Heves Megyei Hírlap, 2018. szeptember (29. évfolyam, 204-227. szám)

2018-09-20 / 219. szám

4 HATVAN, LŐRINCI ÉS KÖRZETE 2018. SZEPTEMBER 20., CSÜTÖRTÖK A bombázásra emlékeznek Csütörtökön, azaz ma pontban 12 óra 50 perc­kor megszólalnak a sziré­nák a vasútállomáson, ez­zel a MÁV-pályaudvar 74 év­vel ezelőtti teljes megsemmi­sítésére emlékeznek. A 15. amerikai légi hadsereg 1944 őszén csaknem 290 tonna bombát dobott a célpontra. A több száz halálos áldoza­tot a városi temetőben he­lyezték örök nyugalomba. A megemlékezésen Horváth Richárd polgármester mond beszédet, közreműködnek az 5. Számú Általános Iskola növendékei. A rendezvényt koszorúzás zárja. T. 0. Második lett a község lovasa RÓZSASZENTMÁRTON A köz­ség által indított Kun Ferenc a második helyen végzett Colonia Victoria nevű lova nyergében az elmúlt hét vé­gén Budapesten, a Hősök te­rén megrendezett Nemzeti Vágtán. A dobogó második fokáért egymillió forintos ju­talom járt. A térség másik benevezett települését, Hat­vant Vaka István képviselte, aki azonban nem jutott be a döntőbe. T. 0. Jubiláltak a nyugdíjasok Fennállása 31. év­fordulóját ünnepelte a Nap­lemente Nyugdíjas Klub. A Nagy Endre Rendezvényte­remben tartott ünnepségen ez alkalommal köszöntötték a 70,80 és 90 éves tagokat, valamint a születésnaposo­kat is, köztük két alapítót, a 90 esztendős Tóbi János­­nét és a 88 éves Hegedűs Al­bertnál Horváth Richárd pol­gármester tűzijátékkal feldí­szített tortával lepte meg a nyugdíjasokat, akik az ebé­det követően még a táncpar­kettet is kipróbálták. T. 0. pní73»W iatános Iskí i Hatvan Zsófia teljes szerelésben. Ók az egyedüliek a városban, akik egy iskola neve alatt szerepelnek Fotó: Albert Péter Jégről pattant leány: a palánkon kívül is stabilan áll a lábán Száz jégkorongozólányka gyűlt össze a fővárosban, hogy a szakemberek szem­revételezzék őket. Köztük volt Laczi-Bidiga Zsófia is. Litya László szerkesztoseg@hevesmegyeihirlap.hu HATVAN A városbeliek edzője, Szőke Attila javaslatára há­rom hatvani tanuló vett részt a szeptember közepén a Tüske csarnokban megtartott egész napos U14-es seregszemlén, két mezőnyjátékos: Erős Vivi­en és Rozsnoky Lara, tovább egy kapus: Laczi-Bidiga Zsó­fia. Utóbbinak tíz kapustár­sánál kellett jobbnak lennie. Hogy sikerült-e, majd csak a későbbiekben derül ki. Zsófia ősztől már az ötö­dik osztályba jár az újhatva­ni Szent István Általános Is­kolában. Két testvére ugyan­csak jéghokizik: Anna har­madikos, lózsika pedig még csak az idén kezdte el az álta­lános iskolát. Illik megemlíte­ni az iskola igazgatójának, Ko­vács Jánosnak a nevét, aki lel­kes odafigyeléssel menedzseli a suli összes jégkorongozójá­­nak helyi és idegenbeli fellé­péseit. Meg is van az eredmé­nye, ők az egyedüliek Hatvan­ban, akik egy oktatási intéz­mény neve alatt szerepelnek. Vajon miért épp Laczi-Bi­diga Zsófiát ajánlotta figyel­münkbe a direktor úr? Nem is egy oka lehet. Mindjárt itt van a lányka személyisége: meg­nyerőén bűbájos, helyes ar­cán ott ragyog az állandó mo­soly, talpraesett, kérdezni sem kell, okosan beszél mindenről. Az elmúlt tanévet kitűnő ered­ménnyel zárta. Nem utolsó­sorban pedig helytáll a jégho­­kikapuban is, hol az újhatva­ni suli, hol a Gigászok egyesü­letének színeiben. Utóbbiban a francia nemzetiségű Proten Fleurrel váltják egymást. Noha félig-meddig még nyár van, már javában tarta­nak a téli idényre felkészítő edzések. Hatvannak egyelőre nincs fedett jégpályája, így va­sárnaponként reggel fél 8-tól Jászberényben ütik a pak­kot legalább két-három órán át. A versenyszerű Mini Ku­pa küzdelmei pedig októbertől indulnak. Zsófia a Gigászok Előfordul olykor, hogy a mezőnyben kamatoztatja a tudását U12-eseit erősíti, de a Szent István U10-eseinek is besegít. Sőt, olykor még az is előfordul, hogy a mezőnyben kamatoz­tatja játéktudását. Zsófia előfordulásaihoz egyébként GPS-t érdemes használni, oly sok helyszín tar­kítja az életét. Nyáron az anyai nagymamájánál Salgótarján­ban, máskor meg Mosonszent­­miklóson, az apai nagyinál él­vezte a szünidő felkínálta he­teket. Tatabányán született, ez­zel magyarázza, hogy az igen várt történelemórán megkü­lönböztetett figyelmet fordított a vértesszőlősi Samu ősember­re. Mostanában Galgahévíz­­ről jár Újhatvanba, legjobb ba­rátnője pedig Hortról ingázik a Szent Istvánba. Fiű osztály­társaival, Botonddal, Dániellel és Bendegúzzal épp kibékült, s van egy „igazi” fiú barátja is Székesfehérvárott. Őt úgy hív­ják, hogy Hunor. A jégről pattant leány nem a hokikapuban akar megöre­gedni, informatikusnak ké­szül. Ha netán nem sikerülne megvalósítania, szívesen kéz­be kapna egy mikrofont, hogy elkápráztassa a nézőket vala­melyik televíziós csatornán. Van ideje bőven, nem szeretné elkapkodni a döntést. Lakóhelyén kívül kivívta a szakma, az állam megbecsülését APC A közelmúltban igencsak kijutott az elismerésekből dr. Keszthelyi Ferencnek, a köz­ség népszerű állatorvosának. Hogy a legfrissebbel kezdjük: Feri bácsi - hiszen mindenki így szólítja a környéken - a na­pokban vette át gyémántokle­velét, mivel éppen hatvan éve végezte el a tudományegyete­met (pontosabban akkoriban még főiskolát). Ám nemcsak a szakma mél­tányolja tevékenységét. A dok­tor úr már egy évtizede kiér­demelte települése díszpolgári címét - gyógyító munkássága mellett közéleti vállalásaival, így párton kívüli megyei ta­nácstagként és helyi társadal­mi megbízatású alpolgármes­terként is rászolgált erre -, ta­valy pedig az állami kitünte­tés is kijárt: Magyar Ezüst Ér­demkeresztet vehetett át. Dr. Keszthelyi Ferencre még a nagyon idős egriek is emlé­kezhetnek, hiszen pályafutá­sa az ottani vágóhídon eltöl­tött négy esztendővel kezdő­dött. Ezt követően kerül Apcra, ahonnan a helyi feladatain túl több település - egyebek közt Lőrinci, Zagyvaszántó, Rózsa­­szentmárton - hatósági és üze­mi állatgyógyászati teendőit is ellátta. Nem véletlen tehát, hogy az egész környéken tisz­telet és szeretet övezi. Feri bácsi azt mondja: szép élet és szakmai múlt áll mögöt­te, ám a sokrétű feladatait a fe­lesége nélkül aligha tudta vol­na ellátni. T. 0. Dr. Keszthelyi Ferenc a kitünte­tésével Fotó: beküldött Ötvenöt esztendő elteltével sikerült megszervezni Találkozó egy emberöltő után ■ ■ Ötvenöt eszten­dővel ezelőtt, az 1962-63-as tanév végén negyventagú leányosztály intett búcsút az akkori állami általános isko­lának. A fiatalokat hamarosan „szétszórta” az élet. Olyannyi­ra, hogy az ezt követő több mint fél évszázad során töb­ben nem is találkoztak egy­mással, mígnem két hajdani osztálytárs, Karczagi István­ná és Balogh Ferencné úgy gondolta, a múló idő nem fel­tétlenül ítéli feledésre az em­lékeket. Nekiláttak hát megszervezni a találkozót, amely a vártnál is jobban sikerült. Az egykori osztályfőnök, Oszvald Magdolna tanítvá­nyai a Molnár-tanyán gyűl­tek össze. Húszán jöttek el, mégpedig nemcsak a telepü­lésről, haném Hatvanból, Szé­kesfehérvárról, Kazincbarci­káról, Gyöngyösről, Miskolc­ról, Budapestről, Atkárról, Ró­­zsaszentmártonból is, sőt, volt olyan társuk, aki Floridából látogatott haza az eseményre.- Kitűnően éreztük ma­gunkat, mintha a legutóbbi együttlétünktől el sem telt volna több mint emberöltőnyi idő... - összegezte benyomása­it Molnárné Kepes Katalin, a közösség egyik tagja. T. 0. Jó volt újra együtt lenni a régi csapatnak... Fotó: beküldött Épül a csatorna KEREKNARASZTAz elmúlt héten a munkálatok közben megtalált repeszgránát sem hátráltatja a csatornázást a településen. A 750 millió forintból megvalósuló szennyvízhálózat építése során a 361 ingatlant érintő önerős részt js a kormány biztosítja. A szennyvíz­­hálózatot jövőre adják át. T. 0. Fotó: Albert Péter

Next

/
Thumbnails
Contents