Heves Megyei Hírlap, 2018. július (29. évfolyam, 151-176. szám)

2018-07-03 / 152. szám

fl, FÜZESABONY ÉS KÖRZETE 2018. JULIUS 3., KEDD A szalagos magnókészülékeket is gyűjteni kezdte Legértékesebb az Orion rádió 1936-ból Bölcső István nagy odaadással gondozza valamennyi szerzeményét HÍREK Esküt tett a képviselő FÜZESABONY A képviselő-tes­tület legutóbbi ülésén 11 na­pirendi pontot tárgyalt. Első­ként Csesznok Róbert,(ké­pünkön jobbról) a választási bizottság elnöke arról tájékoz­tatott, hogy Tóthné Veres No­émi (Jobbik) május 31-ével le­mondott a képviselői tisztség­ről. A 2014-es helyhatósági választáson kapott szavaza­tok alapján Sike Zoltán (Job­bik) jutott volna be a testület­be, ő azonban írásban jelez­te, hogy nem él jogával. Őt So­mogyi Imre György (FIDESZ­­KDNP) követte, aki vállalta a megbízást. Miután esküt tett, a pénzügyi és ügyrendi bizott­ság tagjává választották őt a képviselők. S. S. Szombaton aratnak BESENYŐTELEK Tizenkette­dik alkalommal rendezik meg a hagyományos aratónapot szombaton a Tájházban, il­letve annak udvarán. Az ara­tóverseny kilenc órakor kez­dődik, majd az ebédet köve­tően 13 órától egymást vált­ják a színpadi programok. Vendégként bemutatkozik az egerszalóki Tekergő Népze­nei Egyesület, helyből a Bóbi­ta Óvoda csiribiri csoportja és a Pacsirták Népdalkor. S. S. Felújították az emlékművet ALDEBR A faluban a Magya­­los domb lábánál áll a telepü­lés legrégibb szobra, melyet a Szűzanyáról mintáztak. Az em­lékművet még 1798-ban emel­ték, az alkotás lépcsős alap­tagozaton hasáb alapú pár­­kányos posztamens, amelyen oszlop, azon a földgömbön álló Mária látható. Az emlékmű ke­rítéssel körülvett. A község képviselő-testülete korábban megszavazta a Mária-oszlop restaurálásának a támogatá­sát. A munkálatokat a napok­ban fejezték be. S. S. Bölcső Istvánnak működő­képes régi rádiókból és sza­lagos magnókból álló gyűj­teménye van, amit a feldeb­­rői Ribizlifesztiválon csodál­hattunk meg. Már gyermek­korában is vonzódott a rádi­ózáshoz. Első készüléke egy szappantartóba épített de­tektoros rádió volt, amelyet az iskolapadba bebújva hall­gatott, míg a tanító el nem kobozta. Sike Sándor sikesandor@gmail.com FELDEBRC Alig másfél hete, a Ribizlifesztivál nyitott porták programjában fedeztük fel a rádiók és magnetofonok gyűj­tőjét, Bölcső Istvánt. Azt a lel­kesedést és hozzáértést, amit tapasztaltunk, amikor gyűjte­ményét megmutatta látni kel­lene mindenkinek, mert sza­vakkal leírni nem lehet. Ahogy álltunk ott a Mambó magnó előtt, vagy az orosz gyártású Kastan (gesztenyét jelent) sza­lagos magnó előtt, látszott a gyűjtőn, hogy szeretett, dédel­getett készülékeiről mesél. Sárosi Katalin hangja szólt a Mambó magnóról- Régi rádiók és szalagos magnók, saját szórakozásomra gyűjtöm. Akiket érdekel, azok­nak megmutatom. Elég szűk a kör. Itt van például a Mambó szalagos magnó. Ez az egyko­ri házibulik kedvenc zeneszol­gáltató készüléke volt - mond­ta István és mindjárt meg is szólaltatta. Az egykori táncdal­­énekes, Sárosi Katalin gyönyö­rű hangját ismertük fel. A valamikori vécsi fiú egyéb­ként Budapesten, egészen pon­tosan Csepelen tanulta ki az elektroműszerész szakmát egy ottani szakközépiskolában. Hazatérve egy éven át dolgo­zott a gyöngyösi tejüzemben, majd következett a sorkatonai szolgálat, ami akkortájt még kemény próba volt. Feldebrő­re nősült, azóta ott él. A vison­­tai erőműben évtizedekig dol­gozott, majd a Siroki Fémmű­vekből ment nyugdíjba. Előbb, jó húsz éve csak öreg rádiókat gyűjtögetett, aztán belépett az életébe a szalagos magnó is. Nyugdíjasként két helyen is vállalt munkát, így más hobbi­ra nem is maradt ideje, hiszen a családot sem hanyagolhatja azért. Azt, hogy nem is hanya­golja, onnan tudtuk meg, hogy amikor telefonon újra keres­tük, éppen Szlovákiában értük utol, ott pihentek feleségével. Négy évtizede még érdekes volt a rádió Azt mondta a gyűjtő a mun­katársunknak, hogy amik-Negyvenegy esztendővel ezelőtt, Feldebrőre kerülésekor már ja­vítgatta a Gáspár és a Píkács család, valamint Lénárt Gyuri bá­csi rádióját. Húsz éve, hogy inten­zívebb gyűjtésbe kezdett. Tag­ja a Nosztalgia Rádió Egyesület­nek, legalább 70 készüléke van. A legértékesebb egy 1936-os gyártású Orion, melyet felesége ajándékozott neki. Néhány éve a szalagos és orsós magnetofonok keltették fel az érdeklődését. Ez is kapcsolódik fiatalkori álmai­kor Vécsről Feldebrőre ke­rült, 1977-ben még érdekes volt a rádió. Az adások is és a készülékek szerkezete is. Azóta nagyot változott a vi­lág. Sokféle kincse van, pél­dául egy a hatvanas évekből származó riporter magnó. Ez még egy háromkilós készü­lék volt. A németek gyártot­ták, kimondottan riporterek­nek. István szerint a Kastan­nak viszont a doboza gyönyö­rű.- Gyűjtőként számomra nem is a mennyiség a fon­tos, hanem az, hogy mind működjön, és lehetőleg ere­deti állapotába tudjam hoz­hoz, mivel csak kirakatokban lát­hatta és vágyakozva csodálta egy-egy új típus megjelenését. Ma már vagy ötven darabbal ren­delkezik, a legrégebbi egy 1953- as gyártású Vörös Szikra készü­lék. Működnek, szépen szólnak. Ezek bonyolult mechanikus és elektronikus szerkezetek, s ezek­nek együtt kell működniük. Nagy örömét leli benne, mikor vég­re megszólalnak, a hosszadal­mas hátat görbítő, nagy türelmet igénylő javítás után. Fotó: Berán Dániel ni. Aztán van amikor nem si­kerül, mert alkatrészeket ne­héz beszerezni hozzá - tet­te hozzá Bölcső úr, akivel so­káig beszélgettünk még szá­mos technikai kérdésről. Pél­dául a mágnesszalagok tar­tósságáról.- Van olyan felvételem, ami 1975-ben, egy magyar gyárt­mányú BRG magnóval ké­szült. Azóta is ugyanolyan szép hangja van. De van még talán több korábbi rádiófelvé­tel is, a szilveszteri kabarék­ról - árulta el. Orosz gyártású, kurblis gramofon a legújabb Később megnéztük az egyik új szerzeményét, egy orosz gyártású gramofont. Régi hagyományos, kurblis készülék, nagyon egyszerű mechanikával. Egy felhúzás­sal bőven elmegy egy lemez. Még nem sikerült olyan ál­lapotba hozni, hogy teljesen rendben legyen, még majd valamilyen esztergályos kell hozzá István szerint.- A hobbim a szakmámból jött, mindig vonzódtam ezek­hez a rádiós dolgokhoz. A kö­zépiskolai tanulmányaimat gyengeáramú szakon végez­tem. A sütőben görbe sült, és díjazták az érdemeseket MEZŐSZEMERE Az elmúlt hét végén nagy ünnep volt a falu­ban, immár tizenhatodik al­kalommal rendezték meg a hagyományos görhenapot. Az esemény nyitányaként a Szihami Fúvósok zenéltek, il­letve az Egri Mazsorett Egye­sület táncosai tartottak min­denkit lenyűgöző bemutatót. Miután a fellépésükkel megte­remtették az ünnepi hangula­tot, a színpadon a település pol­gármestere, Bukta Mária átad­ta a díszpolgári és Mezőszem­­eréért-díjakat az arra érdeme­seknek. Az eseményen a falu legrangosabb kitüntetését, a díszpolgári címet dr. Pásztor József vehette át, aki 1981-től nyugdíjba vonulásáig 37 esz­tendőn át gyógyította a szeme­­reieket. Mezőszemeréért-díjat vehetett át Papp Zoltánná és Kormos Melinda. A hivatalos ceremóniát kö­vetően kiállítás is nyílt a görhenap alkalmával. Szur­­csik József Munkácsy-díjas festőművész Helykeresők cí­mű tárlata egy hónapon ke­resztül lesz látható a Faluház­ban. A fesztiváli hangulathoz természetesen a legfontosabb kellék, az ünnepnek nevet adó görhe, ez a kukoricalisztből és darából készült népi étel sem hiányozhatott. A mezőszeme­­rei asszonyok 1800 darabot szorgoskodtak össze és sütöt­tek meg. A résztvevők pedig vitték is, mint a cukrot. Az éte­lek sorában felbukkant egy új­donság is. A vendégek kipró­bálhatták a szemere burgert, a falu lakója, Kollár Lajos ötlete és receptje nyomán. Délutántól mesejáték és koncertek tartot­ták fenn a jó hangulatot. S. S. Díjakat adott át a polgármester Fotó: fuzeshirek.hu Szerelőből vált lassan gyűjtővé A Moliére színjátszó csoport a Buszmegálló című abszurddal állt színpadra Arany minősítéssel tértek haza a fesztiválról FÜZESABONY - Egy hosszú év munkájának gyümölcsét arat­tuk le Nagykanizsán a Pszi­chiátriai Betegek XI. Orszá­gos Színjátszó és Művészeti Ta­lálkozóján. A füzesabonyi in­tézményben működő Moliére színjátszó csoport ugyan rend­szerint arany minősítéssel tér haza a kétévenként megren­dezett fesztiválról, de ez nem kisebbíti az örömünket. Sőt, büszkék vagyunk arra, hogy idén is tudtuk tartani a színvo­nalat - mondta Ivády Erika. A Gárdonyi Géza Színház színművésze Nánási Ágnes­sel, a Harlekin Bábszínház művészével közösen segí­tik a csoport munkáját mű­vészeti vezetőként. Erikát a Hírlap annak kapcsán kér­dezte, hogy a Heves Megyei Aranyhíd Egyesített Szociá­lis Intézmény színjátszói Kao Hszing-csien Buszmegálló cí­mű abszurd játékával arany fokozatot értek el Nagykani­zsán. Tájékoztatása szerint a szakmai zsűri részletesen ér­tékelte a bemutatott produk­ciókat. Az ő esetükben a. bí­rálók azt emelték ki, hogy re­mek volt a darab választása, amit a szereplők kiegyenlí­tett játékkal és igen erőteljes karaktermegformálással tár­tak a közönség elé. Színjátszók a Buszmegállóban Fotó: Ebner Béla A művészeti találkozóval kapcsolatos körülményekről megtudtuk, hogy a kétnapos dunántúli fesztiválra az intéz­mény részéről elkísérte a cso­portot Hajdúné Farkas Ildikó és Gáspár Csabáné terápiás munkatárs is. A moliéresekkel utazott a két művészeti vezető, Nánási Ágnes és Ivády Erika.- Ágnessel együtt számunk­ra a legfelemelőbb érzés az volt, amikor az eredményhirdetés­kor láthattuk a csoport tagjai­nak az arcán tükröződő boldog és elégedett érzést, ami az el­végzett munkának és az elis­merésnek szólt - fogalmazott Ivády Erika. S. S. A körülmények A nagykanizsai Medgyaszay Házban június 26-án és 27- én rendezték meg a művésze­ti találkozót a Völgy Alapítvány szervezésében. A résztvevőket Dénes Sándor, a megyei jogú város polgármestere köszön­tötte. A találkozót Nyitrai Imre, az Emmi szociálpolitikáért fele­lős államtitkára nyitotta meg. A két nap alatt negyven pro­dukciót mutattak be az ország minden részéből érkezett cso­portok. A füzesabonyiak a fesz­tivál második napjának dél­utánján léptek színpadra.

Next

/
Thumbnails
Contents