanak bármerre, mindig jézus küldöttei. Aki ezt megérti, és felfogja ennek jelentőségét, az szeretne minél tovább ministránsként szolgálni. így tett a szónok által a fiatalok elé példaként állított Boldog Batthyány- Strattmann László, aki még tízgyermekes édesapaként is szívesen ministrált. Veres püspök saját tapasztalatait is megosztotta. Elmondta, hogy már négyévesen kezdte az oltárszolgálatot, és amikor csak tehette, reggelenként a templomba sietett, később pedig a papi hivatást választotta. Imádkozunk azért, hogy a mai ministránsok közül is sokakat hívjon papi szolgálatra a lóisten. A prédikációt követően a ministráns ígéretek megújítására került sor. A szentmise után közös fotó készült, majd mielőtt az ebédre indultak volna, tíz csoportot alakítottak a délutáni foglalkozásokhoz. A lányok csoportjait a Szent Ferenc Kisnővérei közösség irányította, míg a fiúkét a papnövendékek. A program célkitűzése az volt, hogy mindenki megtalálja saját hivatását. Előadások, tanúságtételek, a mai kor szentjeinek megismertetése, énektanítás és különböző játékok következtek. Ezalatt a hitoktatókat és a papokat beszélgetésre várta az Érseki Palota Erdődy termébe Ternyák érsek és vendége, Veres András püspök. A nap folyamán a kispapok és Szabó lózsef kanonok, spirituális, a nap főszervezőjének vezetésével flashmobot mutattak be. A csoport közepén fehér ruhás ministránsok álltak, majd indultak a négy égtáj felé, azt jelképezve, hogy elviszik az örömhírt a föld minden szegletébe. A program zárásaként a fiatalok a bazilikában kérdéseket tehettek fel a meghívott püspöknek, majd együtt elimádkozták a loretói litániát. Kép és szöveg: Balogh Ferenc JEGYZET November a halottak hónapja. Nyilvánvalóan azért, mert nemcsak Mindenszentek ünnepén és Halottak napján, hanem az egész hónapban gyakrabban gondolunk elhunyt szeretteinkre. Nehéz belenyugodni elvesztésükbe. Nem nyugtat meg bennünket a gyakran elhangzó sztereotípia: ez az emberi élet rendje, előbb vagy utóbb mi is mindnyájan sorra kerülünk. Egyedül az Isten szava, a megváltójézus személye és feltámadása az, ami vigasztalást ad és elviselhetőbbé teszi számunkra a halált, a múlandóságot. Jézus bennünket is, mint Máriát és Mártát arra emlékeztet: „Én vagyok a feltámadás és az élet, mindaz, aki belém vetett hittel él, nem hal meg örökre”. Szent Jeromos (331-420) vigasztalása is tanulságos lehet számunkra: Mint keresztények „nem akarunk gyászolni, amiért elvesztettük szerettünket, hanem hálásak vagyunk azért, hogy eddig csőült egyház tagjai, a szentek, akik már eljutottak Isten örök országába, és a szenvedő egy-Halottainkra emlékezünk velünk volt, és azért, mert most is a miénk, mert aki az Úrhoz hazatér, megmarad Isten népének közösségében, csak épp előrement". November hónap első két napja, ez a két sajátos ünnep azt hirdeti számunkra, hogy az Egyházban, a Krisztusban hívők közösségében az élők és holtak öszszetartoznak. Az Egyház nemcsak az, amit vasárnapról vasárnapra templomainkban látunk. Ehhez a lelki, kegyelmi közösséghez hozzátartoznak a megdiház tagjai is, akik még a tisztulás állapotában vannak (purgatórium). Ne feledkezzünk meg arról, hogy elhunyt szeretteinkkel is kapcsolatban maradhatunk az imádsággal és a szentmisén való részvétel által. Az egyéni és közös imádság hidat ver az élők és a holtak közé. Azután arról se feledkezzünk meg, hogy az imádsággal és a halottakért felajánlott szentmisével segíthetünk elhunyt szeretteinkén. Már az ószövetségi Szentírás is ezt tanítja számunkra: „szent és üdvös dolog a halottakért imádkozni, hogy feloldozást nyerjenek bűneinkből” (2 Makk 12,45). Szent Ágoston, egyházunk nagy tanítója pedig a Vallomások című művében leírja, hogy halála előtt édesanyja azt mondta neki: „Földeljétek el bárhol a testemet. Ne okozzon ez nektek semmi gondot. Csak arra kérlek titeket, hogy az Úr oltáránál emlékezzetek meg rólam, akárhol is lesztek”. (11. fejezet, 27). yiz a hitbeli meggyőződés az I— alapja annak, hogy egyhá- A—J zunk kétezeréves hagyománya szerint minden szentmisében megemlékezünk elhunyt testvéreinkről, „akik a hit jelével előttünk távoztak el az élők sorából, és a béke álmát alusszák”. De nemcsak a templomban, hanem a temetőben is mondjuk el gyakran Egyházunk ősi fohászát: „Adj, Uram örök nyugodalmat nekik!” Dolhai Lajos
