Heves Megyei Hírlap, 2018. augusztus (29. évfolyam, 177-202. szám)
2018-08-18 / 192. szám
2018 . AUGUSZTUS 18., SZOMBAT ÚJ KENYÉR ÜNNEPE Aratóhagyományok, szovjet minta, évezredes rítusok és tisztelet Honnan ered az új kenyér ünnepe? A rendszerváltás óta általánosan elfogadott véleménynek számít, hogy az új kenyér ünnepét 1949-ben, az alkotmány elfogadásakor szovjet mintára mesterségesen alkották meg. Ez azonban túlzó leegyszerűsítés. Munkatársunktól szerkesztoseg@hevesmegyeihirlap.hu AUGUSZTUS 20. A termény betakarításához kapcsolódó különböző vallásos ünnepségek a más-más kultúrájú népeknél egyaránt a hálaáldozat bemutatását jelentik. Az Új Kenyér vallásos ünnepe is a népi aratóünnephez kapcsolódik, azonban eredetileg nem augusztus 20-án rendezték azt, hanem a középkori Magyarországon július 15-én, az apostolok oszlása ünnepén tartották. Ezen a napon aratási felvonulást tartottak, melyen a kalászkoszorút vivő lányokat a többiek lovas kocsin követték. Első útjuk a templomhoz vezetett, ahol hálaimát mondtak az aratás befejezésére. A történelmi emlékezet egyrészt úgy tartja számon, hogy az újkenyér-ünnep politikai aktussá emelésére csak a második világháború után került sor, másrészt napvilágot láttak olyan elképzelések is, miszerint az új kenyér ünnepét „1945 után mesterségesen kreálták”. Valójában bevezetését 1899-ben, az akkor földművelésügyi miniszter, Darányi Ignác szorgalmazta, lecsendesítendő a századforduló forrongó agrármozgalmait. A formához merítettek az uradalmak népének aratószokásaiból, de a kezdetektől alkalmazkodni kellett a politikai tömegrendezvények és a „színre vitt hagyomány” lefolyásának körülményeihez, kellékeihez és koreográfiájához. Később a szovjet minta tagadhatatlanul hatással volt rá, gazdagodott, s egyben egyszerűsödött a rituálé. Az új kenyér ünnepe vitathatatlanul összefonódott a politikával, különböző politikai rendszerek és pártok saját céljaik szolgálatában rendre felhasználták az új kenyér felajánlásának, átadásának, megszegésének motívumát. Az ünnepet nem csupán politikai tartalma miatt érdemes szemügyre venni. A „kitalált hagyományok” olyan típusát ismerhetjük meg benne, melyek általánosan elfogadottá válnak, sőt kisebb-nagyobb közösségek életében a hagyományok fenntartásának kívánatos modelljeként jelennek meg. S hogy miért épp augusztus 20-a? Az egyik lehetséges magyarázat szerint azért, mert Ist-Pékség az ötvenes évek Magyarországán Fotó: Fortepan ván királyunk sírját 1038. augusztus 20-án - szentté avatásakor - nyitották fel a székesfehérvári bazilikában, s az egyház azóta is ezt a dátumot tartja ünnepként. Később, 1818-ban Ferenc császár megengedte Szent István Budáp őrzött kézereklyéjének a budai Várhegyen történő ünnepélyes körülhordozását, s ekkortól messze földön híressé váltak a budai István-napok. A kenyér ősidők óta az emberi táplálkozás legfontosabb eleme Ez az esemény terebélyesedett a XVIII. század végén országos méretűvé. Ezeken az ünnepnapokon az ünnepi asztal ékessége volt az új lisztből készült kenyér. Visszatérve a politikai vonatkozásokra, érdekes adalék a Szabad Nép 1950. augusztus 4-i számában megjelent írás: „Ezen a napon minden faluban, ahol csak kommunista pártszervezet van, számba vesszük az elmúlt esztendő küzdelmeit, levonjuk a tanulságokat, s a jól végzett munka örömével népünnepélyt tartunk. (...) Szervezzünk gyűlést, színpompás felvonulást! A népünnepélyt tarkítsuk szórakoztató műsorszámokkal. Ha már feledésbe mentek volna: tanuljuk el az öregektől ősi aratódalaikat, szemet-lelket gyönyörködtető népi táncaikat. (...) Mutassuk meg, hogy nemcsak a munkában, de az igazi népi kultúra terjesztésében és fölelevenítésében is élen jár a Magyar Kommunista Párt.” Ha hajlanánk is a „szovjet mintájú csinálmány” vélekedésre, nem szabad figyelmen kívül hagyni azt sem: a kenyér sokkal több, mint mindennapi eledel. A kenyérsütés éppúgy jeles nap volt a családok életében, mint a nagyobb közösségekében a betakarítás. Ez az „alapvető élelmiszer”, a gabonaféléből készült kenyérféleség) ősidők óta az emberi táplálkozás legfontosabb elemei közé tartozik, s számos ókori népnél mítoszok és babonák sora kötődik hozzá. A primitív népek földöntúli erőknek tulajdonították, hogy a kezdetleges kemencékben elhelyezett kása szilárd állagú kenyérré változik. A kenyérsütésre szolgáló helyiséget ezért az istenek lakhelyének tekintették. A kenyér temetkezési szokásaikban is szerepet játszott, sok esetben az elhunyt sírjába kenyértésztából gyúrt tárgyakat, állatokat tettek, hogy a túlvilágon semmiben se szenvedjenek hiányt. HIRDETÉS Régi időket idéző háromkilós cipókat kóstolhatunk augusztus 20-án A HESI Kft. kemencéiben készültek az ünnepj kenyerek Teljes kézi munkával készülnek idén a Magyarok Kenyere program cipói. EGER A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara megtisztelő felkérésére 2018-ban is a HESI Kft. készítheti a Magyarok Kenyere program keretében a hagyományos kerek fehér kenyereket, amelyek minden település ünnepségére eljuttatnak. Nagy Lajos, a HESI Kft. ügyvezető igazgatója elárulta, a három kilogrammos cipók teljes kézi megmunkálással, gondos tésztavezetés (tésztaérés, pihentetés, kelesztés) mellett, új búzából őrölt, különböző hamutartalmú búzalisztek felhasználásával készülnek. A kereskedelmi forgalomban már ritkán kapható nagyobb tömegű kenyerek a régi időket idézik, a különleges héj és bélszerkezet, íz- és illatvilág ámulatba ejtő. A kenyereket egyenletesen laza, lyukacsos bélzet és vastag, cserepes héjszerkezet jellemzi. A kenyereket az augusztus 20-i ünnepre való tekintettel nemzeti színű szalaggal átkötve, egyedi megkülönböztető címkével kapják meg a települések. Augusztus 23-án A ritkán kapható, nagyobb tömegű kenyerek a régi időket idézik Fotó: Huszár Márk Sarudon, a Magyarok Kenyere program Heves megyei rendezvényén ugyancsak a társaság által készített háromkilós kenyerekből kínálják meg a résztvevőket. Nagy Lajos, a HESI Kft. ügyvezető igazgatója az új lisztekről elmondta, augusztus elején már a Heves megyei felhasználókhoz is megérkeztek az új lisztek, jelenleg a tavalyi őrleményekkel 40-50 százalékban keverve alkalmazzák. A friss őrlések, mint általában az aratás után lenni szokott, kisebb térfogatú termékeket eredményeztek, az új búzák sikértartalma pedig jellemzően 30 százalék alatti. A technológiát az új őrleményekhez igazítva minőségi probléma nem lehet az idei lisztekkel sem. A búzatermés mennyisége némilegelmaradta tavalyitól, azonban a hazai igényeket bőven fedezi, az aszály miatt a világpiaci árak folyamatosan emelkednek, ez szeptembertől már a hazai liszt- és sütőipari termék fogyasztói árakat is érintheti.- Az élelmiszer-feldolgozó ipar általánosan, ezen belül a sütőipar is jelentős létszámhiánnyal küzd, emiatt nagyarányú gépesítésre, automatizálásra lenne szükség, mindez azonban jó felkészült szakembereket igényel, akikből országos a hiány - ismertette a sütőipari tendenciákat Nagy Lajos. Hozzátette, a pékiparban egyre erősödő jelenség, hogy a nagyobb áruházláncok üzleteiben fagyasztott termékeket sütnek készre, amik melegen vevőcsalogatók, s emiatt a beszállítóktól érkező termékek iránt csökken a kereslet. A frissen kisütött termékek drágábbak, mégis kelendőbbek, s a külső beszállítók csak olcsó kenyerekkel és péksüteményekkel tudnak a multiknál megjelenni, melyek előállítása a logisztikával együtt már nemigen gazdaságos. Részben a fentieknek is köszönhető, hogy azok a vállalkozások lehetnek versenyképesek, amelyek egyedi, különleges, csak a cégre jellemző, egészséges magas minőségi termékekkel tudnak megjelenni a piacon.
