Heves Megyei Hírlap, 2017. május (28. évfolyam, 100-125. szám)
2017-05-12 / 109. szám
2017. MÁJUS 12., PENTEK MEGYEI KÖRKÉP g Tíz év után mentesülhetnek a lakók a dübörgéstől A közútról a vasútra kerülhet immár a kő Helyszíni bejáráson az országgyűlési képviselővel a polgármesterek, a szakemberek Fotó: Gál Gábor Megszámolni is nehéz lenne, hányszor foglalkoztunk lapunkban a Tárná menti közúti kőszállítás miatti lakossági tiltakozásokkal. Talán végre mindenkinek jó megoldás születhet. Barta Katalin katalin.barta@mediaworks.hu TÁRNÁ MENTE Több mint tíz év után úgy tűnik, pont kerülhet a Tárná menti településeken élők egyik legnagyobb gondjára. Jó remény van arra, hogy a súlyos környezeti károkat okozó kó'szállító teherautók nem turbózzák tovább a lakók idegeit. Erről egyeztettek a napokban Verpeléten. Előbb azonban haladjunk kronológiai sorrendben, ki, mikor, mit ígért és tett az ügy orvoslására. Még 2006 januárjában számoltunk be arról először, hogy dr. Nyitrai Zsolt írásbeli kérdéssel fordult az Ország- gyűlésben Kóka János gazdasági és közlekedési miniszterhez Mire számítsanak a feldebrőiek és az aldebrőiek? címmel. A fideszes honatya a két településen áthaladó Tárná menti közúti kőszállítás miatti lakossági tiltakozások nyomán fordult a miniszterhez, tudakolva: tervezi-e a tárca az itt átvonuló tehergépkocsi-forgalom korlátozását, illetve miért nem eleve vasúton történik a kőszállítás? A szaktárca vezetője akkor válaszában kijelentette: a minisztérium számításai szerint naponta csaknem 1500 jármű halad keresztül Aldebrőn és Feldebrőn, ebből tehergépkocsi 245. Ezek a járművek valóban veszélyeztethetik a közlekedők testi épségét és a lakóépületek állagát. Gond, hogy ha betartják az előírásokat, jogosan használják a közutakat, kitiltani onnan nem lehet őket, ráadásul a Mátrából szállított kövek zömmel az alföldi út- és közműépítésekre kerülnek, s csak csekély hányadukat viszik az M35-ÖS autópályához. A vasút ilyen célú hasznosítására nagyobb meny- nyiség esetén kerülhet sor, ám ekkora igény jelenleg nincs. Ezután 2009 őszén arról cikkeztünk, hogy a Tárná menti települések demonstrációt szerveztek a közúti kőszállítás ellen, kilátásba helyeztek több újabb forgalomlassító akciót is. A cél változatlan volt: kerüljön sínre, azaz a meglévő, jó állapotú vasúti pályára a kő. A tüntetéshez Egy beruházásnak köszönhetően a kisnánai kőbányából történő közúti teherszállítás gondja oldódhat meg a közeljövőben - hangzott el a verpeléti vasúti rakodó helyszíni bejárásán május 5-én Verpeléten. A közúti kőszállítás zajjal, az utak állapotának romlásával jár. A projekt megvalósulása esetén Verpelét, Feldebrő, Aldebrő, Tófalu, Kápolna útjait tehermentesíthetik. Ha a kőszállítást a közútról vasútra hecsatlakozott Sirok-Kőkútpusz- ta, Kápolna, Tarnaszentmá- ria, Verpelét, Feldebrő, Aldebrő, Tófalu, Kompolt és Kál is. Elsősorban azt szerették volna elérni, hogy a fuvarozás a közút helyett az azzal párhuzamosan futó, meglévő, jó állapotú Recsk-Kál-Kápolna vasútvonalon történjék. Megkeresték a szaktárcát is, majd Hónig Péter miniszter - miután megfordult a helyszínen - a MÁV-ot arra kérte, készítsen elemzést: miként és menylyezik át, akkor egy vasúti szerelvény 1600 tonna követ szállíthat, ez pedig 64 tehergépjármű járat kiváltását jelentheti. Az egyeztetésen részt vettek Horváth László, a térség országgyűlési képviselője, s a vasútvonal által érintett települések polgármesterei, Tóth Tamás, a Tarnóca Kőbánya Kft. ügyvezetője, a MÁV részéről Túlik Károly, Fejlesztési és Beruházási Főigazgató a munkatársaival. nyiért lehetne ismét üzembe helyezni a verpeléti vasútállomáson lévő rakodót. Azután 2010-ben Újra blokádra készülnek a Tárná menti falvak címmel írtunk arról, hogy a Tárná menti Kistérségi Területfejlesztési Társulás településeinek önkormányzatai, polgárai még a parlamenti választások első fordulója előtt újabb félpályás útlezárással tiltakoztak az érintett községeket sújtó közúti kőszállítás ellen. Néhány hónap elteltével, 2010-ben, az új kormány közlekedésért felelős államtitkárához, Fónagy Jánoshoz fordult a kistérség területfejlesztési társulása. A tíz helység polgármesterei által jegyzett levélben egyebek között azt írták: kora hajnaltól késő estig naponta több száz, a sebességhatárt túllépő nehéz tehergépkocsi zaj- és porterhelését, ká- rosanyag-kibocsátását kell elviselniük. A kamionok tönkreteszik az út melletti lakásokat. Ez alkalommal is azt sürgették, kerüljön át a kő a közútról a vasúra. Egy projekt megvalósulása segíthet Kötéltánc Juhász Henrietta henrietta.juhasz@mediaworks.hu A lakásvásárlás előtt álló fiatalok táborát gyarapítóm jómagam is, közülük is azokét, akik azért még reménykednek abban, hogy cirka huszonöt év múlva valósan övék lehet a nagyjából 60 négyzetméternyi terület. Olykor én is feladom az ábrándozást, de eddig felülkerekedett bennem a vágy. Épp ez az, ami hajt arra is, hogy hetente egyszer megnézzem, mi a kínálat a városban és mennyiért. Nemrég már azt is felmértem, mennyire valósak a hírek, hogy idén sokkal kedvezőbb hitelkonstrukciók közül választhatnánk. Az öt, tíz vagy akár 20 évig fix törlesztőrészletek valóban valamiféle biztonságossággal kecsegtetnek. A vágy, sőt, már az elhatározás is megszületett, s ahogy láttam, nem vagyok ezzel egyedül: már az év elején is növekedett a lakáshitel után érdeklődők száma. Persze, sokan vannak, akiknek az életét, jövőjét tovább bonyolítja az a súlyos tény, hogy fiatalon, mert a szükség megkívánta, felvették a diákhitelt is. Ez további fejtörést igényel: mi legyen az egyik hitellel, mi a másikkal, mit szólnak hozzá a bankok, hogy az egyik és a másik félt is terheli már egy-egy adósság. Ha meglenne a lakás és a rávaló, az is évek kötéltáncát jelenti a fix törlesztőrészlet mellett is. Jóllehet, ez az, ami a mai ifjúság nagy részét inkább arra készteti, hogy albérletről albérletre vándorolva éljék le életüket. Csakhogy a bérleti díj és a törlesztőrészlet már közel azonos összeg. Növekedett a lakáshitel után érdeklődők száma. Hétfőtől módosul a közlekedés rendje EGER A Colas Zrt. kivitelezésében immár megkezdődött az Egert az M3-as autópályával összekötő gyorsforgalmi út építése. A megyeszékhely önkormányzata csütörtökön sajtótájékoztatón ismertette, hogy a munkák végzéséhez jelentős forgalmi változásokat kell bevezetni május 15-étől, hétfőtől. Saxinger Veronika, az egri beruházás megbízott kommunikációs referense elmondta: az épülő, 2x2 sávos M25-ÖS gyorsforgalmi út 2020-ra készül el, ekkor kapcsolódhat be a város az ország gyorsforgalmi vérkeringésébe. Az út Eger belterületét érintő részének építési költsége 5,4 milliárd forint. Az új út egri szakaszán két új körforgalom épül. Egyik az épülő autóút és a Kőlyuk út (K2) csatlakozásánál, a másik a K2 - Mátyás király út - Egerszalók völgyfeltáró út csatlakozásánál. A munkák idejére, év végéig meg kell változtatni a forgalmi rendet: Kerecsend felé, illetve onnan érkezve csak a 25-ös főúton lehet közlekedni egy-egy sávon, sem a K2-esre, sem a szalóki fürdők felé vivő feltáró útra nem lehet ráhajtani. A Kerecsend felől érkezők a Szövetkezet és a Faiskola úton át érhetik el a Kőlyuk utat, a teherszállító járművek a 25-ös útról korábban letérve, az „Olajosok útján” Andor- naktályán át juthatnak a Kis- tályai útra. A munkák idejére, év végéig meg kell változtatni a forgalmi rendet. Minderről a következő napokon a lakosságot szórólapokon és egyéb formában is tájékoztatják majd. A napra kész, pontos információkat pedig elérheti bárki az erre a célra létrehozott www.m25.eger.hu honlapon. S. S. Egri művész alkotásai a Nemzetközi Emerging Proud Napon Lelki fájdalom a grafikákon Újra ostromjátékra készül a diákság BUDAPEST, EGER Teleki Klári művészetpártoló digitális alkotásaival színesítik az első Nemzetközi Emerging Proud Nap magyarországi arculatát. A rendezvényt - amely a mentális betegségekre hívja fel a figyelmet - ma a fővárosi Moha Rendezvényházban reggel 9 órától tartják. Az Integrál Akadémia, az Ébredések Alapítvány és a Nyitnikék Magyar Antistig- ma Kezdeményezés támogatásával Budapest is otthont ad a kampánynak. Nyolc országban egyszerre gyűlnek össze orvosok, lelki segítők, érintettek és családtagok. A művészetpártoló alkotásaiból a helyszínen külön kamarakiállítás nyílik, az eseményhez készített filmjét Londonban is levetítik.- Nagyon fontos, hogy az emberek fel merjék vállalni a krízist, amin keresztülmennek. Sokan - köztük fiatalok is - elnyomják az érzéseiket, emiatt testi tünetek is jelentkeznek. Időben fel kell ezeket ismerni, foglalkozni velük, bátran beszélni róluk - mondta el Teleki Klári, akinek a fotóira a szervezők rátaláltak, s mivel úgy érezték, azok jól kifejezik a lelki fájdalmakat, megkeresték őt. V. NI. A grafikák jól kifejezik az emberi érzelmeket Fotó: Teleki Klári EGER Másodszor rendezik meg az egri várban az Emlékhelyek Napját, ami a Nemzeti Örökség Intézete által kezdeményezett országos program. Az egri vár 2015. október 17. óta hivatalosan is emlékhely a Parlament 2014. december 16-i döntését követően. A május 13-ai, szombati eseményt a Dobó téren kezdik seregszemlével 9 órától, majd fél órával később felvonulnak a belvárosban az Egri Vitézekkel és a Tabulatúra együttessel. A rendezvény megnyitója 10 órától lesz a Gótikus püspöki palota előtti téren, amit a gyermekek, a város diákságának történelmi ostromjátéka követ, akik ezzel újraélhetik az 1552-ben törtérit, legfontosabb eseményeket. A török-magyar összecsapást követően elhangzik a várvédők esküje is. Az izgalmas délelőttöt kiegészítik tárgyalkotó és kézműves-foglalkozásokkal, köztük pajzsfestéssel, guriga- vitéz-készítéssel, fémdomborítással, a látogatók számára is izgalmas programokkal. Ahogy az egri vár közleményében olvasható, az Emlékhelyek Napját minden évben május második hétvégéjén tartják. J. H. t v
