Heves Megyei Hírlap, 2018. július (29. évfolyam, 151-176. szám)

2018-07-24 / 170. szám

14 SPORT 2018. JÚLIUS 24., KEDD Az oroszországi világbajnokság a kancellárhelyettes szemüvegén át nézve A futball és a közös szurkolás összekovácsoló ereje a vb-n Dr. Csomós Tamás testkö­zelből láthatta a 21. lab­darúgó-világbajnokságon, hogy a futball, és a csapat­nak történő szurkolás egy sokszínű nemzetet is meny­nyire összekovácsol. A lakó­helyét tekintve nagyrédei egykori NB-s labdarúgó, fut­­sal válogatott játékos, edző és sportvezető jelenleg a Testnevelési Egyetem kan­cellárhelyetteseként dol­gozik, ám Szentpéterváron szurkolóként nézte meg a Svédország-Svájc nyolcad­­döntő mérkőzést. Bódi Csaba csaba.bodi@mediaworks.hu LABDARÚGÁS - Az utóbbi idő­ben rengeteg csalódás ért a labdarúgás és azt körülvevő közeg miatt, ezért kiemelt iz­galommal vártam a világbaj­nokság kezdetét, ugyanis sze­retett sportágunk legnagyobb eseménye mindig izgalmas, ráadásul jegyem volt az egyik nyolcaddöntőre és bíztam ben­ne, hogy az érdekes mérkőzé­sek visszaadják a hitemet a sportágba - fogalmazott Cso­mós doktor. - A jegyem az E és az F csoport keresztbe ját­szására szólt, és a vb kezde­te előtt bizakodva terveztem, hogy akár egy Brazília-Né­­metország rangadó is össze­jöhet, de az első kör után már látható volt, hogy ez a torna nem a németekről szól majd. Végül az utolsó csoportkor iz­galmai után kiderült, hogy a Svédország-Svájc találkozót hozta a sors számunkra. A komp már betelt, jól jött a korábbi orosznyelv-tudás Az első meglepetés - amit még számos követett - a re­pülőtéren érte Csomósékat, ugyanis Budapesten a Szent­pétervárra induló gépen uta­zók jelentős részét a sárga mezben feszítő svédek tették ki. Kérdezték is tőlük, miért nem a jelentősen rövidebb és egyszerűbb vízi utat válasz­tották, amire egyszerű válasz érkezett: a nagy érdeklődés miatt már nem lehetett jegyet kapni a kompra. A következő újdonság a leszállás után ér­te honfitársainkat, mert noha Oroszországban minden a vi­lágbajnokságról szólt, az üzle­tek, éttermek, boltok az adott mérkőzés csapatainak nemze­ti színeiben pompáztak és kü­lönböző alternatív meccsnézé­­si lehetőséget kínáltak, addig az nem kis problémát okozott, hogy szinte senki nem beszélt idegen nyelvet. Vagyis mu­száj volt feleleveníteni a régi homályba vesző orosz tudást. A legnagyobb nehézséget a ci­rill betűk olvasása jelentette, ami csak néhány kemény óra után kezdett visszatérni. Problémát okozott, hogy szinte senki nem beszélt idegen nyelvet Érdekesen hatott a renge­teg náció keveredése- Szentpétervár 5,2 milliós, nyüzsgő európai nagyváros és a világbajnokság alatt is él­­hetőnek tűnt annak ellené­re, hogy ottlétünk idején több százezren érkeztek a metro­poliszba - folytatta dr. Cso­mós Tamás. - A brazil, német és mexikói szurkolók hozzánk hasonlóan úgy gondolkod­tak, hogy kedvenceik majd itt csaphatnak össze aktuális el­lenfelükkel. Hihetetlen volt látni, hogy a FIFA által támo­gatott és a város által kialakí­tott szurkolói zónában, a szá­mos felállított kivetőt bámul­va, milyen módon keveredik a rengeteg náció. A brazil mezes fiatal vagy a már nem annyira fiatal drukker hogyan vigasz­talja mexikói sorstársait. Azt gondolom, hogy nincs még egy ilyen sportág, ami ilyen módon olvasztja egységbe az embereket. A legnagyobb biztonság vette körül a nézőket A mérkőzés napján a szur­kolói kártya és a jegy kézhez­vétele után izgatottan indul­tak Csomósék a stadion felé. Két metrómegálló kínálkozott lehetséges úti célként a szur­kolóknak, ami a stadion két oldalától 50-100 méterre he­lyezkedett el. Körülbelül fél­órás utazást követően, két órá­val a kezdés előtt érkeztek a magyarok a létesítményhez, ahol elképesztő látvány fogad­ta őket. A stadion körül a ke­rítéssel elzárt területet mar­cona elit katonák vigyázták ötméterenként, kettesével. Óriási kontrasztként a vonu­ló tömeget a vb kabalafigurá­jának öltözött önkéntesek fo­gadták mindenkire moso­lyogva. Pacsiztak vagy fotóz­­kodtak igény szerint, és vala­mennyi érdeklődőt útbaigazí­tottak. Erre nagy szükség is mutatkozott, mert 65 ezer em­bert kellett átvezetni az ellen­őrző kapukon, ahol teljes át­vizsgálás történt. Ám érdekes módon sem a türelmetlenség, sem a szakszerűtlenség jeleit nem lehetett felfedezni. Egész idő alatt az volt az ember ér­zése, hogy a profi szervezés mellett is a lehető legnagyobb biztonság vesz körül minden­kit. A beléptetés majd’ két­órás procedúrája után meg­történt a helyfoglalás az im­pozáns Kresztovszkij Stadion­ban, ahol 64 865 néző várta a mérkőzést. Nekünk, magyaroknak miben kellene fejlődnünk?- A lelátó jelentős része sár­gában pompázott piros foltok­kal, ami a svéd szurkolók túl­súlyát mutatta és a mérkő­zés is úgy kezdődött, hogy az eddig sem rossz hangulat­ban lévő északiak még han­gosabbakká váltak - magya­rázta Csomós. - Az első 10- 15 perc után a svéd rohamok enyhültek és kiegyenlítetteb­bé vált az összecsapás. Sok­szor tapasztaltam már, hogy élőben más a csata, mint a televízió képernyőin keresz­tül, hiszen itt minden rezdü­lést lát az ember, azokat is, amelyek nem férnek bele az objektívbe. Egyébként is az volt a célom, hogy az úgyne­vezett kicsik csatája során megfigyeljem, nekünk, ma­gyaroknak miben kellene fej­lődnünk, miben jobbak a své­dek vagy a svájciak, mint mi. Az az egész tornán látszott, hogy a tökéletes fizikai álla­pot az alap. Az utolsó helye­zett csapatok is végig darál­ták a mérkőzéseket, de a fe­gyelmezettség, a tudatosság ezen a találkozón is jól kiraj­zolódott. Az is láttuk, azok a csapatok, amelyek egy klasz­­szisra építik az eredményes­séget, most nem voltak sike­resek, ellentétben ahol a csa­pategység került előtérbe. A 16-osnál elfogyott a fifi­­ka, hiányzott a kreativitás A svédek tökéletesen együtt mozogva zárták le a területe­ket és szívták el a levegőt a svájciak elől. A gyors helvét szélsők nem jutottak sem lab­dához sem lehetőséghez, a své1 dek pedig a megszerzett lab­dát szinte azonnal próbálták eljuttatni a játék szervezésé­vel megbízott Emil Forsberg­­hez, aki tudatosan kereste az üres területeket a labdaszer­zéssel ellentétes oldalakon és onnan indította az ellentáma­dásokat. Ez az előre eltervezett és begyakorolt támadásveze­Dr. Csomós Tamás tés végigkísérte az egész mér­kőzést, a svájciak sokpasszos játékkal, rengeteg oldaladoga­tással próbáltak rést találni a svédek védekezésén, kevés si­kerrel. Taktikailag és fizika­ilag is nagy csata folyt a pá­lyán, de a tizenhatos környé­kén elfogyott a fifika, hiány­zott a kreativitás. A mindent eldöntő gól is egy megpattanó lövésből született. Az embert olykor bizony elfogta a hidegrázás- Mivel nem vagyok szak­ember, csak az érzéseimet tudom elmondani és az él­ményt leírni, ahogy 65 ezer néző együtt lélegzett - közöl­te Csomós. - Ahogyan a győ­zelem után nem mozdultak a lelátóról a svéd drukkerek, vagy amikor az eseménytele­nebb pillanatokban felhang­zott az orosz drukkerek szá-Jó volt látni, miként lehet ekkora ese­ményt profi módon rendezni jából a „Rásszia, Rásszia!” - no, az maga volt a hidegrázás. Nem a világbajnokság legiz­galmasabb mérkőzését lát­hattam, de nagy élmény volt testközelből figyelni az ese­ményeket, a videobíró hasz­nálatát (a 11-es megítélését és a videózás utáni visszavo­nását) és. érezni a hangulatát. Látni, hogy egy ekkora ese­ményt is meglehet profi mó­don rendezni, és hogy a sport, a labdarúgás és a csapatnak történő szurkolás mennyire összekovácsol egy sokszínű nemzetet is. Nagy volt a tét, nem is csoda, hogy ment a huzavona Fotó: MTI A svájci szurkolók nem tudták élvezni a mérkőzést Fotó: MTI A skandináv drukkerek hálásak voltak a továbbjutásért Fotó: MTI

Next

/
Thumbnails
Contents