Heves Megyei Hírlap, 2017. április (28. évfolyam, 77-99. szám)

2017-04-05 / 80. szám

2 MEGYEI KÖRKÉP 2017. ÁPRILIS 5., SZERDA HÍREK A régió érrehabilitációs központjává válhat Mátraderecske Kiemelkedő keris sikerek EGER, DEBRECEN A napokban Debrecenben rendezték meg a Gondolkodjunk marke­ting nyelven országos szak­mai vetélkedőt a Szakképzé­si Centrumokhoz tartozó kö­zépfokú tanintézmények szá­mára. Mint az az Egri SzC Ke­reskedelmi, Mezőgazdasági és Vendéglátóipari Szakgim­názium, Szakközépiskola tá­jékoztatójából kiderült, az or­szágos döntőbe 23 Szakkép­zési Centrum iskolái közül - 3 elődöntő után - 10 iskola csapata jutott be. Az orszá­gos versenyt az egri Kéri csa­pata nyerte, a csapat tag­ja volt Juhász Levente, Fehér Martina, Dudás Arnold és Mogyorósi Dominika. J. H. Versenyen gyérítik a törpeharcsát SARUD A törpeharcsák meg­nehezítik a többi halfajta szaporodását, ezért a kikö­tőben e kártékony uszonyos barátságos gyérítését tűzték ki célul az április 16-án, hús- vétvasárnap megrendezen­dő I. Törpeharcsa Fesztivá­lon. - Mi komolyan vesszük a természetvédelmet, ezért is választottuk a törpehar­csák ritkításának ezt a kelle­mes módját - nyilatkozta a főszervező, Gál János, akitől megtudtuk: április 9-ig várják a nevezéseket. Sz. E. Ismét Global Cooking Night EGER Az egyetem életé­ben már hagyomány, hogy félévente megszervezik a Global Cooking Night-ot. Az elmúlt héten a külföldi hallgatók újra megmutatták a nemzetközi ízeket társaik­nak. A középpontban ezúttal is egymás kultúrájának meg­ismerése állt. J. H. MÁTRADERECSKE Számos té­nyező megléte tette lehető­vé, hogy nemrégiben gyógy­hellyé nyilvánították Mátra- derecskét. Az örömhírről és annak várható következmé­nyeiről beszélgettünk Hor­váth Lászlóval, a térség or­szággyűlési képviselőjével. Barta Katalin katalin.barta@mediaworks.hu- Idén március 10-én gyógy­hellyé nyilvánították Mátrade- recskét. Hosszú folyamat, sok munka előzte meg ezt a beje­lentést. Tekintsük át vázlato­san az idevezető lépéseket!- A megyében élők jól em­lékeznek arra, amikor 1992- ben a mélyből feltörő szén­dioxid valóságos pánikhan­gulatot okozott a településen. Nem sokkal később azonban, alapos, tudományos kutató­munka után bebizonyosodott: a szén-dioxid-gáz valóságos kincse lehet nemcsak a falu­nak, hanem az egész ország­nak. Kiderült, eredményesen alkalmazható egyebek között alsó végtagi érszűkületben, magas vérnyomásban, moz­gásszervi és cukorbetegség­ben, valamint csontritkulás­ban szenvedők fájdalmának enyhítésére és megszünteté­sére egyaránt. A legutóbbi be­tegelégedettségi felmérés sze­rint a kezeltek 98 százaléka jobb közérzetről számolt be a kezelések után. A ritka termé­szeti jelenségnek hazánkban nincs párja. Néhány helyen ugyan gyógyítanak szén-di- oxiddal, azok azonban mester­ségesen létrehozott gázok. Mi­vel hazánkban jelenleg több mint egymillió érproblémával küzdő beteget tartanak nyil­ván, a mátraderecskei mofetta (szén-dioxid-szárazfürdő) -ke­zelések számukra sok esetben igazi megváltást jelentenek, mivel rendkívül hatásosak. Az egészségügyi komplexum­ban mára magas színvona­lú gyógyászati tevékenységet folytatnak. Ritka természeti jelenség, hazánkban nincs párja a mátraderecskei motettának Fotó: Gál Gábor- Miután az Egészségügyi Mi­nisztérium 1999-ben gyógy- gázzá minősítette a motettát, egy kisebb gyógygázfürdőt épí­tettek a községben, majd egy komolyabb komplexum terve is felmerült...- A kis mofetta már 1992- ben megépült, 2001-ben a si­keres Széchenyi terves pályá­zattal több száz milliós kor­mányzati támogatást sike­rült kiharcolnunk, ennek se­gítségével készült el az impo­záns épület. Hosszas egyezte­téseket követően pedig sike­rült elérnünk, hogy a társada­lombiztosítás támogassa a kú­rákat: 2012. augusztusától az 1700 forintos kezelési díjból csak 780 forintot kell fizet­niük. A mofettakezelésekkel számos esetben megelőzhető a végső, drasztikus beavatko­zás, a végtagamputáció. A tb- támogatott kezelések eredmé­nyeként a betegforgalom né­hány év alatt kis híján duplájá­ra nőtt, tavaly már 34 ezer em­ber fordult meg a mofettában. A térség is profitálhat Horváth László szerint min­den feltétel adott, hogy Észak-Hevesben egy „gyógyí­tó háromszög" jöjjön létre. Parádfürdőn a timsós kezelé­sekre, Bükkszéken a Salvus vízre, Mátraderecskén pedig a motettára épülhet a gyógyí­tás. - Összefogással fellen­dülhet az ágazat, fontos fela­datomnak tartom az együtt­működés elősegítését a jövő­ben is - fogalmazott.- A szén-dioxid-fürdő páratlan kincs, ám önmagában nem ele­gendő ahhoz, hogy gyógyhely legyen Mátraderecske. Milyen egyéb tényezők segítették az eredményes pályázatot?- Az önkormányzat fiatal és agilis polgármesterének, Forgó Gábornak köszönhető, hogy saját erőből elkülönítet­tek egy olyan nagyobb össze­get, amely lehetővé tette a kö­zel egyéves előkészítő mun­kát, a pályázat benyújtásá­hoz. Ezalatt az idő alatt sike­rült beszerezni minden szük­séges dokumentumot ahhoz, hogy elindíthattuk a folyama­tot, aminek eredményeként,- Eger, Egerszalók, Kékestető és Parádfürdő után - a mofetta környezetét is gyógyhellyé nyilvánította az ÁNTSZ Or­szágos Tisztiorvosi Hivatala. Sokan, sokat dolgoztunk ezért a sikerért, évtizedeken keresz­tül, a gyógyhellyé nyilvánítás pedig igazi mérföldkő a köz­ség fejlődése szempontjából. Gyógygáz, gyógyvizek és remek klíma jelenti a siker receptjét- Ki kell használnunk azt az adottságot, hogy a környéken- hazánkban egyedülálló mó­don - négy természeti ténye­ző is a gyógyítás szolgálatára áll. A faluban kitűnő gyógyvi­zek is találhatók, terveink sze­rint erre is építhetünk vonzerőt a jövőben. A klimatikus viszo­nyok ideálisak. Az infrastruktu­rális feltételek is adottak, sőt, nem mondhatunk le a Kincses fürdőről sem, amelynek mű­ködéséhez új kút fúrására van szükség -mondta a térség or­szággyűlési képviselője. Hoz­zátette: Mátraderecske előtt szép jövő áll, s a remények sze rint néhány év alatt Észak-Ma- gyarország érrehabilitációs központjává válhat. A Dunántú Ion Kapuváron működik hason­ló centrum, most itt az esély, hogy a keleti országrészben is megvalósuljon egy ilyen léte­sítményegyüttes. Drága kincsünk lett a legújabb gyógyhelyünk Komoly hagyománya van a természetismereti versenynek A Hódító Hódok vitték a prímet Megválaszolatlan MSZP-s kérdések KISKÖRE A Kiskörei Vásárhelyi Pál Általános Iskola termé­szettudományos közössége az idei tanévben immáron 9. al­kalommal hirdetette meg a természetismereti versenyt a megyei általános iskolák 4. osztályos tanulói részére. A rendezvény fővédnöke Sza­bó Zsolt államtitkár volt. Kovács Mártontól, az iskola igazgatójától megtudtuk: bár a verseny nem épült szorosan a tananyagra, de megfelelt az életkori követelményeknek. Kutatómunkára és a könyvek­ben való búvárkodásra ösztö­nözte a gyerekeket, mivel a kö­zéppontban a Tisza, a Tisza-tó növény- és állatvilága és Vá­sárhelyi Pál élete volt. A ver­seny célja évről évre ugyanaz: a természet és környezet is­meretének és szeretetének az erősítése a gyermekekben. A vetélkedőt ebben az esz­tendőben a hatvani Kodály Zoltán Értékközvetítő és Ké­pességfejlesztő Általános Is­kola „Hódító Hódok” nevű csa­pata nyerte. Második helye­zést értek el a „Tiszai Hajósok” a hatvani Kossuth Lajos Álta­lános Iskolából, míg harmadi­kok a felsőtárkányi általános iskola „Kérészei” lettek. A kü- löndíjat a noszvaji „Árvízvé­dők” vihették haza. SZ. E. A döntőt a kiskörei vízmű székházában rendezték Fotó: beküldött EGER A KULTURMÁ-val kap­csolatban tett fel kérdéseket Mirkóczki Zita, az MSZP eg­ri képviselője hétfői sajtótájé­koztatóján. Felidézte: a kultu­rális, turisztikai, marketing- szervezet ügye a legutóbbi közgyűlés fontos napirendje volt, mégis úgy véli, sok tisztá­zatlan kérdés akad körülötte.- Kezdettől fogva kértem, hogy kaphassunk a KULTUR- MA működéséről, felépítésé­ről részletes beszámolót, ér­deklődtem terveikről, de a vá­lasz mindig az volt: idővel ki­derül... - közölte a képviselő, aki azért is tartja fontosnak e kérdést, mivel a szervezet 2016-ban 79 millió, 2017-ben pedig már 110 millió forintból gazdálkodhat, ám úgy látja, pontosan nem lehet tudni, mi­re fordították, fordítják.- Csütörtökön kaptunk egy anyagot, viszont abból sem de­rül ki semmi - fogalmazott Mirkóczki Zita. Szavai szerint több kérdést felvet az is, hogy a KULTURMÁ-t a Média Eger Nonprofit Kft.-hez csatolták. A képviselő azt is szeretné meg­tudni, kik és milyen stratégiá­val kívánják a márai központ látogatottságát növelni. Hoz­zátette, bízik abban: az áprili­si közgyűlésig megszületik az önkormányzat válasza. SZ. E.

Next

/
Thumbnails
Contents