Heves Megyei Hírlap, 2017. május (28. évfolyam, 100-125. szám)
2017-05-12 / 109. szám
2017. MÁJUS 12., PÉNTEK > 4 HEVES ÉS KÖRZETE Másfél év telt el azóta, hogy megérkezett Sarudra hat indiai férfi, akik a helyi szarvasmarhatelepen vállaltak munkát. A lakosság kétkedve fogadta őket, ám bizonyítottak: munkához való hozzáállásuk párját ritkítja. Szomszéd Eszter eszter.szomszed@mediaworks.hu SARUD Amikor felhívtam Sárközi Tamást, a Multiton Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. egyik tulajdonosát, nem lepődött meg kérésemen: szerettem volna ugyanis cikket írni arról, miért foglalkoztatnak külföldi munkaerői a szarvasmarhatelepen. Mint megtudtuk, 2015 novemberétől ugyanis hat indiai fiatalembert alkalmaznak Sarudon. Eleinte főként helyi és környékbeli lakosok között toboroztak...- Ez egy nagyon hosszú történet... - mondta az ügyvezető.- Vállalkozásunk 2001 óta törvényt ismerő és követő módon folytat gazdálkodást Sarudon. Tejtermeléssel foglalkozunk, az állatok ellátására hozzávetőlegesen 30 főre van szükség. Sajnos nagyon nehezen, sőt - azt kell, mondjam - egyáltalán nem találtunk dolgozni akaró és felelős munkavállalókat, és ez veszélyeztette - az időközben a magyar tejtermelés szakmai élvonalába került - telepünk működését - magyarázta Sárközi Tamás, aki kiemelte: naponta 20-22 ezer liter tejet termelnek, amit egy ebesi sajtgyárban hasznosítanak. Hozzátette: eleinte főként helyi és környékbeli lakosok között toboroztak, de csak nagyon kevesen jelentkeztek, és akik eljutottak odáig, hogy felvegyék őket, hamarosan már nem álltak alkalmazásukban pontatlanság és hanyag munkavégzés miatt.- Ez az állapot tarthatatlan volt, ezért azonnali megoldásra volt szükségünk - közölte. Tudomására jutott, hogy egy hozzájuk hasonló, de Nógrád megyében működő vállalkozásnál már régóta alkalmaznak indiai munkavállalókat. Felvették a kapcsolatot a nógrádi tulajjal, aki rendkívül pozitívan nyilatkozott az Indiából érkezett dolgozók munkához való hozzáállásáról, munkabírásáról, alkalmazkodóképességéről és tisztelettudásáról. Egy évbe telt aztán, hogy a 6 észak-indiai munkavállalót Sarudon alkalmazni tudják. Érkezésük nagy feltűnést keltett a kis dél-hevesi faluban. A lakosság megijedt, hogy illegális bevándorlókat akarnak betelepíteni Sarudra, és emiatt kezdetben ellenségesen viselkedtek az indiai fiatalemberekkel. Megesett, hogy tojással dobálták meg azt a bérelt házat, amiben laknak. Sárközi Tamás akkor nyílt levelet írt a saru- di képviselő-testületnek, hogy nyugodjanak meg, az indiaiak tisztességes munkavállalók, akik valóban dolgozni jöttek hazánkba a jobb megélhetést keresve. Mint megtudtuk: Magyarországon 3-4-szeresét keresik meg annak a fizetésnek, amit otthon kapnának, és ez még úgy is megéri nekik, hogy hónapokat vannak távol a 2-3 napos repülőútnyira lévő hazájuktól. Időközben létszámuk ötre csökkent, mivel az egyikük családi okok miatt hazaköltözött, de hamarosan ketten is jönnek a helyére. E bevezető után a fejőház felé vettük az irányt, ugyanis az indiai fiatalemberek ott dolgoznak nap mint nap, három műszakban: az első fejés 4 órakor, a második délben, a harmadik pedig este 8-kor kezdődik. Az első műszak végére érkeztünk, ekkor a magyarok mellett még két indiai férfi, a 22 éves Páván és a 35 esztendős Mangat dolgozott. A feladatuk az, hogy betereljék a teheneket a fejőgéphez, megtisztítsák tőgyüket, majd elindítsák és befejezzék a fe- jést. Őszintén szólva, nem egy leányálom ez a munka, de itt kényeskedésnek helye nincs. A szabadnap nekik büntetés Kettejük közül Páván volt közlékenyebb, vele angolul kommunikáltunk. Elmondta, hogy Pan- dzsábból érkezett, nőtlen és még legalább 10 évet tervez itt, azután mindenképpen hazájában szeretne családot alapítani. A munkájával nagyon elégedett, nincs oka panaszra, minden problémamentesen zajlik és ez nagyon tetszik neki. A beszélgetésünk nagyjából ennyiből állt, ugyanis nem örült annyira, hogy kizökkentettük a munkavégzéséből. Sárközi Tamás erre mosolyogva csak annyit mondott: „ha szabadnapot adok nekik, büntetésnek fogják fel.” Érdekességként hozzáfűzte azt is, hogy a többiek közül többen turbánt viselnek, mivel hosszú hajuk van, és állandó közlekedési eszközük a kerékpár, amivel képesek akár Tiszafüredre is áttekerni, ami olykor valóban különleges látványt nyújt. Sárközi Tamás Fotó: K. V. Faszobrot avatnak az író tiszteletére a könyvtárban TISZANÁNA Ebben az esztendőben ünnepli a tiszanánai Fekete István Könyvtár a 10. évfordulóját annak, hogy az intézmény felvette a híres, ifjúsági regényeket és állattörténeteket jegyző író nevét. Lázár Tünde, a könyvtár vezetője ezért ezt az időszakot az ünneplésnek és a visszaemlékezésnek szánja. Már az eddigi években is törekedett arra, hogy Fekete Istvánhoz kötődő programokat szervezzen a bibliotékába, így rendeztek már vetélkedőt gyerekeknek, akiknek az író műveiből kellett felkészülni. Ez a verseny idén sem marad el, de lesz felolvasóest is, amelyen a közönség megismerheti az alkotó magánéletét levelezésein keresztül. Júniusban pedig felkerül a „korona”: a helyi általános iskolások műsort adnak és felavatják a Fekete Istvánt ábrázoló fafaragványt, amit a könyvtár épületének egyik ablakába helyeznek majd ki, hogy mindenki jól lássa azt. A faszobrot Lázár Tünde kérésére egy tiszafüredi amatőr fafaragó, Mester Csaba készítette körtefából az író egyik időskori fotója alapján. Ezen kívül a tiszanánai Rátkai Judit Is kedveskedett a könyvtárnak, ő grafittal rajzolta meg a „Vük”, a „Bogáncs” és a „Tüskevár” íróját. A könyvtár vezetője hozzátette: a jubileum évében egy régi adósságukat is törlesztik, hiszen Fekete István művei egy külön szekrényben kapnak majd helyet a könyvtárban. SZ. E. Lázár Tünde és az író szobra Fotó: Korsós Viktor Júniusra elkészülnek a temető körüli munkákkal Kandeláberek is díszítik majd az ’56-os teret Keresztek a kerítésen Emlékmű a központban KÖMLŐ A hagyományos közfoglalkoztatás keretein belül kapott támogatást az önkormányzat a temető körbekerítésére. Túró Tamás polgár- mester elmondta: a temetőt már évtizedek óta egy rossz állapotban lévő drótháló vette körül, ezért szerettek volna mindenképp a hely szelleméhez méltó kerítést készíttetni. Nemrégiben hoztak létre egyébként egy szociális blokkot és járdát is a területen. A betonoszlopok kihelyezése most van folyamatban, a keresztet mintázó betonelemeket vélhetően még június elejéig felszerelik. SZ. E. A betonoszlopokat a napokban helyezik ki Fotó: Korsós Viktor SARUD Egy hónap megfeszített munka eredményeként április végén felavatták a sarudiak új terét az ’56-os emlékművel. Az önkormányzat a kivitelezésre 4 millió forint támogatást nyert el, ám Tilcsik István polgármestertől megtudtuk: ez az összeg nem bizonyult elegendőnek a munkához, ezért még saját forrásból hozzátesznek másfél millió forintot, hogy a terület teljes szépségében pompázhasson. Hamarosan ugyanis még kandelábereket helyeznek ki, és a hiányzó részeken pótolják a burkolatot. A lánctalpas szobor Birner Krisztián kőfaragó alkotása. Sz. E. Újabb közösségi térrel lett gazdagabb Sarud Fotó: Korsós Viktor 1 Bevándorlónak hitték a turbános férfiakat a dél-hevesi faluban Példaértékű az indiai fejőlegények munkája A fejőházban végzi munkáját Páván (képünkön) és Mangat. Tisztelet- és kötelességtudó embereknek ismerték meg őket Fotó: Korsós Viktor
