Heves Megyei Hírlap, 2017. május (28. évfolyam, 100-125. szám)
2017-05-12 / 109. szám
2 MEGYEI KÖRKÉP 2017. MÁJUS 12., PÉNTEK Pár makrogazdasági szám jó, de ennek is lesz böjtje Nem teljesít jobban, leszakad az ország Külföldi látogatók üzembejáráson. Az egri Sanatmetal az innovációjával és az exportra termelésével tűnik ki a hazai vállalkozások közül szűkebb hazánkban Fotó: Lénárt Márton HÍREK Családi napot rendeznek HEVES A BikeSafe program keretében az érdeklődők regisztráltathatják kerékpárjukat, s ügyességi versenyen is részt vehetnek. A Hevesi Rendőrkapitányság munkatársai szombaton 10-től 12 óráig az Eötvös József Református Oktatási Központ területén veszik nyilvántartásba a kétkerekűeket, átvizsgálják azokat, tanácsokat adnak a biztonságos közlekedéshez. Kerékpáros ügyességi versenyt is tartanak majd az intézmény sportpályáján. V. M. Madarak és fák napját tartják ERDŐTELEK A Botanika Hete zárórendezvényeként szombaton 10 órától madarak és fák napját rendeznek az Erdőtelki Arborétumban. A fa- odvak lakóiról, a postagalambokról, a tájékozódás mestereiről, a fákról, mint gyógynövényekről, madárbarát cserjékről, lágyszá- rúakról tartanak előadásokat. A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület madárgyűrűzéssel is várja a vendégeket. Gyógy- és fűszernövény-bemutató, teakóstoló, arborétumi séta is lesz vezetéssel. V. M. Sorsüldözöttekre emlékeztek VÁRASZÓ A holokauszt áldozatai előtt tisztelegve emléktáblát avatott a helyi cigány kisebbségi önkormányzat. Az ünnepség előtt istentiszteletet tartottak a templomban, a művelődési háznál diákok szavaltak, majd az asszonykórus tagjai elénekelték a magyar és a cigány himnuszt. Ezt követően leplezték le a táblát, amely a művelődési ház falán kapott helyet. A rendezvényt koszorúzás zárta. B. K. Chikán Attila közgazdász akadémikus szerint egy kivételével minden versenyképességi mutatóban visszaestünk az elmúlt tíz évben. Tóth Balázs heol@heol.hu EGER Legfeljebb néhány makrogazdasági mutatóban teljesít jobban, de összességében leszakad még a térségbeli országoktól is Magyarország, állapította meg egri előadásában Chikán Attila akadémikus, a Budapesti Corvi- nus Egyetem tanára. A közgazdász a Magyar Közgazda- sági Társaság Heves Megyei és az egri Rotary Club Ifjúsági Szervezetének meghívására látogatott el az Eszterházy Károly Egyetemre. Előadása kezdetén föltette a kérdést, vajon az optimista kormányzati értékelés mennyire fedi a valóságot? Mint mondta, az átfogó teljesítménymutatókkal lehet választ adni a kérdésre. Az egy főre jutó GDP-ben már 15- 20 éve rosszul teljesít az ország, s évek óta utolsó Kö- zép-Kelet-Európában. Kisebb a GDP-arányos növekedés, mint az uniós pénzek költségvetési aránya. A növekedési ütem lelassult, bár most emelkedett, az államháztartás hiánya 2012 óta alacsony. Fontos mutató a termelékenységi rangsor, azaz a ledolgozott munkaórára vetített GDP. Az USA száz százalékához képest a norvégok 130, az euro- zóna tagállamai 82,5 százalékot teljesítenek. A csehek 48,3 százalékon, mi 44,2 százalékon álltunk 2014-ben. Ez nem az egyes emberek munkáját minősíti, hanem a gazdaság struktúráját, ami miatt az emberi tevékenységnek nem lesz társadalmi hasznossága. . Chikán Attila a WEF versenyképességi indexét mutatta be. A 130 országot felsoroló rangsorban 2007/2008-ban még a 47. volt Magyarország, ma a 69., Románia és Bulgária is előzött. A versenyképességi index nem az életszínvonalat, hanem a dinamikát tükrözi, azaz, hogy az üzletemberek szerint hol érdemes befektetni. Az egyes indexeket is bemutatta, például az intézmény- rendszert (bíróságok, korrupciós helyzet, perelhető állam), amelyben csak a 114. helyen állunk már (tíz éve az 54.-en), de az üzleti felkészültségben is Chikán Attila az előadását követően kérdésekre válaszolva egyebek között elmondta, hogy középfokú végzettségűekre egyre kisebb szükség lesz az elkövetkezőkben, de ezzel együtt kell több alacsony képzettségű ember és sok magasan képzett. Kiemelte az akadémikus továbbá az élethosz- szig való tanulás fontosságát, a rugalmasságot adó alapképzéseket. Szerinte előbb a termelékenységet kell a vállalkozásoknál növelni, s csak azcsak a 113. az ország. Romlott az infrastruktúra, a szakképzés és a felsőoktatás, a munkaerőpiaci hatékonyság, a pénzügyi piac, a technológia, a piacméret, az innováció is, 12- ből 11 mutató, méghozzá sokat. Egyedül néhány makrogazdasági mutatóban teljesít jobban az ország, a 107. helyről a 47.- re léptünk előre, de a megtakarított pénz az egészségügyből, alapkutatásokból hiányzik. után a béreket. A felsőoktatással kapcsolatosan kifejtette még, hogy a több hallgatóhoz több pénz nem járt, ezért esett a színvonal. Külföldre sem mehetnek a fiatal oktatók, mint anno a Soros Alapítvány ösztöndíjával. A tanárok így gyengék és alulfizetettek, tarthatatlan, hogy a hallgatók nappal dolgoznak. Rossz a középiskolai tantárgystruktúra, a diákoknak szocializációs hiányosságai vannak, a korrupció megöli az ambícióikat. Az üzleti élet szereplői szerint minden más problémát, még az adóterhelést is megelőzi a gazdaság instabilitása és a korrupció mértéke. Az emberek befelé fordulnak, nem foglalkoznak a közügyekkel. Nincs bizalom, és ez pénzben mérve is sokba kerül. Chikán Attila gondként említette még a cégek termelékenysége közti szakadékot. Vannak a fejlett külföldi cégek, kiemelkedő GDP-hozzá- járulással, őket az exportálni képes hazaiak követik, átlag feletti termelékenységgel. Majd a szintén jó nevű külföldiek következnek, alacsony hozzáadott értékkel, kétségbeejtő fizetésekkel és munkakörülményekkel. A sort a belföldi piacos magyar cégek zárják alacsony bérekkel és termelékenységgel. Úgy véli, a magyar gazdaságpolitikában fordulat nem várható. Mindennek pedig böjtje lesz az egészségügyben, az oktatásban és a nyugdíjakban is. Pedig az üzleti szféra fejlesztésében nagy lehetőségek vannak. A népi típusú vallásosság ismérveit mutatták be EGER Az egyházi előírások semmibevétele, vallási túlbuzgóság, valamint a vallási alkalmakhoz kapcsolódó erkölcstelenségek okozták a legnagyobb kihívást az egyház számára a megyében a XIX. században. Ez is kiderült a Népi vallásosság és hitélet az Egri egyházmegyében a XVIII-XXI. században című konferencián, amit csütörtökön rendeztek meg a megyeszékhelyen. A harmadszor megtartott eseményen 12 előadást hallgathattak meg az érdeklődők, változatos témákban. Szó volt a máriapócsi kegyhely történetéről, a vallás és vallásellenesség szerepéről XVIII-XIX. századi bűnperekben, valamint a napjainkban tapasztalható Szent Or- bán-kultusz kialakulásáról is. Dr. Ternyák Csaba egri érsek a konferenciát megnyitó köszöntőjében a népi vallásosság jelentőségéről szólt, kiemelve annak pozitív megnyilvánulási formáit, mint a különböző népi vallási imák és énekek, vagy éppen a zarándoklatok. Hozzátette: az egyház sokáig rossz szemmel nézte, elítélte ezeket a hagyományokat, pedig pont ezeknek köszönhető több vallási közösség fennmaradása is. Sokáig rossz Szemmel nézte az egyház a népi hagyományokat. A konferencia első előadója dr. Csizmadia István atya, az Egri Hittudományi Főiskola tanszékvezetője volt, aki a zarándoklatok liturgikus hátteréről beszélt. Előadásában kiemelte a búcsújárások mai napig tartó jelentőségét, és felhívta a figyelmet a zarándoklatok szertartásaira, amelyek komoly lelki élményt nyújtanak a résztvevők számára. Az egyik legkülönlegesebb előadást dr. Tengely Adrienn, az Eszterházy Károly Egyetem oktatója tartotta, aki a vallási élet XIX. századbeli megyei problémáit mutatta be, élénken szemléltetve a hitéletben végbement változásokat, töréspontokat. Süli K. A termelékenységet kell növelni Közös gálaműsorral készültek a szovátai gyermekekkel A magyar kultúrát ünnepelték Rizlingszilváni lett idén a város bora EGER Büszke szülők, tanárok és az iskola vezetése várta szerda délután az Agria Tiszk épületében az Eszterházy Károly Egyetem Gyakorlóiskolájának és a szoyátai Domokos Kázmér Iskolacsoport diákjainak közös műsorát. A vendégeket Vizes Lajos, a gyakorló- iskola igazgatóhelyettese köszöntötte, aki beszédében a Határtalanul programot méltatta, s Szovátát, a méltán híres üdülővárost.- Intézményünk elkötelezett a magyarság értékeinek átadásában, ebben remek alkalmat nyújtanak a Határtalanul pályázatok. Tavasszal a gimnázium 10. évfolyamának tanulói vesznek részt e programban. A csoport egyik része épp Korondon van, ahol népművészeti motívumokkal kelengyés ládákat készítenek, az egri már el is készült, az iskolánkat díszíti. A nálunk lévő egri és szovátai diákok ugyanakkor egymás népi táncaival szeretnének megismerkedni - e gondolatokat Sándor József, a gyakorlóiskola igazgatója osztotta meg velünk. A táncaikat gálaműsoron mutatták be a helyi és a szovátai gyerekek, egybefonva ezzel a magyar kultúrát, s annak sokszínűségét. J. H. A gálán a diákok bemutatták tanult táncaikat Fotó: Berán Dániel GYÖNGYÖS A városbor kiválasztása hagyomány Gyöngyös életében, a Mátrai Bornapok szerves része - hangzott el a csütörtöki borversenyen. Az ítészek a városháza nagytermében választották ki a huszonhárom beérkezett arany- és ezüstérmes bormintából a 2017-es városbort.- Két zsűri döntött. Egy társadalmi és egy szakmai, amelyben több borvidék neves szakemberei kóstoltak a legjobbakból - ismertette Hordós Attila gyöngyösi hegybíró, aki elmondta, nem volt könnyű dolguk a bírálóknak. - Százpontos rendszerben, vakon bírálta a borokat mindkét zsűri, s az összesített eredmények alapján az öt legjobbat visszakóstolták. Az öt nedű között szerepelt a Bárdos és Fia Pincészet három nedűje, a Dubicz Borászat egy és a Kis-Benedek Pincészet szintén egy fehér bora. A szoros versenyben végül az ítészek az idei Gyöngyös Város Borának a Kis-Benedek Pincészet Müller Thurgauját, azaz rizlingszilvániját választották, amely egy éven át viselheti a Gyöngyös Város Bora címet. Ezt a Mátrai Bornapokon, a hét végén bárki megkóstolhatja. H. É.
