Heves Megyei Hírlap, 2018. szeptember (29. évfolyam, 204-227. szám)
2018-09-11 / 211. szám
2018. SZEPTEMBER 11., KEDD MEGYEI KÖRKÉP 3 Mit tehet a lakosság, ha bandáznak a kutyák? Nem mindig elég a gyepmestert hívni A befogott kóbor ebek sorsa bizonytalan. El is altathatják őket. Képünk illusztráció Fotó: Huszár Márk Ha ősz, akkor megszaporodnak a kóbor ebek a településeken. A bandázó kutyák látványa elég riasztó. Az iskolába induló gyerekek szülei is aggódnak. A lakosság bosszankodik, az önkormányzatoknak cselekedniük kell(ene). Jó megoldás egyelőre nincs. Barta Katalin katalin.barta@mediaworks.hu HEVES MEGYE Nem újdonság, hogy az ősz beálltával sok településen megszaporodik a kóborló, otthonukból elszabadult kutyák száma. A jelenség megyénk számos községében tapasztalható. A kisdiákok szülei nyugtalankodnak, hogy az iskolába induló gyermekeik nincsenek biztonságban. Az önkormányzatok vezetőire hárul a feladat: befogatni az ebeket. Ám ez sem olyan egyszerű. Tuza Gábor, Sírok polgármestere, aki maga is kutyatartó és állatbarát, azt mondja, időről időre az önkormányzat feladata megfékezni, befogatni a kóbor ebeket, ám ez nem megy könnyen. Hevesről hívnak esetenként szakembert, ám egy ilyen akció igen költséges, s a tapasztalatok szerint csupán ideiglenes megoldás.- Jelenleg a sportöltöző régi, használatlan, nyilvános WC-jében alakítottunk ki háromfakkos kennelt, ahol átmenetileg el tudjuk helyezni a gazdátlan kutyákat. Az állatorvossal együtt próbálják azonosítani őket, s a tulajdonosukhoz visszajuttatni - öszszegzi a helyzetet a község első embere. - Ha ez sikerül, minden alkalommal felhívjuk a figyelmüket az állattartás szabályaira. Amelyik eben nincs azonosító csip, annál ezt nehezebb megoldani. Kerecsenden is időről időre ki kell hívni a gyepmestert, ám ez esetenként 2-300 ezer forintjába is kerülhet a helyhatóságnak. A szakember ugyanis nemcsak befogja, hanem elszállítja és tartja is a négylábúakat a törvényben meghatározott ideig. Kiss Sándor, a község jegyzője szerint a szabálysértési eljárás elindítása sem egyszerű. A panaszt tevő lakosnak tanúkkal kell igazolnia, hogy az elkóborolt eb tulajdonosait ismeri, ám a szembesítéskor a gazdák letagadják, hogy közük lenne az állathoz. Ilyenkor nincs megoldás. Megkérdeztünk egy gyepmestert is, aki szívesen nyilatkozott, ám azt kérte, a nevét ne Megyénkben Hatvanban, Gyöngyösön, Egerben, Füzesabonyban és Hevesen működnek kutyamenhelyek, amelyek többnyire túlzsúfoltak. A gyepmesterek száma is kevés, akiknek dolga a kutyák szakszerű befogása, illetve elhelyezése. Ahol az önkormányzatok partnerek a feladat megszervezésében és finanszírozásában, ott jobb a helyzet, azonban sok szervezet adományokból, önkéntehozzuk nyilvánosságra, mivel nem túl népszerű a szakmája. Ő maga minden szükséges engedéllyel rendelkezik, a befogott állatokról gondoskodik, amíg tud. Szerinte addig nem születik megnyugtató megoldás, ameddig nem próbálják meg hatékonyabban megfékezni a túlszaporulatot. Van néhány jó példa, ahol az önkormányzatok, a közeli menhelyek hozzájárulnak az ingyenes ivartalanításhoz, de ez nem általános. Azt is hozzátette, tapasztalatai szerint azon helységekben sek segítségével latja el a feladatot. A megyénkben működő telephelyek vezetői kivétel nélkül egyetértenek abban, hogy az állatvédelmi törvény hatályos szabályait is sokkal következetesebben be kellene tartatni, s fontos lenne, hogy az állattartók felelősebben gondoskodjanak kutyáikról. A menhelyek már egy jó ideje túlzsúfoltak, a kapacitásuk véges. ismétlődik a jelenség, ahol a roma lakosság aránya számottevő. E helyeken nem kerítik a portákat, szabadon tartják a kutyákat, a szaporulatot pedig szélnek eresztik. Szeptember elején, a tanév kezdetével, amikor a gyerekek reggel iskolába indulnak, a szabadon tartott ebek az elkerítetten udvarokról a kis gazdáik után indulnak. Amikor bezárul előttük az iskola kapuja, a jószágok céltalan kóborlásba kezdenek. Fontos tenne, hogy az állattartók felelősebben gondoskodjanak kutyáikról. Szerencsések azok a négylábúak, amiket a beléjük ültetett, kötelező csip alapján sikerül azonosítani. Ők többnyire visszakerülnek gazdáikhoz. Ám sok kutyust, főként a költségek miatt, nem láttak el ilyen azonosítóval, így azokat a befogás után a törvény szerint két hétig tartani kell valahol, etetni, itatni, beoltatni. Ezután, ha a gazda nem jelentkezik értük, az önkormányzat vagy gondoskodik az állatokról és örökbe fogadó gazdát keres, vagy pedig állatorvossal elaltatja az ebeket. A menhelyeken is sok a gond A nagy folyó Tari Ottó otto.tari@mediaworks.hu Hasonlították már az életet sok mindenhez. Nagy folyóhoz is, amelyben hol az árral szemben úszunk, hol ellene. A kép oly szemléletes, hogy egyszerre kerülhetne a bölcsességek könyvének a címlapjára, meg a frázis- és giccsgyűjtemények borítójára, s mindenki a sajátjának érezhetné, aki fogékony az ilyesmire. Egyebek közt ez a szép a hasonlatokban. Amúgy pedig sok igazság van a fentiekben. Hisz’ mi más illusztrálhatná jobban a felszínen maradás emberfeletti küzdelmét, mint a folyam, amely zordabb, mint az Ob és az Irtisz együttvéve, félelmetesebb, mint rossz napjaiban a Jenyiszej, és mégis, őseleme nélkül értelmét veszítené az egész? Nem túl biztatóak a kilátások: a többségnek egy életen át cipelnie kell a bárkát, időnként a mélyben szörnyekkel hadakoznia, ám a nagy víz nélkül sivatag tenne a táj. S a többség megszokja a valóságot, mert mi mást tehetne? Alkalmazkodik, amíg bír: ki a hátára fordulva, ki kutyacsapásokkal, ki csápokat növesztve próbálja beosztani a tüdejének kiporciózott levegőt. A nagy víznek partja is van, mint valami küzdőpályának. Ott sorakoznak fel a szerencsések, akikre a kibicek, a drukkerek és ellendrukkerek, a mecénások szerepe osztatott. Véleményeznek, tanácsot adnak, utasításokat osztogatnak. Van, akit a zavarosban halászás tehetősége csábít. Néhányuk kezében mentőöv piroslik, mások belesercintenek az egészbe, s mennek is tovább. Megszokja a valóságot, mert mi mást tehetne? Újra itt az Európai Mobilitási EGER Tizenhetedszer rendezik meg az Európai Mobilitási Hetet, amelynek célja a környezetbarát és fenntartható városi közlekedés népszerűsítése. A szeptember 16-tól 22-ig tartó egyhetes program számos érdekes, látványában is különleges élményt nyújt. Az idei év mottója: Mix and move!, azaz Keverjük össze a közlekedést! Az Egri Kulturális és Művészeti Központ által szervezett eseménysorozat megnyitója vasárnap 16 órakor tesz a Dobó téren. A vendég Szabó Ádám, a világutazó, aki kerékpáros föld körüli útjáról nemrég tért haza. Aznap buszfestést szerveznek, a jármű a Mobilitási Héten menetrend szerint közlekedik. A Dobó téren a régi idők kerékpárjaival tehet találkozni, de a város különböző pontjain korhű ruhát viselő biciklisekkel is összefuthatunk, valamint a téren vasárnap este hat órától tehetőség tesz hőlégballonozásra is. Az egész héten át tartó programfolyamba közlekedésbiztonsági nap, CoolTúra, az egyetemi sport nemzetközi napja, bringás reggeli, tai chi bemutató is bekerült. A legfőbb cél a környezetbarát közlekedés népszerűsítése Jövő szombaton, 22-én az Érsekkertben Európai autómentes nap tesz, ekkor lezárják a Stadion utcát. Ehhez az eseményhez kapcsolódik a XXIII. Eger Civil Ünnepe, ahol régi járművekkel, és kutyákkal is találkozhatnak az érdeklődők, tesz kalandpark is. Ezen a napon még ládaautó-derbit és kerékpáros ügyességi versenyt is szerveznek. Az idei mobilitási héthez országosan rekordszámú, 233 önkormányzat csatlakozott. M. H. A gazt égetni újra szabad, füstölni nem Kitartásról, szeretetről is tanulhatunk Margit nénitől Századik születésnapi ünnep LŐRINCI Drákói szigorral lépett fel a képviselő-testület tavaly a kerti égetés elten: a hét egyetlen napján sem engedélyezték a zöldhulladék így történő megsemmisítését, mivel a település levegője olyannyira terhelt volt, hogy az bizony az ott élők egészségét veszélyeztette. Most azonban enyhítettek a helyi rendeletben foglaltakon. Ezentúl ugyanis április 1-jétől november 25-ig újra szabad égetni szabadtéren, mégpedig megadott időpontban, csütörtökönként 12-től 18 óráig. Ez már az előttünk álló csütörtökre is vonatkozik. Schottner Norbert jegyző közölte: a szigorítást a többség betartotta, ám az idősebb emberek panaszkodtak, hogy az őszi nagy mennyiségű hulladék - például kukoricaszár - elhelyezésére, komposztálására nincs tehetőségük. A város vezetése ennek figyelembe vételével változtatta meg korábbi határozatát. A jegyző felhívta a figyelmet: a levegő védelme érdekében senki ne égessen nedves avart, kommunális hulladékot, olyasmit, ami füstöléssel jár, mert e környezetszennyező tevékenység továbbra sem engedélyezett. T. 0. OSTOROS Rendhagyó születésnapi ünnepséget tartottak hétfőn a településen. A százesztendős Molnár Józsefné Hankó Margit nénit köszöntötték a helybeliek. A kerek évfordulót az alapszolgáltatási központban tartották, ahol számos beszéd és nóta is elhangzott. Megjelentek többek között a helybeli asszonykórus, a Vöröskereszt és a nyugdíjasklub tagjai, de óvodás és iskolás gyermekek is köszöntötték az ünnepeltet, aki meghatottan fogadta a jókívánságokat. Böjt László, a falu polgármestere is üdvözölte Margit Margit néni Böjt László és az unokája mellett Fotó: Berán Dániel nénit, megindulva idézte fel gyerekkori emlékeit az aszszonyról. Mint mondta, mindig is felnézett Margit nénire, aki még kilencvenévesen is felment a garázs tetejére gyümölcsöt szedni. Ma is sokat tanulhatunk tőle kitartásról, szeretetről. Dr. Darvai László háziorvos is köszöntötte Margit nénit. Elárulta, tizennyolc éve tartó ostorosi munkálkodása alatt egy páciense sem ért meg ilyen szép kort. Margit néni a bizonyíték arra, hogy túl tehet élni minden nehézséget, és további szép éveket kívánt az aszszonynak. Süli K.
