Heves Megyei Hírlap, 2017. április (28. évfolyam, 77-99. szám)

2017-04-20 / 91. szám

4 HATVAN ÉS KÖRZETE 2017. ÁPRILIS 20., CSÜTÖRTÖK Pecze Zoltán gyakran hajnalban ébred, s a műhelyébe siet, hogy fába vésse, amit megálmodott Fotó: H. Szabó Sándor Negyven esztendeje a fában találta meg orvosságát a mester HÍREK Egy héten át nem indul a vonat HATVAN A MÁV tájékoztatá­sa szerint április 22-től ápri­lis 28-ig a Hatvan-Somos- kőújfalu vasútvonalon vég­zett pályakarbantartási mun­kák miatt a teljes útvonalon vonatpótló autóbuszok szál­lítják az utasokat. A járatok nagyjából óránként indulnak, és a vasútállomások köze­lében állnak meg, de az uta­soknak érdemes előre tájé­kozódniuk. T. 0. Óvodaprogramok mindenkinek BOLDO* A Környezetvédelmi és Természetvédelmi Oktató- központok Országos Szövet­ségének óvodai munkacso­portja április 21-én és 22- én a Csicsergő Óvoda Okta­tóközpontban rendezi meg az országos tavaszi találko­zót és szakmai napot. A pén­teki és a szombati program­ban lesz gyermek- és felnőtt­vetélkedő, kiállítás, szakmai előadás is. Bemutatkoznak a helyi hagyományőrzők, majd a résztvevők meglátogatják a táj házat. T. 0. Aranyérem a megyei versenyen HORT A Heves Megyei Ka­tasztrófavédelmi Igazgató­ság és a Heves Megyei Pol­gári Védelmi Szövetség által közösen szervezett ifjúsági verseny megyei fordulójának döntőjében a Batthyány Jó­zsef Általános Iskola az első helyet szerezte meg. A csa­pat tagjai: Czímer Márk, Ka- zinci Márton, Kecskés Péter és Liptai Martin 8. osztályos tanulók. Felkészítők: Kecs­kés Ferenc, a Hatvani Tűzol­tóparancsnokság dolgozója és Nádasdi József tanár. A fi­atalok a sikerrel elnyerték a jogot, hogy április 22-én Bu­dapesten képviseljék me­gyénket az országos döntő­ben, ahol hazánk legjobbjai­val mérkőzhetnek meg. T. 0. Pecze Zoltán négy évtized­del ezelőtt barátkozott meg a fával mint nyersanyaggal, s azóta saját készítésű szer­számaival kelti újra életre a súlyos törzseket. Tari Ottó otto.tari@mediaworks.hu BOLDOG A településen „ma­gának való emberként” tart­ják számon Pecze Zoltán 60 éves asztalost, akinek immár negyven esztendeje hobbija a fafaragás. Még az 1970-es években Hatvanban, az akko­ri Építőipari KTSZ-nél - ahol asztalosként tett szakvizsgát - barátkozott meg a fával. Jó nevű, ügyes kezű mesterek­től sajátította el a mesterség csínját-bínját. A Zagyva-par­ti városban, de Budapesten is számos kereskedelmi egység, vagy éppen pénzintézet be­rendezése őrzi az ő és munka­társai keze nyomát. Erre az időszakra tehető kö­telező sorkatonai szolgálata is, amit szerencséjére helyben, az akkori budapesti légvédel­mi rendszer boldogi radarállo­másán tölthetett le. Az egyik katonatársa jóvoltából - aki egyebek között ikonszerű ké­peket készített - került köze­lebbi kapcsolatba a faragás­sal. Hamar megkedvelte a te­vékenységet, amellyel az idő múlásával egyre többet fog­lalkozott, s lassanként olyan „orvosságnak” tekintette, ami megnyugtatta a lelkét. A saját örömére alkotott, ötletei, mo­tívumai a mélyből törtek fel­színre. Kedvenc munkáitól a mai napig nehezen válik meg. A szolgálat letelte után a fővárosban helyezkedett el a jobb kereseti lehetőség re­ményében, amire szükség is volt a négytagúra bővült csa­lád megélhetése miatt. Ám a szíve visszahúzta szülőhelyé­re, így amikor alkalma adó­dott, hogy a falujában jusson álláshoz, nem sokáig gondol­kodott. Ily módon a munka­idő letelte után több lehetősé­ge nyílt szenvedélye gyakorlá­sára is. Bekapcsolódott a helyi képzőművészkor munkájába, ahol igen sokat tanult a helyi tehetségektől. A család eköz­Legkedvesebb munkáitól a mai napig nehezen válik meg. ben abbahagyta a fóliás mű­velést - ami a községben szin­te minden portára jellemző -, így még jobban kiteljesíthette alkotási vágyát. Ha barátai, ismerősei sze­retnék meglepni valamivel, ami örömet okoz számára, tudják, hogy egy nemes dió­vagy cseresznyefa törzzsel kell kedveskedniük Pecze Zol­tánnak. Ezekből a sok helyen ritkaságnak számító fákból szerencsére bőven akad a kör­nyéken, így viszonylag köny- nyen beszerezhetők. Zoltán gyakran ébred fel hajnalban. Ilyenkor rendsze­rint a kis műhelyébe siet, ahol először lerajzolja, amit meg­álmodott, majd ezt követően a saját maga készítette szer­számokkal újra életre kelti a fát. Díszes fakanál, mángor­ló, hurkatöltő, vágódeszka, fa­li dísz, dombormű, egyházi té­májú alkotás kerül ki az ügyes kezek alól. Műveivel szerepelt már egyebek között a Paprika Fesztivál kulturális program­jában, de segédkezik a tájház kiállítási anyagának a bőví­tésében is. Örömét leli a tevé­kenységében. Gyermekei kö­zül lánya a hatvani kórház sürgősségi osztályán dolgo­zik. Talán a fia, aki ügyes ke­zű ácsmester, lehet az, akinek egyszer átadja a tudását. A zeneszerző is megnézte a gyermekek előadását HATVAN A napokban színházzá alakult át a hatvani Kossuth Lajos Általános Iskola torna­terme, ahol a gyerekek az „Ör­dögölő Józsiás” rockoperet­tet adták elő. Produkciójukat a darab zeneszerzője, Tolcs- vay László is megtekintette. A művész korábban nem csu­pán a Budapesti Operettszín­ház, hanem a gyerekelőadás számára is elkészítette a ze­nés változatot.- A jól felépített előadás so­rán őszinte tisztaság áradt a tehetséges fiatalok szívéből, ami üdítő volt számomra - értékelte a kossuthosok igye­kezetét az Erkel Ferenc-díjas muzsikus. Az évek óta nagy sikerrel játszott, magyar népzenei mo­tívumokkal színesített mese­játékot Tamási Áron 1952-ben írta. A történet Tündérország­ban játszódik, ahol a királysá­gért és lázmina hercegnő ke­gyeiért folyik a harc a jó és a rossz között.- A gyerekek nagyon lelke­sek voltak, év eleje óta gyako­roltak erre a napra, ami sok nehézséget okozott a délutáni elfoglaltságuk miatt. Többük különféle fakultatív tanulmá­nyi, illetve sportórákra is jár, aminek következtében több­nyire hétvégenként kellett ké­szülniük - számolt be a meg­előző hónapok munkájáról Birkás Ildikó rendező. A színdarabot vastapssal ér­tékelte a közönség, amelynek soraiban - persze a büszke szülők mellett - helyet foglalt Horváth Richárd polgármes­ter és a városvezetés számos más tagja is. T. 0. Tolcsvay László Fotó: H. Sz. S. Előfordul, hogy hulladéklerakónak nézik a repülőterüket Szelek szárnyán a kis gépekkel Dokumentumfilmet forgatnak a diákok HATVAN A városban több mint tíz éve működik egy közös­ség, a modellrepülőzők ba­ráti társasága. Kevesek tud­nak róluk, mivel a lakóterü­letektől távol hódolnak kedv­telésüknek. Kovács Attila, az egyik alapító elmondta: a He­rédre vezető út mellett, az au­tópályával párhuzamosan lé­vő magánterületen található kis repülőterük, ahol hetente összejönnek. Négyen kezdték, de ma már tucatnyian járnak ide. Maguk tartják rendben a fel- és leszállóhelyet, baráti összejöveteleket szerveznek, amelyek témája a repülés és a modellezés. Sajnos gyakorta meg kell küzdeniük azokkal a problé­mákkal, amelyeket a környe­zetszennyezés okoz számuk­ra, ugyanis a sok munkával rendben tartott területet egye­sek szemétlerakó helynek te­kintik, így a repüléstől veszi el az idejük egy részét a hulla­dék felszámolása. Jelenleg a júniusban a Ba­laton déli partján megrende­zendő versenyre készülnek (még húsvétkor is gyakorol­tak), hogy ott is Hatvan hír­nevét öregbítsék, de tervezik, hogy legjobb „pilótáik” bemu­tatkoznak a helyi rendezvé­nyeken is. T. 0. Kovács Attiláék otthon is bemutatkoznának Fotó: H. Szabó Sándor HATVAN „Csak azért is”. Ez az egyik munkacíme annak a dokumentumfilmnek, amit a Grassalkovich Alapítványi Is­kola tanárai és diákjai készí­tenek. A másik cím, a „Nincs más Isten” jelzi, hogy pár éve^ a baptista jelző is megilleti a tanintézményt. Szűk Balázs a filmkészítés^ motorja, de tanár kollégái is besegítenek, főként Valuská- né Poncski Hajnalka. A for­gatás és vágás mestere pe­dig nem más, mint Bródy Pé­ter, a Budapest Film ügyveze­tő igazgatója. A hatórás nyers­anyagból készül az ötvenöt perces film. A mű középpontjában a diá­kok állnak. Otthoni környezet­ben keresik a választ a „ki va­gyok én?” örök kérdésére. Sze­génységben élnek, de képessé­gük révén a szépség örömfor­rásából meríthetnek. A fősze­replők Balaton Bertold, Burka Szilveszter, Hankó Edit, Szitái Dániel, Jónás László, Oláh Ale­xander és Lakatos Raul, akik gitároznak, énekelnek, verset mondanak. Említést érdemel a beszéd- és mozgáshibás Ta­kács András is, aki képregény rajzolásával veszi ki részét az alkotásból. A filmet májusban mutatják majd be a hatvani kastélyban. . T. 0.

Next

/
Thumbnails
Contents