Heves Megyei Hírlap, 2017. május (28. évfolyam, 100-125. szám)

2017-05-12 / 109. szám

2017. MÁJUS 12., PÉNTEK > 4 HEVES ÉS KÖRZETE Másfél év telt el azóta, hogy megérkezett Sarudra hat in­diai férfi, akik a helyi szar­vasmarhatelepen vállaltak munkát. A lakosság kétked­ve fogadta őket, ám bizonyí­tottak: munkához való hoz­záállásuk párját ritkítja. Szomszéd Eszter eszter.szomszed@mediaworks.hu SARUD Amikor felhívtam Sár­közi Tamást, a Multiton Ke­reskedelmi és Szolgáltató Kft. egyik tulajdonosát, nem lepő­dött meg kérésemen: szeret­tem volna ugyanis cikket írni arról, miért foglalkoztatnak külföldi munkaerői a szar­vasmarhatelepen. Mint meg­tudtuk, 2015 novemberétől ugyanis hat indiai fiatalem­bert alkalmaznak Sarudon. Eleinte főként helyi és környékbeli lakosok között toboroztak...- Ez egy nagyon hosszú tör­ténet... - mondta az ügyvezető.- Vállalkozásunk 2001 óta törvényt ismerő és követő mó­don folytat gazdálkodást Saru­don. Tejtermeléssel foglalko­zunk, az állatok ellátására hoz­závetőlegesen 30 főre van szük­ség. Sajnos nagyon nehezen, sőt - azt kell, mondjam - egy­általán nem találtunk dolgoz­ni akaró és felelős munkaválla­lókat, és ez veszélyeztette - az időközben a magyar tejtermelés szakmai élvonalába került - te­lepünk működését - magyaráz­ta Sárközi Tamás, aki kiemel­te: naponta 20-22 ezer liter tejet termelnek, amit egy ebesi sajt­gyárban hasznosítanak. Hoz­zátette: eleinte főként helyi és környékbeli lakosok között to­boroztak, de csak nagyon keve­sen jelentkeztek, és akik eljutot­tak odáig, hogy felvegyék őket, hamarosan már nem álltak al­kalmazásukban pontatlanság és hanyag munkavégzés miatt.- Ez az állapot tarthatatlan volt, ezért azonnali megoldásra volt szükségünk - közölte. Tu­domására jutott, hogy egy hoz­zájuk hasonló, de Nógrád me­gyében működő vállalkozásnál már régóta alkalmaznak indi­ai munkavállalókat. Felvették a kapcsolatot a nógrádi tulajjal, aki rendkívül pozitívan nyilat­kozott az Indiából érkezett dol­gozók munkához való hozzáál­lásáról, munkabírásáról, alkal­mazkodóképességéről és tisz­telettudásáról. Egy évbe telt aztán, hogy a 6 észak-indiai munkaválla­lót Sarudon alkalmazni tud­ják. Érkezésük nagy feltű­nést keltett a kis dél-heve­si faluban. A lakosság meg­ijedt, hogy illegális bevándor­lókat akarnak betelepíteni Sa­rudra, és emiatt kezdetben el­lenségesen viselkedtek az in­diai fiatalemberekkel. Meg­esett, hogy tojással dobálták meg azt a bérelt házat, ami­ben laknak. Sárközi Tamás akkor nyílt levelet írt a saru- di képviselő-testületnek, hogy nyugodjanak meg, az indiai­ak tisztességes munkaválla­lók, akik valóban dolgozni jöt­tek hazánkba a jobb megélhe­tést keresve. Mint megtudtuk: Magyarországon 3-4-szeresét keresik meg annak a fizetés­nek, amit otthon kapnának, és ez még úgy is megéri nekik, hogy hónapokat vannak távol a 2-3 napos repülőútnyira lé­vő hazájuktól. Időközben lét­számuk ötre csökkent, mivel az egyikük családi okok mi­att hazaköltözött, de hamaro­san ketten is jönnek a helyére. E bevezető után a fejőház fe­lé vettük az irányt, ugyanis az indiai fiatalemberek ott dolgoz­nak nap mint nap, három mű­szakban: az első fejés 4 órakor, a második délben, a harmadik pedig este 8-kor kezdődik. Az első műszak végére érkeztünk, ekkor a magyarok mellett még két indiai férfi, a 22 éves Páván és a 35 esztendős Mangat dolgo­zott. A feladatuk az, hogy bete­reljék a teheneket a fejőgéphez, megtisztítsák tőgyüket, majd elindítsák és befejezzék a fe- jést. Őszintén szólva, nem egy leányálom ez a munka, de itt kényeskedésnek helye nincs. A szabadnap nekik büntetés Kettejük közül Páván volt közlé­kenyebb, vele angolul kommu­nikáltunk. Elmondta, hogy Pan- dzsábból érkezett, nőtlen és még legalább 10 évet tervez itt, azután mindenképpen hazájá­ban szeretne családot alapíta­ni. A munkájával nagyon elége­dett, nincs oka panaszra, min­den problémamentesen zajlik és ez nagyon tetszik neki. A be­szélgetésünk nagyjából ennyiből állt, ugyanis nem örült annyira, hogy kizökkentettük a munka­végzéséből. Sárközi Tamás erre mosolyogva csak annyit mon­dott: „ha szabadnapot adok ne­kik, büntetésnek fogják fel.” Ér­dekességként hozzáfűzte azt is, hogy a többiek közül többen tur­bánt viselnek, mivel hosszú ha­juk van, és állandó közlekedési eszközük a kerékpár, amivel ké­pesek akár Tiszafüredre is átte­kerni, ami olykor valóban külön­leges látványt nyújt. Sárközi Tamás Fotó: K. V. Faszobrot avatnak az író tiszteletére a könyvtárban TISZANÁNA Ebben az esztendő­ben ünnepli a tiszanánai Fe­kete István Könyvtár a 10. év­fordulóját annak, hogy az in­tézmény felvette a híres, ifjú­sági regényeket és állattörté­neteket jegyző író nevét. Lá­zár Tünde, a könyvtár veze­tője ezért ezt az időszakot az ünneplésnek és a visszaemlé­kezésnek szánja. Már az ed­digi években is törekedett ar­ra, hogy Fekete Istvánhoz kö­tődő programokat szervezzen a bibliotékába, így rendeztek már vetélkedőt gyerekeknek, akiknek az író műveiből kel­lett felkészülni. Ez a verseny idén sem ma­rad el, de lesz felolvasóest is, amelyen a közönség megis­merheti az alkotó magánéle­tét levelezésein keresztül. Jú­niusban pedig felkerül a „ko­rona”: a helyi általános iskolá­sok műsort adnak és felavat­ják a Fekete Istvánt ábrázoló fafaragványt, amit a könyv­tár épületének egyik ablaká­ba helyeznek majd ki, hogy mindenki jól lássa azt. A fa­szobrot Lázár Tünde kérésé­re egy tiszafüredi amatőr fa­faragó, Mester Csaba készítet­te körtefából az író egyik idős­kori fotója alapján. Ezen kí­vül a tiszanánai Rátkai Judit Is kedveskedett a könyvtár­nak, ő grafittal rajzolta meg a „Vük”, a „Bogáncs” és a „Tüs­kevár” íróját. A könyvtár ve­zetője hozzátette: a jubileum évében egy régi adósságukat is törlesztik, hiszen Fekete István művei egy külön szek­rényben kapnak majd helyet a könyvtárban. SZ. E. Lázár Tünde és az író szobra Fotó: Korsós Viktor Júniusra elkészülnek a temető körüli munkákkal Kandeláberek is díszítik majd az ’56-os teret Keresztek a kerítésen Emlékmű a központban KÖMLŐ A hagyományos köz­foglalkoztatás keretein belül kapott támogatást az önkor­mányzat a temető körbeke­rítésére. Túró Tamás polgár- mester elmondta: a temetőt már évtizedek óta egy rossz állapotban lévő drótháló vet­te körül, ezért szerettek volna mindenképp a hely szellemé­hez méltó kerítést készíttet­ni. Nemrégiben hoztak létre egyébként egy szociális blok­kot és járdát is a területen. A betonoszlopok kihelyezése most van folyamatban, a ke­resztet mintázó betoneleme­ket vélhetően még június ele­jéig felszerelik. SZ. E. A betonoszlopokat a napokban helyezik ki Fotó: Korsós Viktor SARUD Egy hónap megfeszített munka eredményeként ápri­lis végén felavatták a sarudiak új terét az ’56-os emlékművel. Az önkormányzat a kivitele­zésre 4 millió forint támogatást nyert el, ám Tilcsik István pol­gármestertől megtudtuk: ez az összeg nem bizonyult elegen­dőnek a munkához, ezért még saját forrásból hozzátesznek másfél millió forintot, hogy a terület teljes szépségében pom­pázhasson. Hamarosan ugyan­is még kandelábereket helyez­nek ki, és a hiányzó részeken pótolják a burkolatot. A lánctal­pas szobor Birner Krisztián kő­faragó alkotása. Sz. E. Újabb közösségi térrel lett gazdagabb Sarud Fotó: Korsós Viktor 1 Bevándorlónak hitték a turbános férfiakat a dél-hevesi faluban Példaértékű az indiai fejőlegények munkája A fejőházban végzi munkáját Páván (képünkön) és Mangat. Tisztelet- és kötelességtudó embereknek ismerték meg őket Fotó: Korsós Viktor

Next

/
Thumbnails
Contents