Heves Megyei Hírlap, 2017. október (28. évfolyam, 230-254. szám)

2017-10-05 / 233. szám

2 MEGYEI KÖRKÉP 2017. OKTÓBER 5., CSÜTÖRTÖK Gond a demográfiai apály, s a külföldi munkavállalás Ma már az állványról szedik le a kőművest Megfogyatkozott itthon a jó szakemberek száma Képünk illusztráció Fotó: Berán Dániel Pályázat hallgatóknak £S€S Bursa Hungarica felső- oktatási ösztöndíjpályázatot hirdet a város egri lakóhely- lyel rendelkező, a 27. életévü­ket be nem töltött, hátrányos szociális helyzetű felsőoktatá­si intézményben tanulók szá­mára, érettségi előtt álló kö­zépiskolások, vagy felsőfokú diplomával nem rendelkező, felvételt még nem nyert érett­ségizettek részére. A pályá­zat benyújtásának határideje november 7. Részletes infor­máció az eger.hu oldalon vagy a városházán kérhető. B. K. Többet tennének kincseikért HEVES MEGYE Egy parádi, egy gyöngyösi és egy hatvani ci­vil szervezet sikeresen vet­te a TESCO „Ön választ, mi segítünk” pályázatának első fordulóját. A Tegyünk Párád Kincseiért civil szerveződés, a Magyar Rákellenes Liga Egészségmegőrző progra­mok Hatvanban, és a gyön­gyösi Gyöngyszem Nagycsa­ládos Egyesület Zöld tábor általános iskolásoknak pro­jektje vehet részt a második fordulóban, amely október 3. és október 31. között zajlik. A gyöngyösi TESCO áruház­ban lehet szavazni a három szervezet projektjére. B. K. Változik a rend KERECSEND Október 1-től a községben a hulladékgazdálko­dási közszolgáltatási szerződés alapján az NHSZ Észak-Kom Nonprofit Kft. látja el a hulla­dékgazdálkodási közszolgálta­tást. A hulladék gyűjtésében és elszállításában az Egri Hulla­dékgazdálkodási Nonprofit Kft. alvállalkozóként működik köz­re. A hulladék elszállítása he­tente egyszer, keddi napokon történik. A szelektív és a zöld­hulladék házhoz menő gyűjté­sét kéthetente végzik. B. K. Elérte a munkaerőhiány ha­zánkat, amivel az egyszerű ember is nap mint nap szem­besülhet. Egy gáz-, vagy víz­vezeték-szerelőre akár he­teket is várhatunk. De nem­csak a szolgáltatószektor­ban, hanem az iparban, vagy éppen mindenféle hivatalok­ban is vadásznak már az al­kalmazható emberekre. Síké Sándor sikesandor@gmail.com HEVES MEGYE Alighanem az építőiparban és a vendéglátás­ban mutatkozik meg a leglátvá­nyosabban a hazai munkaerő- hiány. Volt olyan vállalkozás, ami egy megkezdett társasház építését kényszerült visszamon­dani, mert nem talált a munká­hoz megfelelő számú szakem­bert. Ezért is kerestük meg a legismertebb, építéssel és ven­déglátással egyaránt foglalkozó megyénkben vállalkozás veze­tőjét a kérdésünkkel. Tóth Imre, az Imola cégcso­port tulajdonosa szerint össze­tett a probléma. A legnagyobb gondot az okozza, hogy közel tíz éve nincs utánpótlás. Egy évtized kiesett, és ezt a piacon is érzik. Nemhogy megállt vol­na a folyamat, évről évre nő a hiány, alig találni szakmun­kást, akinek papírja és való­di tudása is van. Ehhez társul a külföldön történő munka- vállalás.- Amikor a Szép-bástyát épí­tettük, nagyon sok kőrakó em­bert kellett alkalmaznunk a várban. Az átlagéletkoruk 55 év volt, és közöttük harminc alatti fiatal egy sem akadt. Az itthon dolgozók fogyása és „elörege­dése” megfigyelhető más szak­mákban is - fogalmazott a cég­csoport vezetője, aki megemlí­tette egy egri származású építé­si vállalkozó ismerősét. Ő több mint háromszáz emberrel van kint Németországban.- Szervezetten, tömegével mennek ki. Most az állam ál­tal gerjesztett építőipari mun­kák okán hirtelen kell a nagy építőipari teljesítmény és erre nem vagyunk felkészülve - tet­te hozzá Tóth Imre. Szavai szerint dolgoztak cé­gei a Keletiben és a Nyugati pályaudvaron is. Tapasztalta, hogy szinte az állványról ve­szik le az embereit szemérmet­lenül. Drasztikusan jobb aján­lattal csábítanak, mert akkora nagy a munkaerőhiány.- Nekünk az a nagy szeren­csénk, hogy 27 éve piacon va­gyunk, több mint 20 éve dolgo­zó szakmunkásaink vannak és ezzel tudjuk túlélni. Most már nagyon sokan eljutottak oda, hogy megfizetnék a tisztessé­ges szakmunkást, de nem tud­nak kit megfizetni. Ez a ven­déglátásra is igaz. Egy jó kőmű­ves, jó szakács fizetésében nem is tudom hol lesz a határ. Fülöp Gábor, a Heves Megyei Kereskedelmi és Iparkamara (HKIK) főtitkára azt mondja, is­merik a problémát. Nemcsak a lakossági szolgáltatásban, ha­nem más területeken is óriási a munkaerőhiány. Ennek elég sok oka van. Ezek között a leg­fontosabb a drasztikus demog­ráfiai apály, ami most érte el a munkaerőpiacot. Főként a vál­lalkozások nem mérték fel idő­ben ennek mértékét, hatását.- A másik jelentős probléma, hogy a húszas, harmincas évei­ben járó generáció elvándorol nyugatra. Ez a számok szintjén ötszázezer embert, a lakosság öt, az aktív korosztály durván a tíz százalékát jelenti - mondta a főtitkár, hozzátéve: mindez egy tárgyszerű helyzet, ezen változtatni nem nagyon lehet. Sokféle beavatkozás történik, különösen a demográfiai esés megállítására, de az együttes hatás nem nagyon kompenzál­ható. Az általános munkaerő- hiány felspirálozza a béreket. Alapvetően a nagy cégek en­nek a haszonélvezői.- Kamaraként mi arra for­dítjuk a legnagyobb energiát, hogy a kieső munkaerőt ho­gyan lehet gépesítéssel, roboti- zálással, digitális megoldások­kal pótolni. Igyekszünk nagy kampánnyal ezeket a módsze­reket, eszközöket megismertet­ni - tette hozzá a főtitkár. Skill-labor lesz Egerben, de nem tudni mennyiért EGER Nyolcmilliárd forintos fej­lesztésre kap brüsszeli pénzt az Állami Egészségügyi Ellátó Központ (ÁEEK), egri projekt­helyszínnel - derül ki a pályá­zati rendszer adataiból. A tá­mogatásból skill-laborokat fej­lesztenének. Megkerestük az ÁEEK-et, mit is takar a program. Vála­szukban azt írták, az egyete­mi, valamint az oktatókórházi skill-laborok révén tovább akarják javítani az egészség- ügyi képzés minőségét. Lehe­tővé válik az orvosképzésben és továbbképzésben részesü­lők, valamint a szakképzés­ben, továbbképzésben részt vevő egészségügyi szakdolgo­zók számára az invazív és non-- invazív beavatkozások, vala­mint az ápolás-gondozási tevé­kenységek gyakorlása. A skill-laborok lehetőséget teremtenek az elmélet-gyakor­lat egységének megvalósításá­ra és az olyan beavatkozások „begyakorlására” is, melyek egyéb körülmények között nem megvalósíthatóak, tekintettel a betegbiztonságra és a jó minő­ségű szolgáltatásnyújtásra. Olyan beavatkozást gyakorolhatnak, amit élesben nem. A nyolcmilliárd forintos pro­jekt azonban csak részben érinti Egert, ám arra többszö­ri megkeresésünkre sem kap­tunk választ, hogy a megye- székhellyre mekkora rész jut az összegből, s milyen felszere­lése lesz az itteni labornak. Az ÁEEK mindössze annyit közölt, a három egyetemi és ti­zenöt oktatókórházi skill-labor lesz, utóbbiak a megyei szintű oktatókórházakban, mint ami­lyen a Markhot Ferenc kórház is, illetve kialakítanak egy mo­bil labort is. Az ÁEEK egy másik országos nagyprojektet is Hevesbe cím­kézett, a pszichiátriai és ad- diktológiai gondozóhálózat fej­lesztésére korábban Gyöngyös helyszínnel kapott négymilli- árd forintot az Európai Uniótól. Más nagyprojekteket például Szeged, Szombathely, Kecske­mét, Győr, vagy Székesfehér­vár helyszínnel pályázott meg az állami intézmény. T. B. Amikor a nagy hal megeszi a kicsit A HKIK főtitkára, Fülöp Gábor szerint a globalizáció hatása, hogy a multik elszívják a kis cégek elől a munkaerőt. Tehe­tik, mert a fizetőképességük megbízhatóbb, komolyabb ter­mékpiaccal bírnak. Az is ta­pasztalható, hogy az önálló vállalkozások egy része felad­ja, emiatt is egyre többen ván­dorolnak a nagy cégekhez. Részben a stabil piac, rész­ben a fehér, átlátható munka- vállalás a vonzó a számukra. Vagyis van egy struktúraváltás is: a munkavállalók a kisebb gazdasági társaságokból a na­gyok felé áramlanak. Annak is komoly szerepe van, hogy bizonyos területeken az információs technológia robba­násszerű betörése a jellemző. A hagyományos szolgáltatópi­acról így az értelmes, tanulni, munkára kész fiatalok átnyer­gelnek oda, ahol a fizetőképes kereslet magasabb, így stabi­labb egzisztencia teremthető. Szüreteltek a jövő leendő borászai EGER A tavalyi évhez ha­sonlóan idén is várták az Eszterházy Szőlőbirtokon dolgozó szülők óvodás és kis­iskolás gyermekeinek cso­portjait, osztályait szüretre. A kellemes októberi napsü­tésben Hegyi Ádám birtok­vezető mesélt arról, hisz ab­ban, a program remek lehető­ség arra, hogy elültessék azo­kat a magvakat, amiből a jö­vő borászai születnek.- Fontos, hogy már kisgyer­mekkorban megismerkedje­nek a helyi gyermekek a bor­kultúrával, hiszen ez a vidék egyik fő profilja, mely sok em­bernek ad itt Egerben és kör­nyékén munkát és hivatást - hangsúlyozta. A program szü­rettel kezdődött, majd a feldol­gozóban a gyermekek azt is lát­hatták, hogyan működik a bo­gyózógép. Együtt ledarálták, kipréselték és meg is kóstolhat­ták a mustot, ami mellé zsíros kenyeret fogyaszthattak.- Itt az idősebb gyermekek a fiatalabbakkal együtt lehet­nek, figyelnek egymásra. Na­gyon várták már a szüretet - nyilatkozta Szuromi-Vancsó Katalin, a Ney Ferenc Óvoda óvodapedagógusa. Ezt a mel­lette álló gyermekek is alátá­masztották, miközben lelke­sen szedték a fürtöket. J. H. A megújulásról GYÖNGYÖS A Reformáció Emlékbizottság által meghirdetett fotó- pályázat képeiből nyílt kiállítás a Mátra Művelődési Központban. A megújulás lendülete című, mintegy harminc fotóból álló tárlat a reformáció szellemiségét mutatja be. A huszonöt fotós alkotásait október 27-ig tekinthetik meg az érdeklődők. H. É. Fotó: C. T. Évfordulók ünnepe az egri színházban EGER Különleges produkciók­kal készül októberben a Gár­donyi Géza Színház, melynek apropóját fontos dátumok ad­ják. Blaskó Balázs színház- igazgató a szerdai sajtótájé­koztatón elmondta, az Isten hozta őrnagy úr című film for­gatásának ötvenedik évfordu­lója lesz jövőre. Ennek kap­csán viszik színpadra a Tóték című tragikomédiát szarvas­kői miliőbe helyezve, hiszen a filmet is ott forgatták. A dara­bot egy kiállítással is összekö­tik, s a „Tóték”-kal, valamint a filmmel kapcsolatos relik­viákat mutatnak be a színház emeleti galériájában. Topolánszky Tamás, a szín­ház tánctagozata, a GGTánc Eger vezetője a hatodik alka­lommal megrendezett Stú­diószínházi Táncfesztiválról szólt, melyet október 18-tól 23-ig tartanak. Az esemény különlegessége Eger és a finn­országi Pori negyvennégy éve tartó testvérvárosi kapcsola­ta. így az elsősorban hazai fel­lépők mellet idén Poriból is érkeznek táncosok. Márton­ná Adler Ildikó alpolgármes­ter kiemelte, az Európa Kultu­rális Fővárosa 2023 pályázat miatt is jelentős ez a fesztivál, hiszen hozzásegítheti Egert a győzelemhez. Berecz R.

Next

/
Thumbnails
Contents