Heves Megyei Hírlap, 2017. október (28. évfolyam, 230-254. szám)

2017-10-11 / 238. szám

2 MEGYEI KÖRKÉP 2017. OKTOBER 11., SZERDA Kis falvakban nehéz az internethez csatlakozni Apró lyukak vannak még a világhálón A kormány jövő évre ígéri a Digitális Jólét Program Pontok hálózatának kiszélesítését Fotó: Berán Dániel HÍREK Tökös napot rendeztek r A Charlie’s Diófa Vendégház és a Forrás Fo­gadó szervezésében Tökös szomszédolás és tökszüret címmel hangulatos napot rendeztek a helyi és a kör­nyékbeli családoknak, kirán­dulóknak. A résztvevők játé­kos ügyességi vetélkedőkön vehettek részt. Kipróbálhat­ták, ki a legjobb tökmagozó, töksaccoló, ki tud a legügye­sebben tököt gurítani, farag­ni. Tökből készült finomságo­kat - tökmacok, sült tök - is kóstolhattak. B. K. A digitális jólétről Csütörtökön tíz órá­tól a Líceum dísztermében kezdődik az Agria Media 2017 - ICI Nemzetközi Kon­ferencia az Eszterházy Ká­roly Egyetem szervezésében. Az esemény a Digitális Okta­tási Stratégia országos kőr­útjának második állomása, ahol bemutatják a Deutsch Tamás miniszterelnöki biztos nevével fémjelzett „Digitális Jólét Programot” is. B. K. Adj vért és ments három életet! Ismét nagy si­kerrel zárult a Szent István Rádió és Televízió által szer­vezett véradás, előző hét vé­gén 68 önzetlen segítő adott vért. Az esemény fővédnöke dr. Ternyák Csaba egri ér­sek volt, aki donorként is se­gítette az eseményt. A hé­ten is több helyszínen vár­ják az önkéntes donorokat a Vöröskereszt megyei szer­vezetének munkatársai. Ma reggel fél kilenctől egyig a Neumann János középisko­lában, délután kettőtől ötig a pálosvörömarti művelődé­si házban jelentkezhetnek a tb-kártyájukkal, személyi iga­zolványukkal. B. K. A hátrányos helyzetben lévő észak-hevesi kistelepülése­ken még mindig körülmé­nyes az internethez csatla­kozni. A Digitális Jólét még nem mindenkire vonatkozik. Barta Katalin katalin.barta@mediaworks.hu HÍVES MEGYE Divatos és gyak­ran használt kifejezés az esélyteremtés, ennek ellené­re megyénkben még mindig akadnak kisebb falvak, ahol a mai napig nem tudnak köny- nyedén csatlakozni az inter­nethez. Jó tíz évvel ezelőtt az e-Magyarország pontok kiala­kításával nem kevesebbet kí­vánt elérni a kormány, mint hogy az ország valamennyi helységében hozzáférhesse­nek az emberek az internet­hez. Számos településen alakí­tottak ki e-Magyarország pon­tokat, amelyek mára már töb- bé-kevésbé a feledés homályá­ba merültek. Digitális Jólét Program Pontok alakultak A napokban egy Egerben tartózkodó turista nyitott be a szerkesztőségünkbe azzal a kéréssel, tájékoztassuk ar­ról, hol vannak a megyeszék­helyen használható e-pontok, mert ő egyet sem talált. Kol­légáimmal tanácstalanul néz-' tünk egymásra, végül felhív­tuk a város egyik legbizto­sabb információs bázisát, a Bródy Sándor Megyei és Váro­si Könyvtár igazgatónőjét, Tő- zsér Istvánná Géczi Andreát, kérve, legyen a segítségünk­re. Megtudtuk, az e-Magyar- ország pontok már nem mű­ködnek, helyettük Digitális Jó­lét Program Pontok alakultak. Ezek a helyek a Bródy Sán­dor könyvtárban és fiók- könyvtáraiban - kilencven- egy településen - az intézmé­nyek nyitvatartása alatt min­denütt elérhetők, és szaksze­rű tanácsokat is tudnak nyúj­tani a segítséget kérőknek. Egerben az Agria Park Pláza Könyvtárában is található in­ternetes közösségi pont, sőt, a nyár folyamán az egri strand­könyvtár mellett is igénybe vehettek a vendégek olyan számítógépet, amelyen bár­mikor csatlakozhattak a szé­les sávú internethez. Kérdés persze, hogy a ki­sebb helységekben van-e in­gyenes internetezési lehetősé­ge annak, akinek például sem az otthonában, sem a munka­helyén nincs erre módja. Adó­bevalláshoz, hivatali ügyek intézéséhez, pályázatok be­nyújtásához ma már nélkü­lözhetetlen a világháló, ezért az igény természetes. Segítenek a hivatal munkatársai Mátraballán pár hónapja in­gyen wifiszolgáltatást vehet­nek igénybe az itt élők. Aki­nek otthon nincs internet-el­érhetősége és a számítógép használatához se nagyon ért, annak készséggel segítenek a polgármesteri hivatal ügyin­tézői - tudtuk meg Dudás Ró­bert polgármestertől. Fedémesen Válóczi István polgármester elmondta, a fa­luban földrajzi helyzete miatt évekig nem volt térerő, s ez sajnos ma is így van. Ám ab­ban bíznak, hogy jövőre vég­re megoldódhat a gond. Ed­dig rádióhullámon érkezett a jel Galyatetőről, de rossz idő­járás esetén lehetetlenné vált a kapcsolódás. Az optikai há­lózat kiépült, csupán a beköté­sekre várnak, no meg egy át­játszó torony építésére, amely­hez hónapok alatt sikerült megszerezni az engedélyeket. A hétszáz lelkes Bükkszé­ken a faluházban van mód in­gyenes internethasználatra, de ha idősebbeknek kell segít­séget nyújtani, a polgármeste­ri hivatalba is bárki betérhet, az ott dolgozók ezt megteszik. Mátraderecskén tavaly avat­ták fel a civil közösségi házat, ahol a még e-pont és egy kis könyvtár is működik. Itt fiatal kulturális közmunkások segí­tenek a számítógépes ügyin­tézésben. Erken a gyerekház­ban működtetnek infopontot. Szakképzés, hatékonyság, bérek: fontos az előrelépés HEVES MEGYE Gablini Gábor, az érdekképviseleti szervezet alelnöke szerint szakmaközi együttműködésre, tartalmi módosításra, a pályaorientáció intézményesítésére, a mara­dékelv felszámolására, a pá­lyaelhagyás kutatására van szükség. Arra kell törekedni, hogy a szakképzésből is to­vább lehessen tanulni főisko­lán, egyetemen. Habis László, Eger polgár- mestere kifejtette, az önkor­mányzatok már nem tudnak beleszólni a városban folyó képzésekbe, de a foglalkozta­tási paktum révén valameny- nyi hatásuk van rá. Egerben nagy beruházások kezdőd­nek, az álláskeresők és a köz­munkások száma csökken, de a munkaerőigény kétszerese a munkanélkülieknek. Megem­lítette, a cégek nagy gondja, hogy nincs helyben műszaki felsőoktatás, a gimnáziumok sem terelik afelé a gyerekeket. Marjay Gyula, a VOSZ Bu­dapesti és Pest Megyei Regio­nális Szervezetének vezetője megemlítette, problémás a vállalkozói generációváltás is. A helyi szakképzés a záloga a cégek betelepülésének, be­ruházásainak, amelyek az át­képzést is vállalják, ha látják, hogy vannak jó szakemberek. Nincs befektetés, ha nincs ember, nem jön ember, ha nem fizetik meg. Tomcsik Gabriella, az MGYOSZ oktatási és képzési igazgatója szerint a munkaerő- hiány okai a kedvezőtlen korfa, az elvándorlás, a gazdaság bő­vülése, a nem hatékony cégek, az árnyékgazdaság és a köz­munka. A szervezet javaslatai közt fontos a bérszínvonal eme­lése a munkáltatói döntések alapján, a foglalkoztatói terhek csökkentése, s az elvándorlás megállítása. Növelni kell tehát a jövőben a cégek hatékonysá­gát a munkaerő-kiváltás támo­gatásával, a képzések kimene­telébe beleszólást kell enged­ni a vállalatoknak. Magyaror­szágra nem jön befektető, ha nincs ember, s nem jön ember, ha nem fizetik meg. T. B. Jövő évben erősítik meg a pontokat Deutsch Tamás miniszterelnö­ki biztos egy szeptember vé­gén megrendezett nemzetkö­zi médiakonferencián egyebek között azt nyilatkozta, hogy két-három éven belül minden hazai iskolában elérhető lesz a megfelelő sávszélesség, ren­delkezésre fog állni a diákok­nak és tanáraiknak a digitális tananyag és a megfelelő esz­közök. Itt jelentette ki azt is, hogy a kormány szándéka a közeljövőben egy értékes tar­talmakat felvonultató gyűjtő­honlap létrehozása, 2018 kö­zepére pedig megerősítik a ko­rábbi e-Magyarország hálózat­ra épülő Digitális Jólét Prog­ram Pontok hálózatát, ame­lyek egyebek között a digitális kompetenciákat erősítő kép­zési központok lesznek. Arra is ígéret van, hogy a Digitális Jó­lét Alapcsomag bevezetésé­vel 2018 végéig Magyarország minden településén kiépülhet az ingyenes wifiszolgáltatás. Gárdonyi Géza dédunokájának a kérését teljesítette Egri népművész újabb alkotása Ismét elindult a Diákvér program R Egy láthatatlan híd köti össze azokat a településeket, amelyek Gárdonyi Géza életé­nek állomásai voltak. Ehhez a különleges hídhoz újabb cölö­pöt vertek le a Somogy megyei Szőlősgyörökön, az író édes­anyjának szülőfalujában. Itt állították fel Pajzs Anna fejfá­ját, aki Gárdonyi Géza szavai­val: „Öreganyám öreganyja: a neve volt Paizs Anna”. A Gárdonyi-örökség gondo­zója Gárdonyi József, az író fia így írt erről: „A legódonabb családi emlékünk Pajzs Anna sírköve és sírkőirata a somo­gyi földben, a szőlősgyöröki temetőben”. Ez a sírkő elveszett az idők során. Ennek pótlását vállalta Keller Péter - Gárdonyi déd­unokája kérésére - Kiss Ist­ván egri fafaragó, népi ipar­művész. A másfél méteres al­kotáson a családi hagyomány szerinti szöveg is szerepel: „Itt nyugszik Pajzs Anna, hét pap­nak az anyja. Ötnek a szülője, kettőnek nevelője.” A fejfa állításának az ötletét támogatta az Egri Fertálymes­teri Testület, valamint dr. Cs. Varga István egri irodalom­történész is, aki a közelmúlt­ban kapta meg a Szőlősgyö- rök Értékes Embere kitüntető címet. B. K. A fejfát október 6-án Szőlősgyörökön áldották meg Fotó: beküldött EGER A fiatalok véradásra buz­dítása érdekében az idei tan­évre is meghirdette a Ma­gyar Vöröskereszt Heves Me­gyei Szervezete Diákvér elne­vezésű projektjét. Ennek so­rán egri középiskolák tanulói és dolgozói mérettetnek meg egymással, melyik intézmény a legkiemelkedőbb az önkén­tes donorok számát tekintve. Gortva József, a Magyar Vöröskereszt Heves Megyei Szervezetének igazgatója la­punknak elmondta, tizenhá­rom esztendeje indították el a projektet annak érdekében, hogy növeljék a megyei vér­adók számát.- A magyar véradók átlag- életkora negyven év, pedig fontos lenne, hogy a fiatalok is adjanak vért. Ezen szeret­tünk volna annak idején vál­toztatni, amikor meghirdettük a programot. A Diákvér elindí­tása óta több mint tizenhárom- ezer egység vérrel segítették a tanulók a betegek gyógyulá­sát, ami igazán kiemelkedő eredménynek számít - rész­letezte a szakember. Kiemel­te, nagy előrelépés, hogy a ta­valyi tanévben Gyöngyösön is sikerül elindítaniuk a projek­tet, a jövőben pedig a hatvani diákok mozgósítását szeretnék megszervezni. Süli K.

Next

/
Thumbnails
Contents