Heves Megyei Hírlap, 2018. április (29. évfolyam, 76-99. szám)

2018-04-23 / 93. szám

4 MEGYEI KÖRKÉP 2018. ÁPRILIS 23., HÉTFŐ Sok érdeklődő, új partnerek, lehetőségek EGER Bezárta kapuit a Construma 2018 kiállítás, melyen az EGERERDŐ Zrt. Mátraparkett egysége is kiállította termékeit. Több­ségében konkrét érdeklődők keresték fel a parkettagyár standját, akik ismerték a cé­get, a kialakult jó hírnév alap­ján választanák a svédpadló­kat és szerették volna élőben megnézni, megtapintani a termékeket, közölte a társa­ság kommunikációs munka­társa a Hírlappal. Virtuális térben nézhetik meg, hogy mutat a parketta Több új üzleti partner­rel is kapcsolatba került a cég. Többek között Szeged­ről, Sopronból. Egy lehet­séges VR (Virtual Reality) együttműködés is kilátásba került. Ennek során egy vir­tuális térben lehetősége nyí­lik a vásárlónak a tér beren­dezésére, ehhez szeretné a partner a Mátraparkett fal­burkolatát, a WallWood 3D-t és a svédpadlókat beleillesz­teni. Az Egererdő reméli, ez egy nagyon érdekes jövőbeli együttműködés kezdete. A Mátraparkett új terméke, a WallWood 3D a látogatók tetszését maximálisan el­nyerte. Az installáció köny­­nyedsége és a széles színvá­laszték adta egyedi falfelület a belső építészek és dizájne­­rek érdeklődését is felkel­tette. HMH Pillanatkép a Construmáról Krüzsely Gábor másfél évtized után nagyszabású tárlattal tér vissza Szinte lehetetlen ma a kócos kócot kikócolni EGER Igazi egri festőművész Krüzsely Gábor, bár Kárpát­alján látta meg a napvilá­got. A hevesi megyeszék­helyen, a főiskolán végezte a tanulmányait, aztán itt ra­gadt, és mára festészete a világ minden szegletéből ide vonzza a művészetértők tekintetét. Legutóbb tizen­öt éve volt kiállítása itthon, az Egri Galériában. Egres Béla szerkesztoseg@hevésmegyeihirlap.hu- Miért volt ez a másfél évtize­des szünet, hisz megmutatni­­valód mindig volt. Bizonyítják ezt a fővárosban rendezett ki­állításaid, melyeken keresztül pontosan követhető volt az az út, amit bejártál ezen idő alatt.- Volt korábban jó néhány kiállításom Egerben, de nem értek célt. Közben elkezdett futni a szekér Budapesten, s ott meg célt ért. Célba értem. Ezért inkább arra figyeltem, ami ott történik. Ami meg itt történhetett volna, abba nem fektettem energiát, mert az fontosabbnak tűnt.- Ez a kiállítás most fontosnak tűnik...- Ilyen szinten és megkö­zelítésben még nem készült tárlatom. A város, az önkor­mányzat támogatta a létre­jöttét, készült ez alkalomra egy kiadvány, egy album és mindenféle olyan kiegészí­tő, ami ma már egy-egy jelen­tős, jól megrendezett, európai szintű természetes velejárója- ajándék- vagy emléktár­gyakkal, amiket a látogató magával vihet emlékként, emlékeztetőként.- Hogyan jöhetett létre ez a nagy léptékű tárlat?- Nyitrai Zsolt országgyűlési képviselő keresett meg az ötlet­tel, de épp akkor nem tudtam ekkora feladatnak megfelelni. Aztán szűk kétévnyi tárgya­lást követően, miután az én el­várásaim is teljesülhettek, s lát-Krüzsely Gábor alkotásai csütörtöktől a Kepesben Fotó: beküldött Fogalom a honi képzőművészetben A KRÜZSELY név - így, csupa nyomtatott nagybetűvel, és rit­kítva, ahogy a festményei, raj­zai alján áll - fogalom a honi képzőművészetben, s a legna­gyobbak, legtehetségesebbek közt tartják számon. Maga a festő azonban visszavonultan, egy igazi öko házban él a város környéki szőlők közt. Összegyűj­ti az esővizet, az szolgál - tisz­títás után - tisztálkodáshoz, mosáshoz, s mindenhez, ami a műteremházhoz, és a benne való létezéshez szükséges. Igazi szimbiózisban él a természet­tel, mégis részese, része a vá­rosnak, a város mindennapjai­nak, s persze benne van az or­szág művészvérkeringésében is. Sokat tapasztalt tárlatszer­vezésben. A mostani, egri, a Ké­pes Intézetben nyíló kiállítása kapcsán lapunknak elmondta: „Ha valaki egy ilyen szintű mű­vészeti intézményt vezet, az a művészetet és azokat az embe­reket kell, hogy szolgálja, akik a művészetet csinálják. Ezt itt nem éreztem...' tam, hogy olyan szintű tárlat jö­het létre, amiért érdemes tenni, végül április 26-án megnyithat­ja kapuit a Kóckontakt a Kepes Intézetben. Nemcsak kötélnek álltam, de örömmel fogadtam a tiszteletre méltó felkérést.- A tárlat címe már önmagá­ban is figyelemfelkeltő: Kóc­kontakt.- Van nekem egy „Kóc” so­rozatom. Van ebben Kócwork, Kóckontakt, Interkóc, Giga­­kóc, Megakóc, meg mindenféle ilyen „kócosságok”, s ezek nyo­mán született ez a furcsa cím.- Mi is tulajdonképpen ez a kóc, ami a mostani tárlat alap­motívuma? Utalások kozmológiai fogalmakra, vagy csillagászati dolgokra, mint a galaxisok, vagy a galaxisokat magában foglaló egységek. Egy kócos kócot nehéz kikócolni. És ezt az egész témát nehezen kócolja ki az ember. Még a tudományt segítségül hívva sem nagyon sikerül. Ma, amikor például a párhuzamos dimenziók sem a bizonyítás kérdései közé tar­toznak, hanem a tények vilá­gába, akkor nagyon sok olyan izgalmas dologgal találja szem­ben magát az ember, amit ne­héz kigöbözni. S ezek a képek- anélkül, hogy pontosan tud­nám, hogy mit csinálok - ezt próbálják valahogy ábrázolni. Ez nem tervszerű folyamat. In­kább az anyaghasználat és a magabiztosság az, ami fontos. A témaválasztás, illetve an­nak az ereje, milyensége az, ami egy egyetemes „felhőből” táplálkozik - hogy egy korsze­rű fogalommal éljek. Az ember felcsatlakozik egy ilyen „felhő­re” és onnan jó esetben képes lehívni olyan dolgokat, amik mások számára esetleg elérhe­tetlenek.- Ezt nevezzük „tehetségnek”?- A tehetség az egyfajta előny ahhoz, hogy ezt a lehető­séget ki tudja használni vala­ki. Innen már az egyénen áll, hogy ezt fel tudja-e használni, tovább tudja-e adni. Ezért le­het, hogy egymástól függetle­nül fedeznek fel dolgokat. Ők mind ebből a felhőből - mond­juk ki: közös tudatból - szerzik a megismerés áldását. Az első „kócomat” már 1989-ben fes­tettem, s ez a motívum azóta is megjelenik a képeimen. Ezek bizonyos folyamatok kétdimen­ziós leképezései: vázlatok, tér­képek energiákról, jelenségek­ről, az univerzumot, a bensőn­ket és a minket körülvevő kör­nyezetet befolyásoló dolgokról.- Ez azt is jelenti, hogy ahol a tudomány határokba ütközik, ott a művészet tud tovább­lépni?- Pontosan erről van szó! A nagyobb felfedezések mö­gött álló emberek végül oda lyukadnak ki, hogy a rend­szert alkotó és tervező ener­giák, erők, azok nagyon magas szintűek, túlmutatnak rajtunk.- Kerülöd az Isten szót...- Igen, mert ha Istent említi az ember, akkor mindenki egyházra, vagy vallásra gon­dol. Ami nem rossz dolog, csak nem keverendő össze a valódi Isten-kép a buzgó hitélettel. Isten léte a közösségi tuda­tunk ereje. A probléma a szét­választás és a leválasztás: az egység megrontása. A legtöbb ember ettől szenved - ha tud­ja, ha nem -, s ugyanígy a ter­mészet is körülöttünk. Együtt szenvedünk, hisz együtt bont­juk szét az egészet. Korunk jellemzője, hogy részleteiben, s nem egységében látjuk, vizs­gáljuk a folyamatokat.- A kiállításon ezek szerint a „kócos” képeidet láthatjuk?- Lesznek sokkal felhőtle­nebb dolgok is! Próbálom meg­mutatni civilizációnk kevésbé borongós oldalát is. Ezek azon­ban inkább ízelítőként szere­pelnek a munkásságom más irányaiból. A fő csapás a kóc lesz. Közel százhetven gyermek vett részt a programon Egy nap a mozgás jegyében Tehetséges roma fiatalok léptek fel EGER Nagycsoportos óvodá­soknak szervezett sportnapot az Eszterházy Károly Egyetem Sporttudományi Intézete. Her­­painé Lakó Judit, az intézet adjunktusa elmondta, közel százhetven óvodás vett részt a napokban megtartott progra­mon, melyre számos érdekes feladattal készültek a szer­vezők. Céljuk az volt, hogy a kicsiknek olyan napot állítsa­nak össze, mellyel mozgásra ösztönzik őket játékosan. » Az adjunktus kifejtette, három különböző helyszínt alakítottak ki a Leányka úti sportcsarnokban. Kipróbál­hatták ügyességüket a gyere­kek az akadálypályán, s ejtő­ernyős feladat is várta őket, mely egy speciális eszköz se­gítségével mozgásfejlődésüket segítette. Pihenésképpen pe­dig bábjátékot láthattak, mely a mozgáshoz kötődött. A ren­dezvény egy közös, zenés-tán­cos programmal zárult. Kiemelte, a kicsiknek szóló sportnap megrendezésében közel ötvenen vettek részt, a Sporttudományi Intézet mun­katársai és hallgatói is. Utób­biak fontos gyakorlati tapasz­talattal is gazdagodtak. Ha­sonló rendezvényt már koráb­ban is tartottak, s remélik, ez folytatódni fog. Berecz R. A kicsik élvezték a mozgásra ösztönző feladatokat Fotó: Márkus Attila KERECSEND Idén a Magyari Ká­roly Általános Iskola vezetése adott helyet a regionális Roma Kulturális Tehetségnap fellépői­nek. A Heves Megyei Család, Esélyteremtési és Önkéntes Ház sikeres pályázatának köszönhe­tően sokadjára nyújtottak be­mutatkozási lehetőséget a vers- és prózamondás, az ének-zene, a tánc iránt érdeklődő és abban jeleskedő általános iskoláskorú roma gyerekeknek, csoportok­nak. Ezúttal tizenöt produkcióval álltak színpadra a fiatalok a különböző kategóriákban. A fellépőket és felkészítő tanáraikat Román Lászlóné, a vendéglátó iskola igazgatója köszöntötte, aki azt emelte ki, hogy e napon már az is győztes, aki kiáll a mikrofon elé. A zenei produkciók közül a kerecsendi Szűcs Alexa, Németh Nikolett duója érdemel­te ki az első helyezést. A legjobb tánc a Tiszabői Általános Iskola autentikus cigánytánca lett, a vers-mese kategóriában pedig a siroki Kuzman Vivien vehette át a legjobbnak odaítélt serleget. Fergeteges sikert arattak a siroki diákszínjátszók is. A Pafff és a Bendegúzok darab­jait szűnni nem akaró tapssal és külön elismeréssel díjazta a zsűri. Heol

Next

/
Thumbnails
Contents