Heves Megyei Hírlap, 2018. augusztus (29. évfolyam, 177-202. szám)

2018-08-04 / 180. szám

2018. AUGUSZTUS 4., SZOMBAT Őshonos fajokat szoríthat ki a selyemfű A méze különleges, de kötelező irtani A gazdálkodóknak problémát jelent a selyemfű, de a méhészek szeretik Fotó: Shutterstock Bár a nem őshonos és agresz­­szíven terjedő fajok közül leg­nagyobb ismertségre a par­lagfű tett szert, vannak más kártékony növényfajok is. Gyorsan, nagy területeket hó­dított meg hazánkban a se­­lyemkóró, mely irtásra van ítélve. A méhészek ugyanak­kor kedvelik, hiszen kiváló mézelő fajta. Berecz Renáta renata.berecz@mediaworks.hu HEVES MEGYE A Bükki Nemzeti Park Igazgatóság (BNPI) mű­ködési területén is egyre na­gyobb teret hódít magának a selyemfűnek vagy vaddohány­nak is nevezett növény. Éppen ezért a BNPI közleményben hívta fel az önkormányzatok figyelmét terjedése megakadá­lyozásának fontosságára. Védekezés szem­pontjából a rend­szeres kaszálás lehet jó megoldás Mint azt az igazgatóság ter­mészetvédelmi szakreferense elmondta, napi aktualitása van a selyemkóró elleni védekezés­nek, hiszen folyamatosan, ro­hamosan terjed az országban. Farkas Roland tudatta, az Észak-Amerikából származó növény először homokos terü­leteken jelent meg hazánkban, később már szántóföldeken is felbukkant. Térhódítása a gaz­dálkodást is akadályozza amel­lett, hogy természetvédelmi szempontból is ártalmas.- Amennyiben nagyobb te­rületet is elfoglalt már magá­nak a növény, akár terméski­esést is okozhat a gazdálko­dónak - tudatja a szakember. Mindamellett a művelés alatt használt gépekkel - akaratuk ellenére - a földművelők ma­guk is továbbvihetik a mago­kat, így fontos lenne az eszkö­zök tisztítása is a fertőzött te­rület művelése után. Több szinten is lehet vé­dekezni a növény ellen, at­tól függően, milyen fejlődési stádiumban van. A leghatáso­sabb azonban, ha a földet fo­lyamatosan művelik, így ke­vés az esélye, hogy megtelep­szik. Véleménye szerint nem jó módszer, ha csak kihúzzuk a selyemfüvet, hiszen nagyon hosszú gyökérzettel rendel­kezik.- Mechanikai védekezés szempontjából a rendszeresen Előszeretettel vándorolnak a méhészek olyan területekre, ahol összefüggő, nagyobb - többhektárnyi - területen fe­dezhető fel a vaddohány. An­tal József méhész szerint me­gyénkben ilyen területek még nem fordulnak elő, ám utazott már a selyemfűért Pest vagy Bács-Kiskun megyébe is. Ki­emeli, nagyon karakteres ízvi­­lágú mézet ad, mely igen édes, s nem hajlamos a kikristályo­sodásra. Úgy véli, ha eltűnik, bizonyos mértékben hiányozni fog a vásárlóknak a piacról. és intenzíven végzett kaszá­lás lehet jó megoldás. Emellett a kémiai védekezést szokták még használni, gyomirtókkal, főleg virágzás előtt - közölte. Méhészeti szempontból azonban kedvelt növényről van szó, különleges terméket ad. A szakember ugyanak­kor úgy véli, sokkal fontosabb más, hazai fajok védelme a se­lyemkóró felhasználásából ké­szült méznél.- Ha terjedésének nem sza­bunk gátat, nagy esély van ar-Tapasztalatai szerint már visz­­szaszorulóban vannak az elér­hető helyek. Idén már ő sem utazott el messzebbre, kevés­bé éri meg anyagilag. Szemláto­mást ugyanis egyre többen vet­ték fel a harcot e növény ellen. A selyemkóró terjedésének meg­akadályozását uniós rendelet is szabályozza. Ez alapján a hazai gyakorlatba átültetett környezet­­védelmi törvény is számos sza­bályozást tartalmaz. Tilos a nö­vényt telepíteni, a földhasználók­nak és termelőknek pedig köte­lező védekezést ír elő a faj ellen. ra, hogy - akár a parlagfű es­tében - kiirthatatlanná váljon hazánkban. Mézelőként azonban kiváló növény. Az Egri Méhész Mű­hely Egyesület elnöke elmond­ta, sok szakember kedveli, s használja is virágzáskor.- Olyan időszakban ad nek­tárt, amikor más fajok nem igazán, az akác után és a nap­raforgó előtti időszakban - fo­galmazott Bíró Péter. Úgy véli, e szempontból hiánypótló nö­vényről van szó. A méze rá­adásul egészen különleges, sokáig nem kristályosodik ki, akárcsak az akác. íze fűsze­res, illatos. Elmondása szerint sok fon­tos növény, amit hasznosíta­nak, invazív fajnak számít. Itt említi meg az akácot is, ami szintén egy külföldről bete­lepített, gyorsan terjeszkedő növény. Ám annak erdészeti haszna is van. Továbbá a gya­logakác, mely árterekben te­nyészik, szintén invazív faj. Hozzáteszi, annyit sikerült el­érnie a szakmának, hogy bár kötelező irtani, meg lehet ten­ni azt virágzás után is. Persze, egy gazdálkodónak a saját te­rülete védelme érdekében nem ez a fő szempont. Sok helyen már eltűnőben van Viharok Barta Katalin katalin.barta@mediaworks.hu Olyan váratlanul törnek ránk, hogy eszmélni sincs időnk. Az elmúlt napokban több alkalommal zúdult felhőszaka­dás lakóhelyemre. A heves zivatarok naponta borogatják fel a kerti székeket, szétdúlják az árnyékolósátrat, pillanatok alatt kettérepesztik a félig leengedett redőnyt. Kár mindenütt. Szaladgálok az ablakokhoz, bámulom az összefüggő eső­függönyt, ami mögött percekig a sűrű sötétség az úr. Szép kilátások, gondolom magamban, amikor a zuhé végén le­ballagok a kertbe. Gumicsizmát húzok, úgy cuppogok a boká­ig érő vízben. A termő paradicsomtövek a sárban hevernek, hiá­ba karóztuk ki időben őket. A félig beért szilvák, körték masza­tosan gubbasztanak a füvön. A házunk előtti utcán a mé­retes kátyúkban hatalmas tó­csák gőzölögnek. A fürdőző ve­rébrajt egy arra közlekedő autó riasztja el. Messziről is halla­ni a sofőr cifra káromkodását. Nyár van, viharok jönnek-mennek, nyomukban fullasztó, szűnni nem akaró hőség. A pára lecsapódik a bőrön, a teraszon száradó ruhákon, verejték csorog az arcokról. Nem sok mindent kíván ilyenkor az ember, csak egy kis enyhülést, friss levegőt. A meteorológusok azzal biztatnak, hogy holnap már elvisel­hetőbb lesz az időjárás. Legyen igazuk! A távoli prognózisok vi­szont semmi jóval nem kecsegtetnek. Az ökológiai túllövés napján, amely idén augusztus elsejé­re esett, újra figyelmeztettek: többet veszünk el a természettől, mint amennyit biztosítani tud számunkra. A saját bőrünkön érezzük. A saját bőrünkön érezzük Egy sávon járható a Mekcsey utca EGERMegnyitották egy irány­ba a forgalom előtt a Mekcsey utcát pénteken délután. Is­mert: a szakaszon július kö­zepén beomlott egy pince. Előbb csak korlátozták a for­galmat, majd egy újabb omlás miatt teljesen lezárták. Azóta a Várállomás irányából terelő útvonalon haladt az észak fe­lől érkező forgalom, míg déli irányból, sem a Makiári, sem a Mekcsey utcán keresztül nem lehetett megközelíteni a Bástya utcát - emlékeztetett Zentai László, az egri önkor­mányzat médiareferense. Tegnap óta megváltozott a helyzet: a Bástya utcáról, s a Leányka út felől érkező autó­sok egy irányba, a Szarvas tér felé, sávtereléssel közle­kedhetnek. A Diófakút utca közlekedési iránya megfor­dult: a Makiári út, illetve a Szarvas tér felől egyirányú­­sították a Leányka úti csatla­kozásig. A médiareferens közlése szerint a Mekcsey utcai föld­omlás helyén az elmúlt idő­szakban elvégzett munká­nak köszönhetően stabil a helyzet, ugyanakkor a felszín alatt augusztusban még to­vábbra is zajlanak a munká­latok. Az önkormányzat ké-Azt ígérik, hogy iskolakezdésre készen lesznek a helyreállítással ri, hogy a közlekedők tartsák be az egyértelműen, táblák­kal jelzett sebesség- és súly­­korlátozást. A biztonságos vo­nalvezetést a beton terelőele­mek jelzik majd. Fontos tud­ni, hogy a 3,5 tonnás súly­korlát miatt a buszok még né­hány hétig elkerülik a sza­kaszt, azaz továbbra is a jú­lius 18-a óta ismert vonalon közlekednek. A tájékoztatás szerint várhatóan iskolakez­désre lesz járható mindkét sá­von a Mekcsey utca. Sz. K. Korszerűbb lesz a község óvodája Az ország több pontjáról is vendégül látnak éttermeket Csúcsízek, értékek érkeznek MÄTRABALLA Végéhez közele­dik a Csodaszarvas óvoda fel­újítása. Az önkormányzat kö­zel 30 millió forintot nyert az intézmény energetikai kor­szerűsítésére. A régi épüle­ten az elmúlt hetekben nyí­lászárókat cseréltek, külső- és födémszigetelést hajtot­tak végre, korszerűsítették a fűtési rendszert. Biomassza­­kazán-rendszert szereltek be, továbbá tartalék konden­zációs kazánt is telepítettek. Az épületre új tető és napkol­lektor is került. Mint azt Dudás Róberttól, a község polgármesterétől meg­tudtuk, az utolsó simításokat végzik, így szeptembertől már a megszépült létesítményben fogadják a kicsiket. Az önkor­mányzat saját erőből megol­dotta az udvar egy részének térkövezését és egy filagóriát is építtetett, ahol esős időben a szabadban tartózkodhatnak a gyerekek. Mostantól jóval takarékosabban működtethe­tő az intézmény. Megtudtuk azt is, hogy a szeptemberi burgonyanap idén elmarad, mivel a rendez­vény szokásos helyszínén, a művelődési ház előtti részen, illetve a templom környékén szintén felújítási munkák zaj­lanak. B. K. (Folytatás az 1. oldalról) EGER Mint azt a Stílusos Vidéki Éttermiség nevű egyesület el­nöke tudatta, tizedik nagyobb rendezvényüket tartják majd a megyeszékhelyen, s idén arcu­latuk is megváltozik majd. Rup­recht László hangsúlyozta, fon­tos, hogy szövetségük társadal­mi hasznosságot is közvetítsen, szeretnének még több partnert bevonni a közös munkába. Ép­pen ezért rendezvényük nem csak szakmai találkozót jelent az éttermeknek, a helyi értéke­ket is népszerűsíteni tudják ál­tala. Hozzátette, eseményeiket jórészt támogatásokból tudják megvalósítani, az egrit a Ma-Bolyki János (balról), Nyitrai Zsolt, Macsinka János és Ruprecht László ismertette az őszi rendezvényt Fotó: Huszár Márk gyár Turisztikai Ügynökség ki­emelten segítette. Nyitrai Zsolt országgyűlési képviselő szerint fontos, hogy Egerbe országos rendezvények érkezzenek. Szavai szerint cél, hogy Eger még idén kiemelt tu­risztikai központtá váljon, s még több ilyen irányú fejlesz­tési forrást tudjanak itt hasz­nosítani. Elmondta: a szüksé­ges előkészítés már megtör­tént, így akár már ősszel lehet erről kormánydöntés. Bolyki János borász arról szólt, a helyi termelőkkel együtt arra törekednek majd, hogy a lá­togatók a legjobb borokat kóstol­hassák meg. Berecz R. >

Next

/
Thumbnails
Contents