Heves Megyei Hírlap, 2017. november (28. évfolyam, 255-279. szám)

2017-11-15 / 266. szám

4 PÉTERVÁSÁRA ÉS KÖRZETE 2017. NOVEMBER 15., SZERDA Átvehetők a sárga kukák BODONY A település hulla­dékkezelési szolgáltatója, a PEVIK Nonprofit Kft. sárga kukás - szelektív gyűjtés­re alkalmas - edényosz­tást szervez a településen. A százhúsz literes edénye­ket a polgármesteri hivatal udvarán keddenként tíztől délig vehetik át. Az edénye­ket a Heves Megyei Regio­nális Hulladékgazdálkodási Társulás adja. A kukák kor­látozott számban ingyene­sek, ám a regisztrációért, a szállításért, a matricáért jel­képes árat kell fizetni. Kérik a helyieket, hogy az átvétel­hez vigyék magukkal sze- • mélyi okmányaikat. B. K. Formálódik az arculat (VÁD A településképi arcula­ti kézikönyv és rendelet ké­szítésének bemutató sza­kaszához érkezett az Ivád- ra vonatkozó dokumentum. A napokban éppen ezért ve­tített képes lakossági fóru­mot tartottak a művelődési házban. A fórum keretében a tervezők prezentáción mu­tatták be az eddig elkészült településképi arculati kéz­könyvet. B. K. Lesz idén is szociális tüzelő BÜKKSZENTERZSÉBET A köz­ség önkormányzata elfogad­ta a szociális célú tűzifa tá­mogatásáról szóló rendele­tét. E szerint azok a csalá­dok jogosultak a támogatás­ra, akiknek szociális körül­ményei indokolttá teszik azt, azaz akiknél a háztartásban az egy főre jutó jövedelem nem éri el a 110 ezer forin­tot, a lakóingatlanban az al­kalmazott fűtési mód szén, vagy vegyes tüzelés. A kérel­meket november 30-ig lehet eljuttatni az önkormányzat­hoz. A támogatási dokumen­tumok a polgármesteri hiva­talban vehetők át. B. K. A huszonhét éves recski tehetség a legjobbak között Junior Príma díj egy különleges fiatalnak ' fi. .. ..M ■>., Verebélyi Balázs kitartó, színvonalas munkáját Junior Prima díjjal ismerték el Fotó: Korsós Viktor Sokat köszönhet remek mestereinek, támogató szü­leinek Verebélyi Balázs, aki nemrégiben vehette át a népművészet és közművelő­dés kategóriában kilenc te­hetséges társával a Junior Prima díjat. Barta Katalin katalin.barta@mediaworks.hu RECSK Két éve hallottam elő­ször Verebélyi Balázs nevét. Párádon épp akkoriban újí­tották fel a Palóc Tájházat, annak berendezési tárgyait, és az ott kiállított jellegzetes helyi viseleteket. Mondják, hogy ez utóbbi feladat nagy kihívást jelentett mindenki számára, hiszen a vásznak, a finom gyolcsok, csipkék ala­posan elhasználódtak az el­múlt évtizedek után. Mosá­suk, keményítősük után de­rült ki, hogy itt-ott pótolni kellene a díszítő mintákat, hímzéseket, ám ehhez ma­napság egyre kevesebben értenek. Ekkor merült fel Balázs neve, akiről az egész környéken tudják, gyermek­kora óta gyönyörűen hímez, s ráadásul komoly gyűjtemény­nyel is rendelkezik. A fiatal­ember csodát művelt. Gyö­nyörűen felújította a textile­ket. Már ekkor kértek a pa- rádiak, hogy keressem fel és készítsek a rendhagyó te­hetségű fiatallal egy interjút, ám a dolog valamiért feledés­be merült. Néhány hete azonban meg­kerülhetetlenül aktuálissá vált a vele való beszélgetés, hiszen rangos kitüntetés­sel ismerték el munkáját, te­hetségét, szorgalmát. Mun­kahelyén, a barátságos recs­ki könyvtárban kerestük fel, hogy érdeklődjünk kedvenc hobbijáról, a hímzésről, illet­ve a népművészet iránti rajon­gásáról. Meséli, tizenkét éves korá­ban a kalocsai hímzéssel kez­dett barátkozni a szomszéd­ban élő Vass Jánosné útmuta­tása alapján. Bözsi nene akko­riban a Hevesi Háziipari Szö­vetkezet bedolgozójaként ké­szítette a hímzett textileket, így mindent tudott a népmű­vészet e nemes műfajáról. Balázs érdeklődése az évek teltével nem csökkent, hiszen gyűjteni kezdte a múlt század eleji kelengyéket, 2006 körül pedig a kalodás, keresztsze­mes motívumokkal kezdett dolgozni. Néhány év múlva, 2013-tól szinte minden évben kiállít­ják munkáit, a viseletes ba­báit, hímzett darabjait. Meg­határozó mesterének tartja Fiser Józsefné, gyöngyösi né­pi iparnépművészt is, akitől gyöngyösi tanulmányai mel­lett sajátította el a szakma csínját-bínját. Onnantól kezdve szinte minden évben hímző tábo­rokban vett részt Szadán, az Országos Ifjúsági Népi Kéz­műves Pályázaton 2011-ben második, majd 2013-ban már első helyet ért el. Arra a kérdésre, hogy va­jon mennyire férfias szakma a hímzés, Balázs meggyőző választ ad. Megemlíti, hogy a régi korokban a szűrszabók is férfiak voltak, és a férfi szabók is megbecsült, kivált­ságos tagjai voltak a társada­lomnak.- Tény, a hímzéshez renge­teg türelem, kitartás, kreati­vitás szükséges. Én - mivel napközben dolgozom - csak este tudok a hímzéssel foglal­kozni. Olyankor, csend van, és megnyugtat ez a munka. A kreativitás azért fontos, mert mindig kellenek az új ötletek, a régi korok motívu­mait megpróbáljuk átalakíta­ni a mai kor ízlésének megfe­lelővé tenni. A kalodás hím­zés gyökerei az 1910-20-as évekre vezethetők vissza, ezt próbálom mai „köntösbe” bújtatni. Készítek abroszo­kat, futókat, oltárterítőket, de volt már babakiállításom, és olyan tárlat is, ahol a vászon útját mutattuk be a születés­től a halálig így a keresztelő, az esküvő és a temetés textíli­áit érdeklődők - árulta el. . Huszonkilenc település lakosaira vigyáznak PÉTERVÁSÁRA Jóval nagyobb biztonságban élhetnek a Péter- vásárai Járás huszonnégy tele­pülésén, illetve öt nógrádi köz­ségben, ahol a Pétervásárai Katasztrófavédelmi Őrs szak­emberei teljesítenek szolgála­tot. A napokban egy 130 millió forint értékű korszerű speciá­lis szerkocsival is gazdagodott az őrs, amit ünnepélyes kere­tek között adtak át a csapat­nak. A jó hír kapcsán néztük meg, miként működnek biz­tonságunk őrzői. Ismeretes: a Pétervásárai Önkéntes Tűzoltó Egyesület megszűntét követően alakult meg a Katasztrófavédelmi Őrs. A térségben rendkívül nagy volt az igény, és szakmailag is indokolt volt egy hivatásos tűzoltóegység elhelyezése, mivel Pétervására és körze­te fehér foltnak számított me­gyénkben a katasztrófavédel­mi őrs kialakításáig. A város- vezetés pozitívan állt az el­képzeléshez, lehetőségeikhez mérten maximálisan támogat­ta - az ingatlannal, a berende­zési tárgyakkal - is a megvaló­sítást. Amíg nem volt helyben a katasztrófavédelmi őrs, egy tűzesethez, vagy balesethez Egerből és Salgótarjánból in­dultak a tűzoltók, de azoknak az egységeknek 35-40 perc volt a vonulási ideje. Idén eddig százki- lencven esetben kaptak riasztást. Egy tűzoltó gépjárműfecs­kendő fél rajjal szolgál az őr­sön és látja el összesen huszon­kilenc település mentő tűzvé­delmét. Közel hatszázharminc négyzetkilométernyi terüle­ten, huszonnyolcezer ember számára biztosított, hogy baj esetén az elsődleges segítők húsz percen belül megérkez­nek. Idén százkilencven eset­ben kaptak riasztást és segítet­tek az értékek mentésében. A térségben számos ki- sebb-nagyobb ipari létesít­mény is található, s dinamikus fejlődés mutatkozik a mező- gazdasági ágazatban és a hoz­zá kapcsolódó üzemek fejlődé­sében is. Számukra is nagyobb biztonságot jelent az őrs mű­ködése. B. K. Célja a helyi értékek átörökítése Balázs végzettsége szerint könyvtáros, jelenleg is Recs- ken, a Nagyközségi Könyvtár­ban dolgozik. Mesterdiplomá- ját az Eszterházy Károly Egye­tem kulturális örökség tanul­mányok szakán szerezte meg. Tervei között szerepel egy állan­dó kiállítás kialakítása Recsken, mivel régóta gyűjti a település és környéke különböző textíliáit. Célja az, hogy a népművészet ápolása sokáig megmaradjon, és ne csak az idősek, hanem a fiatalok is lássák és becsüljék meg a környék és hazánk szép­ségeit. Arról ábrándozik, hogy hamarosan berendezhet egy olyan szobát, ahol elődeink bú­torai, viseletéi kapnának helyet. Meséli, hogy Recsken jelenleg is működik hímzőszakkör, aho­vá szívesen járnak az iskolás lá­nyok, tehát jó remény van arra, hogy utánpótlása is lesz e régi szép szakmának. Szerencsére az önkormányzat is mindenben támogatja a tehetséges ifjút. Rendkívül népszerűnek bizonyultak a disputa foglalkozások az ifjak körében Vitáztak, játszottak az őszi szünetben BODONY A Hét Kútforrás Szociális Alapítvány tanodái­ban az őszi szünetben is zaj­lott az élet. A szabadidő hasz­nos eltöltését célzó tevékeny­ségek mellett tematikus fog­lalkozást is szerveztek a tanu­lóknak. Busák Erzsébet prog­rammenedzser nagyszerű elő­adókat hívott Csepregi Erzsé­bet és Uhrin Csaba kommuni­kációs trénerek személyében, akik úgynevezett disputa fog­lalkozást tartottak. Mint azt Borosné Kollár Máriától, a Bodonyi Noé kertje Tanoda vezetőjétől megtud­tuk, náluk nagy hangsúlyt fektetnek arra, hogy fejlesz­szék a tanulók személyiségét, segítsék a helyes énkép kiala­kítását. Az eredményes kap­csolatteremtés alapja a meg­felelő önismeret, a közösség- építés, a hatékony vitakultú­ra. Mindezt már gyermekkor­ban meg kell alapozni, hogy az iskolából kikerülve a társa­dalomban, a munkahelyen és a családban is teljes értékű, egyenrangú partnerként tud­janak helytállni. Az őszi szünetben a bodonyi Noé Kertje Tanodába is megér­kezett a két szakember: Zsóka néni és Csaba bácsi. A vidám játékok, érdekes feladatok ha­mar elvarázsolták a csoportot. A Noé Kertje Tanodában jól szórakoztak a diákok Fotó: beküldött Jellemző tulajdonságaik alap­ján nevet adtak önmaguknak, „rokonlelkek” közül választot­tak barátot és néztek egymás­sal farkasszemet is. A kiseb­bekkel halandzsa nyelven ad­tak elő rögtönzött jeleneteket, míg a nagyobbak egy történet kapcsán formáltak véleményt, gyakorolták az érvelést, meg­győzést, a gondolataik szaba­tos megfogalmazását és segít­séget kaptak az együttműkö­déshez a problémamegoldás érdekében. A diákok jó han­gulatban, vidám aktivitásban töltötték az egész délutánt. A disputa foglalkozás tavasszal folytatódik. B. K. Módosítottak a helyi rendeletén PÁRÁD Többen lesznek jogo­sultak szociális tűzifára ezen a télen a településen. Erről döntött a helyi képviselő-tes­tület a legutóbbi ülésén. Mud- riczki József polgármester­től megtudtuk, kétszáznyolc köbméter államilag támoga­tott tűzifát kaptak. Erre tavaly azok a rászoru­lók nyújthattak be kérelmet, akik jövedelme indokolttá tet­te a segítséget. Idén növelik a jövedelemhatárt, így többen részesülhetnek a családon­ként egy köbméternyi tüzelő­ből. A tervek szerint ezt kará­csony előtt mindenkinek sze­retnék eljuttatni. B. K. v * I * k

Next

/
Thumbnails
Contents