Heves Megyei Hírlap, 2017. október (28. évfolyam, 230-254. szám)
2017-10-11 / 238. szám
2017. OKTÓBER 11., SZERDA MEGYEI KÖRKÉP g A testi mellett a lelki gyógyulást is hangsúlyozták Több százan vettek részt kedden délután a megyeszékhelyen a figyelemfelhívó sétán Fotó: Huszár Márk Az emlőrák korai felismerésének fontosságára, a rák elleni küzdelemre, a mellrákos megbetegedések okozta tragédiákra akarták felhívni a figyelmet a megye- székhelyen kedden a Rózsaszín szalagos sétával. A több száz embert megmozgató eseményen a belvárost átszelő sétával demonstráltak az emlőrák korai felismerésének fontosságáért. Süli Kinga kinga.suli@mediaworks.hu EGER Minden év októbere a mellrák elleni küzdelem hónapja, október elseje pedig az emlőrák elleni harc világnapja. Hazánkban évente harmincezer ember hal meg rákos megbetegedés következtében, ebből kétezer távozik el idő előtt emlőrák miatt. Bár a szűrővizsgálatok segítségével korai stádiumban felfedezhető lenne a betegség, az érintett magyar lakosságnak mindösz- sze a negyven százaléka vesz részt rendszeresen a javasolt szűrővizsgálatokon - ismertette köszöntőjében a Magyar Rákellenes Liga Egri Alapszervezetének elnöke az egri esemény megnyitóján. Bak Imre hozzátette, hazánkban évente körülbelül nyolcezer emlőrákos beteget regisztrálnak, negyedük nem tudja legyőzni a betegséget, ami pedig nagyobb körültekintéssel sok esetben megelőzhető lenne. Rozványi Balázs, a Magyar Rákellenes Liga elnöke elmondta, nincs olyan magyar család, amely valamilyen szinten ne lenne érintett a mellrákkal kapcsolatban, ezért fontos a kialakulás kockázatának csökkentése, s az egészséges életmód népszerűsítése már minél fiatalabb korban. Hangsúlyozta, a betegség legyőzésében óriási szerepe van a beteget körülvevő közösségnek, a szervezetük pedig azért harcol, hogy minél több beteg és hozzátartozó megfelelő, befogadó közösséget találjon, ahol szakmai segítség mellett lelki támaszt is nyújtanak számára. Az elnök üzenetét erősítette meg az egri szervezet egyik tagja is, aki maga is legyőzte az emlőrákot. A neve elhallgatását kérő nő úgy fogalmazott, rengeteget köszönhet az egri szervezetnek, mert végre van egy hely, ahol kendőzetlenül beszélhet a betegségéről.- Amikor megtudtam, hogy mellrákom van, az a családomat is nagyon megviselte. A problémáimmal nem szerettem volna terhelni őket. Szükségem volt egy közösségre, ahol találkozhatok sorstársakkal, de sokkal többet kaptam. Az egri szervezet tagjaival nagyon szoros a kapcsolatom, mély barátságok alakultak ki. Kibeszéljük magunkból a problémákat, szakemberektől is rendszeresen kapunk segítséget - részletezte lapunknak a hölgy. Hangsúlyozta, bár már hosszú évek óta tünetmentes, minden évben rendszeresen jár szűrő- vizsgálatokra. Meglátása szerint évi néhány nap várakozás és sorban állás bőven megér annyit, hogy egészségesnek tudja magát és boldog lehessen szerettei körében. A lelkész negyedszázados küldetése Az egri eseményen a betegek lelki támogatásának fontosságáról tartott előadást Gecse Attila kórházlelkész, aki elárulta, bár a kezelések egyre modernebbek és megbízhatóbbak, a rákos betegek lelki gyógyítására is legalább ugyanany- nyi erőt és energiát kellene fordítani, mint a testük kezelésére. - Huszonöt éve dolgozom rákos betegekkel, és ez idő alatt megtanultam, hogy a lelki gyógyulás legalább olyan fontos esetükben, mint a testi. A betegség felfedezése, a kezelések, a testük megváltozása óriási traumát tud okozni ezeknek az embereknek, amit fontos időben kezelni. A test mellett a lélekre is időt kell fordítani - fejtette ki a lelkész. Régi mesék Berecz Renáta renata.berecz@mediaworks.hu I mádtam a hétvégi reggeleket gyerekként. Korán keltünk a testvéremmel, a háztömb összes gyerekéhez felcsöngettünk, jönnek-e a játszótérre. Jólesik visszagondolni, mennyi időt töltöttem ott. Nyáron a patakban találtunk elfoglaltságot. Bunkert építettünk, a vadgesztenye belsejéből készítettünk gyurmát, a játszótér pedig korántsem volt olyan szabványos, mint most. A hintát úgy hajtottuk versenyezve, mintha az életünk múlna rajta. Koszosán, fáradtan tértünk haza, anyukánk legnagyobb örömére. Ősszel már sokszor esett, éppen ezért kevesebb időt tudtunk tölteni a téren. Az olyan reggelek pedig mesével indultak. Szerencsés vagyok, mert bár akkor már a sokadik ismétlésük volt, igazán jó magyar rajzfilmeket is láthattam. Néha, kisgyerek környezetében belepillantok a mai mesefilmekbe, s úgy érzem, messzire kerültek a régiektől. Nem csak a technikai újítások miatt. Minap a Mézga család főcímdala ütötte meg a fülemet, s a tévéhez futottam. Hevesen vert a szívem, hogy újra hallhatom. Aztán jött a Szaffi, a Macskafogó, a Dr. Bubó egy-egy részlete. Szomorú hírben szerepeltek. Olyan valaki ment el, aki a magyar rajzfilm történetében maradandót alkotott. Biztos vagyok benne, sokan tudnak idézni az alkotásaiból, sőt, a nálam idősebbek még többet. Egy biztos, a fényposta hangját sosem feledem. Ha egyszer így kapnék küldeményt, nem felejteném el kinyitni az ablakot. Maradandót alkotott a rajzfilm történetében. Közösen kutatnak a betegekért PÁRÁD, MISKOLC A Miskolci Egyetem Egészségügyi Karán tanuló egészségturiz- mus-szervező és gyógytornász hallgatók gyakorlati képzésének a Parádfürdői Állami Kórház ad terepet, erősítve az egyetem célkitűzését, hogy így még inkább gyakorlatorientált ismereteket tudjon az egészségügyi kar a hallgatóinak nyújtani. Az együttműködési megállapodás ünnepélyes aláírásán dr. Rabóczki Anita, a parádi kórház főigazgatója elmondta: Párád több mint 250 éve része a magyar fürdőkultúrának. A jellegzetes illatú és ízű vasas-timsós parádi vizet évszázadok óta használják nő- gyógyászati, bőr- és mozgás- szervi betegségek gyógyítására külsőleg, s ivókúra formájában. A hazai termálvízkincs - köztük a parádi - egészség- ügyi hasznosítása nagy lehetőség a betegségek megelőzésében, gyógyításában, a rehabilitációban. Dr. Jakab Nóra oktatásfejlesztési és minőségbiztosítási rektorhelyettes hangsúlyozta: a cél a gyógyító-, az oktató- és a kutatómunka egybevetése. A gyógyvizek hasznosításának a természet- és környezet- védelmi, s fenntarthatósági kérdései is megjelennek, azaz az orvosi és természettudományos kutatások eredményeit együtt integrálják majd. Párád több mint 250 éve része a magyar fürdőkultúrának. Az együttműködést a kórház nevében dr. Rabóczki Anita főigazgató főorvos, az egyetemtől prof. dr. Torma András rektor nevében dr. Jakab Nóra, dr. Kiss-Tóth Emőke, az Egészségügyi Kar dékánja és prof. dr. Szűcs Péter, a Műszaki Földtudományi Kar dékánja írta alá. B. K. Az alkotóműhely legújabb és legjobb munkai lathatok november végéig Az „örömfotografálás” művei a tárlaton EGER Kiállítás nyílt a Szebeni András fotóművész által alapított, s a Hunguest Hotels Zrt. támogatásával létrejött alkotóműhely munkáiból kedden a szállodalánc egri épületének Kőris termében. A három éve létrehozott fotóművészeti tábor szülőatyja „örömfotografálásnak” nevezte a résztvevők tevékenysér gét, hiszen az általa kiválasztott fényképészeknek lehetőségük nyílik, hogy nyugodt alkotómunkával, vitákkal növeljék tudásukat, s formálják művészi világukat két hétig. Szebeni András elmondta még, a bemutatott munkák három-három példányban készültek el, amelyekből egy a Hunguest Hotels Fotográfiai Gyűjteményét gyarapítja. A szállodalánc vezérigazgatója, Hülvely István pedig örömét fejezte ki, hogy ez a gyűjtemény létrejöhetett, s elmondta, amennyiben tovább emelkedik a művészi alkotások száma, nagyobb tárlatot is terveznek. Az eseményen jelen volt Habis László polgármester is, aki fontosnak nevezte, hogy a szálláshely felkarolt egy ilyen kulturális eseményt, s a város is partner ebben. Szavai szerint a hotel számos renTárlatmegnyitó. Balról jobbra: Szebeni András, Hülvely István, Habis László és Keleti Éva Fotó: Berán Dániel dezvénynek ad otthont a városban, így az egri közéletnek is részese. Hozzátette, e kezdeményezés az Európa Kulturális Fővárosa 2023 pályázat szempontjából is kiemelkedő. Keleti Éva, Kossuth- és Prima Primissima díjas fotográfus a kötetlen alkotás lehetőségét hangsúlyozta, s köszönetét mondott a művészeknek, hogy szabadon láttak, gondolkodtak, s ezt a fotó nyelvén megfogalmazták. Elmondta még, szívesen mutatnák be a tárlatot a Budapesti Tavaszi Fesztivál keretében is, amely Egerben november 30-ig lesz látható. Berecz R. Normál nyári vízszintre állnak át TISZA-TÓ Elkezdődött a tó normál nyári vízszintjének beállítása, amit fokozatosan csökkentének a Kisköre-felsőn mért 740-ről 730 centiméterre. Fejes Lőrinc, a Közép-Ti- sza-vidéki Vízügyi Igazgatóság kiskörei szakaszmérnöke a Hírlapnak elmondta, az apasztás indoka, hogy míg július elején tíz centit emelnek a vízszinten az aszálykor, addig mostanra - az öntözési időszak végével - okafogyottá vált a magasabb vízállás. Három nap alatt összesen tízmillió köbméter vizet engednek át a turbinákon, ezzel energiát is termelnek. Berecz R. Városi séta a mellrák megelőzéséért
