Heves Megyei Hírlap, 2018. szeptember (29. évfolyam, 204-227. szám)

2018-09-20 / 219. szám

MEGYEI KÖRKÉP 3 2018. SZEPTEMBER 20., CSÜTÖRTÖK Fel kell készülnünk arra, élnek itt barna medvék Ha macit látnánk, nem a szelti a fontos Fajdalomszünet -Barta Katalin katalin.barta@mediaworks.hu Voltál már úgy, hogy a legsötétebb éjszakai órán, álmod­ban tört rád a fájdalom, ami a nyirkos valóságra ébresz­tett? Reszkettél-e a nyitott ablaknál, cigarettára gyújt­va, kibámulva a sötétbe, az alvókat kímélve, egyedül kínjaid­dal? Ha igen, akkor érteni fogod azt is, amit ezután írok. Amikor éles tőrként, váratlanul támad a fájdalom az em­beri testben, az elme pillanatok alatt elveszíti a múlthoz és a jövőhöz kapcsolódó gondolatait. Az összes emlékét, a jövő­re vonatkozó terveit. A gyötrő jelen marad, amiből szabadul­ni akar test és elme. Fájdalmas órák, napok követhetik egy­mást, miközben teljesen beszűkül a tudat, elvész az empá­tia, a szorgalom, a becsület, és minden érték, amitől em­bernek lenni jó. Épp’ ezért áldás mind­azokra, akik megfogyatkoz­va, de teljes hittel és oda­adással még itthon gyógyíta­nak. Akik maguk is megtapasztalták a fájdalmat, és tanul­tak eleget ahhoz, hogy azt enyhíteni tudják. Az orvosokról beszélek, akik nem hagytak itt bennünket és távoztak külföldre egy jobb élet reményében. Azokról, aki­ket reggelente 80-100 szenvedő beteg ember vár, hogy meg­váltsa őket bajaiktól. Kevesen vannak, egyre kevesebben, a fájdalomszünetért szűkölő betegek pedig egyre többen. Tessék kimondani érthetően, a gyógyulásnak ára van. Aki egészségügyi bajaitól szabadulni akar, annak fizetni kell érte. S ha a tb-hozzájárulás ehhez kevés, tessék megmondani, mi az ár. Őszinte, érthető hangot akarunk. Tessék kimonda­ni érthetően, a gyó­gyulásnak ára van Barna medve mászik át egy kerítésen, Csíkszeredán. Erdélyben tekintélyes a medvepopuláció Fotó: MTI Hatvan nap elzárás a fogolyszökésért Jelenleg már szinte heti gya­korisággal vannak medvével kapcsolatos megfigyelések. Szépen teletűzdelik az ada­tok az állatok előfordulási he­lyét rögzítő térképet. Egye­bek között ezt is megtudhat­ták mindazok, akik ellátogat­tak a kedd délutáni pétervá­­sárai fórumra. Sike Sándor sikesandor@gmail. com PÉTERVÁSÁRA A barna medvé­vel kapcsolatos tájékoztató fó­rumot a Bükki Nemzeti Park Igazgatósága szervezte. A részt­vevőket a város polgármestere, Eged István és Rónai Kálmán­ná, a BNPI igazgatója köszön­tötte, aki közölte, hogy ez a ren­dezvény egy tájékoztató sorozat első állomása. Az igazgató asz­­szony elmondta: a BNPI tevé­kenysége három megyére, Bor­­sod-Abaúj-Zemplénre, Nógrád­­ra és Hevesre terjed ki. Elhang­zott Szlovákiában és Erdélyben a medvepopuláció már nagy számban van jelen. Ott hely­­lyel-közzel már megtanultak együttélni vele. A Tátrát letaroló vihar szűkítette az életteret- Egyre inkább megválto­zik a környezetünk, alkalmaz­kodunk kell a változásokhoz. Sokszor nem is gondolunk be­le, hogy mi idézi elő az elterje­désüket. A Tátrát letaroló szél­vihar bizonyosan elősegítette - emelt ki egy példát az igazgató. A fórum előadói a téma je­les szakemberei voltak. Gomb­kötő Péter például, aki orszá­gosan is elismert szakértője a medvékkel kapcsolatos tudni­valóknak, arról is beszélt, hogy 2010 környékén már rendsze­res „macimozgás” volt. Ez azt jelzi, hogy a barna medve je­lenléte viszonylag tartós. Terri­tóriumuk jelentős része Szlová­kiában van, de egy kicsi átlóg belőle Magyarországra, s noha láttak már boccsal is medvét, szaporodásuk hazánkban még nem biztos. Még az idén átadnák az új járdát DEMJÉN Folytatódik a telepü­lésen az utak, járdák fejlesz­tése - tudtuk meg Fodor Gé­zától. A polgármester elárul­ta, nyolc és fél millió forint pá­lyázati forrásból a Dobó István utcát új, süllyesztett útszegél­lyel erősítik meg, és rendbe hozzák a járdát is. Ezenfelül önerőből megújul a járda a Táncsics Mihály utca egy sza­kaszán, a Széchenyi István ut­cában pedig teljesen új járda­részt építenek. A beruházások kivitelezése hamarosan elkezdődik, még a tél beállta előtt szeretnék átadni a megújult szaka­szokat. Süli K. Ami a Kárpát-medencei med­vepopulációt illeti, a szakem­ber elmondta, hogy Szlovákiá­ban 1250 körüli egyedszám va­lószínű, s ennek a 13 százaléka Rozsnyó megyére összpontosul. A lengyel határon túl száz körü­lire tehető a populáció, s Erdély­ben is tekintélyes a jelenlétük. Egyre nagyobb területen mozoghatnak a medvék A szakember a hazai hely­zetről közölte, hogy 2017-18- ban már jóval nagyobb terület-A fórumon kérdésként vetődött fel, ki téríti meg azt a kárt, amit a medve a gazdálkodónak okoz. A válasz egyértelmű volt: az a gazda vesztesége. Éppen ezért kell megszervezni, hogy ez ne történhessen meg. Őrizni kell például a legelő állatokat. A ta­pasztalatok azt mutatják, hogy sokszor még pásztor sincs, vagy nincs egy akol, ahová bezárha­tok a jószágok. A villanypász­tor, s a kiegészítő védekezések, ről jöttek be megfigyelési ada­tok, mint korábban. Szerin­te az idei nyáron négy-öt med­ve biztosan volt az ország terü­letén. A továbbiakban Gomb­kötő Péter részletesen elemez­te, miért jelennek meg a bar­na medvék nálunk, illetve mi­lyen okok vezetnek arra, hogy emberközelbe is bemerészked­nek. S ha már bemerészkedés! Arról Nagy Júlia, a BNPI kom­munikációs és ökoturisztikai osztályának vezetője beszélt, miként tarthatjuk távol - med­mint a riasztó, mozgásérzékelő segíthetnek. Szóba jött a kutyás kirándulás kérdése is. Egy szabadon eresz­tett eb, a medvét felfedezve rá­támadhat, a vad pedig vissza fog támadni. Ennek súlyos kö­vetkezménye, hogy a kutya min­dig a gazdájához menekül, és ezzel ráhozza a medvét az em­berre. Ezért is szigorúan be kell tartani azt a szabályt, hogy csak pórázon vihető az erdőbe kutya. vecsengővel, medvespray-vel, zajcsapással - a nem is olyan cuki macikat, ha az erdőben kirándulunk. Ha pedig már közelünkben van a mindenevő nagyvad, nem szabad, hogy a szelfizés legyen az első gondo­latunk. Nem csak a medve, a farkas is újra megjelent Magos Gábor, a BNPI osztály­­vezetője szerint, bár nem any­­nyira terjedt el a köztudatban, medve mellett ismét van farkas is hazánkban. Cifrázza a hely­zetet, hogy ezek szigorúan vé­dett állatok. Bűncselekmény a zavarásuk, kilövésük.- Nincs elég ismeretünk ezekről az állatokról, elfelejtet­tünk velük együttélni. Olyan ez, mint amikor a honfoglalás­kor nyilazva jöttünk be a Kár­pát-medencébe, majd „kinőt­tük” ezt a harcmódot. Alig há­romszáz évvel később nyilaz­va jöttek a tatárok, s ugyanazt megcsinálták velünk. A tanul­ság mindenesetre az, hogy eb­ben az ügyben is megsokasod­tak a feladataink - mondta az osztályvezető. EGERBAKTA, EGER Hatvan nap elzárással sújtotta az Egri Já­rásbíróság a szerdán hozott döntésében F. E. J. vádlottat fogolyszökés miatt - tájékoz­tatta a Hírlapot dr. Puskás Csilla, az Egri Törvényszék sajtószóvivője. A bíróság indokolásában megállapította, hogy a terhelt­tel szemben a Heves Megyei Főügyészség kábítószer-bir­toklás bűntette és más bűncse­lekmények címén emelt vádat a törvényszéken. Utóbbi 2016 júniusában ebben a bütetőeljá­­rásban lakhelyelhagyási tilal­mat rendelt el. A vádlott moz­gását Egerbakta közigazgatási területére korlátozták. Az Egri Rendőrkapitányság ellenőriz­te a kényszerintézkedést, ami­hez nyomkövető bilincset al­kalmaztak. A törvényszék a tilalmat részlegesen, a bírósági tár­gyalásokra, s az utazásra ol­dotta fel. A férfi azonban ta­valy február 27-én megszeg­te az előírásokat. Reggel ke­rékpárral indult a községből a megyeszékhelyre, mivel az­nap kilenc órára idézték a bí­róságra tárgyalásra. Ám ami­kor Egerbe érkezett, nem a törvényszék épületéhez ke­rekezett, hanem kilenc óra két perckor levágta a lábáról nyomkövető eszközt. Ez azt jelentette, hogy megszökött Levágta a lábáról Egerben a nyomkövető eszközt a hatóság őrizetéből. Ezután a vádlott a város mellett egy lakatlan hétvégi házban rej­tőzött el. Egészen december 7-ig ott bújkált, a nyomozóha­tóságnak akkor sikerült kéz­re kerítenie őt. Az Egri Járásbíróság ennek alapján hozta meg tegnap az elsőfokú ítéletét, amely jogor­voslati kérelem híján jogerőre emelkedett. Sz. Z. Új kerékpárokkal bővültek a városi baleset-megelőzési bizottságok / Biztonságos közlekedés két keréken EGER Az Eszterházy Károly Egyetem női kézilabda­csapatának néhány tagja, s vezetősége gurult az Érsek­kertbe szerdán délután, s próbálta ki azokat a bringá­kat, melyeket a Heves Megyei Baleset-megelőzési Bizott­ság kapott az Országos Rend­őr-főkapitányság (ORFK) - Országos Baleset-megelőzési Bizottságától. Erdélyi Róbert c. r. alez­redes, a Heves Megyei Bal­eset-megelőzési Bizottság tit­kára elmondta, évről évre ki­emelt hangsúlyt fektetnek a gyermekek biztonságos közle­kedésre nevelésére.- Ennek egyik alapja az Isko­la Rendőre program, mely 2008 óta megyénkben is működik, s amelyhez idén 105 intézmény csatlakozott. Kiemelten fóku­szálunk a kerékpáros balesetek megelőzésére, s a kerékpáros közlekedésre is - fogalmazott. Elmondta, e munkához kap­ták az 56 kerékpárt, amelyek­kel még hasznosabb képzése­ket, foglalkozásokat tudnak tar­tani a gyermekeknek. A brin­gák közül 19-et megtart a He­ves Megyei Baleset-megelőzési Bizottság, a többit elosztják az öt rendőrkapitányság területén működő városi baleset-megelő­zési bizottságok között. Sz. K. Kézilabdázók, rendőrök, újságírók gurultak, összesen 112 keréken Fotó: Huszár Márk A fórum résztvevői kérdeztek is

Next

/
Thumbnails
Contents