Heves Megyei Hírlap, 2018. szeptember (29. évfolyam, 204-227. szám)
2018-09-29 / 227. szám
Ferencz Győző (Zalaegerszeg) Bordalok fürtje A zalai borút derűt hoz, nem borút Zalaszentmihályi bordal így szólt hozzám legénykorba’ édesapám, Ferencz Károly: „Fiam, jól vigyázz a borra, akkor majd nem lesz a kár oly, mintha reá nem vigyázol.” Erre intett Ferencz Károly. A szentmihályi Horváth-hegyen nagy a sózókörte ága, akkora, hogy a fél hegyhát vígan elférhet alája. Vígan, mert a boroskorsót - mely az asztalunkat járja -, nehogy majd megmelegedjen, elkíséri az ág árnya. A barátokfai bodonban a forrásvíz alig váija, hogy odafönn megtörténjen a borral a házassága. Azután meg koccintottunk, amikor már legény lettem, amikor már jól elsuhant a tizennyolc év is felettem. Azóta én, ha bort látok, nem bírok biz’ ellenállni, azért, mert minden pohárban az apám képét fogom látni. Hévízi gyógybordalok i. A hévízi tó langyos vize betegséget űz el, a hévízi tó vízzel gyógyít, nem pediglen tűzzel. 1. Zalaegerszeg-Csács Évfordulós bordala fröccsköszöntő Itt a csácsi borpincében befűtünk, hogy a must éljen, jó bor legyen, ha majd eljő a télidő: a borfejtő. Akkor kerül elő teknő, nagy melence, boroskorsó, mert míg fejtjük, nem felejtjük: a fejtés jó borkóstoló. Persze, víz is van bőséggel, és olyan is akad, aki nem bort iszik. De a vizet Vörösmarty Mihály bátyám Zala táblabírája volt. Tán kedvtelve nézegette, lajbijának éke: borfolt Fáy András présházában a fröccs születése napján,* hol nem csak az új ital, de neve is meglett aztán. „Itt a spriccer!” - szólt valaki. „Ezt biz’ én nem vártam Öntől - intette le Deák Ferenc - „Nézze a borba hogy’ fröcsköl! Legyen fröccs a magyar neve, a borban mi szép mű a gyöngy, áldott a megteremtője, a tőke hona, a földgöröngy.” *1842. október 5-én kelt Vörösmarty Mihály Fóti dal című verse. Ez a köszöntő pedig ennek 175. évfordulóján, tehát a fröccs születése napján Fáy András hegyipincéjében, ahogyan a költő írta: víg pohár mellett. A vízkúra után pedig mindig és nem ókor új gyógykúra következik: egy-egy pohár jó bor. II. Hogyha Egregy pincéje hív, újabb hívását nem várom, rohanok másodmagammal: velem lohol a pohárom. Hogy’ koccintanék nélküle, ha az asztalra bor kerül? Kell ahhoz még a sok vendég, mert ökör iszik egyedül. DA BIBERE! - írták rá a római korsóhasra. ADJ HÁT INNOM! - kérem én is, hogy bor szomjamat olthassa. Az egr^gyi templom mellett áll a pincék hosszú sora. Vendéget vár, egyre többet: kezdődik a borvacsora. Bor van itt és bor van ott is, bármelyiket keressük fel, minden pincelátogatás fölér egy jó borünneppel. vedelje a csácsi csacsi. 2. Egerszeghegyi szöglet Ha Zalaegerszegen sár van, nem baj, tovább maradunk a pincében vagy csárdában - amíg kitart a borunk. Dal a cserszegi fűszeresről A neve Bakonyi Károly,* áldott legyen, ezerszeres, mert a szőlő szülője ő és ez a cserszegi fűszeres. Aki egyszer megkóstolja, az biztosan beleszeret mert ez a bor fogva tartja, serkenti a szívet, eret. Körbejár a kancsó, nóta, arról zeng, hogy Egerszegen már hétszázhetven év óta a bor legjobb pinceszeren. A vöröst szeretjük tisztán, a fehéret piszkosul, bárki hallhatja a nótán: jókedvünkben hasznosul. Sokaknak szerzett jókedvet a világhírű nemes borral, csendüljön hát most őneki ez a jó fűszeres bordal! Kívánnám egészségére, koccintanék jókat véle, vagyis már csak emlékére 2010 volt halálának éve... *Dr. Bakonyi Károly a Keszthelyi Agrártudományi Egyetem tanszékvezetője volt, aki több fajta balatoni szőlő keresztezésével az egyetem Cserszegtomajon lévő telepítvényén kinemesítette a cserszegi fűszerest, amely Angliában az Év bora lett 1998-ban. 2018. szeptember IRODALMI-KULTURÁLIS MELLÉKLET
