Heves Megyei Hírlap, 2017. április (28. évfolyam, 77-99. szám)

2017-04-18 / 89. szám

MEGYEI KÖRKÉP j Fontos, hogy a leendő pedagógusokat egészségtudatosságra, egészséges életmódra neveljék Fotó: Shutterstock Egészségtudatossági teszt az egyetemen a leendő tanároknak Lyukas jogvédelem Szalay Zoltán zoltan.szalay@mediaworks.hu í V A lakosságért cse­lekvőket érik felhá­borító támadások. K íváncsi vagyok, vajon felépülése után is rendre Hat­vanba autózik-e, hogy ellássa a rendelést az az orvos, akinek a Zagyva-parti városban türelmetlen emberek okoztak súlyos sérüléseket. Nem lennék meglepve, ha má­sutt kezelné ezentúl a betegeket. Álláshely van bőven a mai orvoshiányos időszakban. A hírek szerint egyre több az olyan bűnügy, amelyben a hivatása szerint a lakosságért akár áldozatokat is hozva cse­lekvőket érik felháborító támadások. Postásokat, mentősö­ket, buszsofőröket, tanárokat, s még tűzoltókat is, akik pedig a legnépszerűbbek. S persze - mint Hatvanban -, orvosokat. Nemrég itthon teljeskörű- en nagy becsben tartottuk e foglalkozások űzőit, akik mind segíteni akarnak a baj­bajutottakon, sokszor nem sajnálva fáradságot, szabad­időt, vállalva a veszélyhely­zeteket is. A nagy többség ma is hasonlóképpen érez irán­tuk, s talán a közösség erejével, az agresszív renitensek hely­retételével mi is tehetünk az efféle szituációk megakadályo­zásáért. Mert nagyon úgy tűnik, a büntetőjog eszközei ma nem elégségesek a közfeladatot ellátó honfitársaink haté­kony megóvására. Pedig a velük szemben erőszakosan fellépők a hivatalos személyek elleni erőszakért járó büntetéseket kapják: alap­esetben is akár öt évig ülhetnek rács mögött. Csoportos tá-. madásnál már nyolc esztendő a maximum. Érdemes elgon­dolkozni, hogy ez a szankció napjainkban elég-e. Két doboz sörért verte el az eladót 2017. ÁPRILIS 18., KEDD Az egészséges életmód, életvezetés, az egészség­tan tárgy oktatása során az Eszterházy Károly Egye­tem Pszichológia Intézeté­nek munkatársa, Fürné Mo­som Anita egészségtudo­mányi szakember fontosnak tartotta felmérni az egész­ségtudatosságot a pedagó­gusjelölt hallgatók körében, akik a 0-10 éves korosztály nevelésével foglalkoznak majd munkájuk során. Juhász Henrietta henrietta.juhasz@mediaworks.hu EGER - Kíváncsivá tett, hogy a csecsemőt és kisgyermeket nevelő óvodapedagógusok, valamint a tanító szakos hall­gatók életmódjukban, egész­ségtudatosságukban példa­ként állnak-e majd a gyerme­kek előtt. Az ilyen korú gyer­mekeknek a velük foglalkozó pedagógus referenciaszemély, példakép, akinek meg szeret­nének felelni - indokolta ku­tatását Fürné Mosoni Anita. Felmérésében, amit a kurzus megkezdése előtt végzett, 193 hallgató vett részt. Elárulta: az adatok sajnos hasonlóak, mint a magyar népesség egészség- felmérésének eredményei.- A különbség az életkoruk­ból adódó betegséghiány, bár kiemelendő, hogy 11 százalé­kuk nem érzi egészségesnek magát, 62 százalékuk nem tartja egészségesnek az élet­módját. Ezt pozitív jelnek is felfoghatjuk, mert aki tudja a helytelen attitűdjét, az köny- nyebben eljuthat a helyes irá­nyú változáshoz. A válaszadók 97 százaléka nő, ami a vizs­gált szakokat látva nem meg­lepő - osztotta meg velünk ta­pasztalatait a szakember. Felméréséből az is kiderült, hogy az életmódbeli tényezők közül a dohányzás tekinthe­tő az egyik legkiemelkedőbb veszélyforrásnak az egészség szempontjából, a válaszadók 26 százaléka füstöl rendszere­sen. Az alkoholfogyasztás he­tente egyszer 11,1 százaléknál és havonta egyszer 78,3 szá­zaléknál jellemző, droghasz­nálat a válaszadóknál nincs. A pedagógusok kezében a jövő fiataljainak az egészsége.- Az ülő életmód és a moz­gás hiánya világszerte egy­re fenyegetőbb népegészség­ügyi gondokat eredményez. A magyar lakosság kétharma­da nem sportol még napi tíz percet sem. A hallgatók kö­rében hasonlóan szomorú az eredmény. A csoport nagy ré­sze egyáltalán nem végez he­ti rendszerességgel sporttevé­kenységet, testmozgást, mini­mális az egészségesnek tar­tott háromszor, négyszer vég­zett testedzés - tudatta Für­né Mosoni Anita. Hozzátette: az Egészségügyi Világszerve­zet állásfoglalása szerint a fel­nőtteknek is napi 60 perc moz­gás elengedhetetlen az egész­ség megtartása érdekében. Örvendetes, hogy a 74,5 szá­zalékuk tömegközlekedéssel, kerékpárral vagy gyalog jár az egyetemre.- A kurzus az egészség min­den témájáról szólt. Az: órá­kon tapasztalt aktivitás és vé­leményformálás nem enged csüggednem. Komoly, a meg­beszélt témákat aktuálisnak, követendőnek tartó fiatalokat ismertem meg, akikben bíz­hatok, hogy munkájuk során a gyerekeket és szüleiket az egészségtudatosság irányába terelik. Olyan felnőtteket ne­velnek belőlük, akik felelős­séget vállalnak egészségük megtartásában, és szelektálni tudják a média szüretien in­formációit, és nem a virtuális térben élik életüket - jegyezte meg Fürné Mosoni Anita. EGER Súlyos bűncselekmé­nyek gyanúja miatt indított ügyben fejezte be a nyomo­zást a napokban az Egri Rend­őrkapitányság vizsgálati osz­tálya - közölte ä hosszú hétvé­gén a Hírlappal Kovács Niko­letta, megyei rendőrségi sajtó- szóvivő. Az összegyűjtött adatok szerint - a történtekről ko­rábban már beszámoltunk - még idén március 3-án hajna­li két óra tájban egy férfi be­ment az egyik megyeszékhe­lyi élelmiszerüzletbe. Hamar összeveszett a boltban dolgo­zó elárusítóval, akivel dula­kodni kezdtek, majd a modor- talan üzletlátogató többször is megütötte az eladót. Utána pe­dig, mint aki jól végezte a dol­gát, elemeit két dobozos sört, s azokkal távozott. A bejelentést követően a rendőrök rövid időn belül el­fogták a támadással gyanúsít­ható K. Dánielt. Előállították a városi rendőrkapitányság­ra, ahol gyanúsítottként hall­gatták, majd bűnügyi őrizet­be vették. A rendőrség előter­jesztése és az ügyészség indít­ványa nyomán március 4-én a nyomozási bíró elrendelte a 31 esztendős egri lakos előze­tes letartóztatását. A városi rendőrkapitányság vizsgálati osztályának a mun­katársai a közelmúltban zár­ták le a vizsgálatot, amit ki­fosztás és súlyos testi sértés A gyanúsított előzetes letartóztatásban van. bűntett gyanúja miatt folyta­tott a férfi ellen. Az ügy irata­it ezután vádemelési javaslat­tal megküldték az Egri Járási Ügyészségnek. A büntető törvénykönyv rendelkezései szerint kifosz­tásért akár egytől öt évig, a másik bűntettért pedig akár három esztendőig terjedő sza­badságvesztés-büntetés is ki­szabható. Sz. Z. TARCA Zsíros ke nyer, zöldhagymával Mindig nagyon szerettem a zsíros kenyeret. A pecsenyéből vagy kol­bászsütésből visszamaradt, tál­kákba elrejtett fűszeres zsír egy szelet puha kenyérre vagy pirítós- ra kenve maga a mennyország. Gyerekkoromban talán túl sok is jutott e csemegéből, de soha nem untam meg. Főiskolás koromban néha valóságos életmentőnek bi­zonyult ez az otthonról hozott kincs, amit általában befőtte süveg rejtett a szűkösebb napokra. Ahogy teltek-múltak az évek, a zsí­ros kenyér szimbólummá nőtte ki magát: a szegénység szimbólu­mává. A rendszerváltozást követő években megteltek a boltok pultjai felvágottakkal: párizsival, szeletelt sonkákkal, vagdaltakkal. Már-már azt hittük, itt a Kánaán. Ahol ilyen árubőség van, ott többé senki nem éhezik. A zsíros kenyér felejt­hető és snassz, ha a silányabb pá­rizsi fillérekért megvehető. S vettük is serényen az új porté­kát. Hogy miből készültek ezek a termékek, sokáig nem érdekelt senkit. Megvásároltuk, beraktuk a gyerek tízórai szendvicsébe. Pár éve kezdtek táplálkozásku­tatók berzenkedni a feldolgozott élelmiszerek összetételén. A vi­lág szerencsésebb felén persze, mindig tudatosabban vásároltak. Ránk csak később szóltak: tessen már megnézni, miből készül az ol­csó virsli, a hatszáz forintos hús­véti sonka és társai. Időbe telt, míg feltettük a szemüveget, hogy az apró betűs részeket is elolvas­suk a termékeken. Időbe telt, amíg leesett: nemhogy csúnyán átver­Zsíros kenyérben kicselezhetetlenek vagyunk. tek bennünket, de meg is károsí­tottak. Nem a pénztárcánkat, de az egészségünket. Visszatérve a zsíros kenyérre, azt mondhatom, hogy ebben a mű­fajban verhetetlenek és kicselez­hetetlenek vagyunk mi, magya­rok. A zsír nemigen manipulálha­tó. Készüljön az kacsa- vagy liba­hájból, tepertőnek való szalonná­ból, a rendes háziasszony megad­ja a módját, hogy abból az süljön ki, aminek ki kell sülnie. Szüléink, nagyszüleiek jól tudták, mire való a zsírosbödön ősztől tavaszig. Tudják: a jó minőségű zsír elen­gedhetetlen egy háztartásban. Pörköltet, gulyást enélkül bűn főz­ni, de az iskolából hazaérkező gyerek is kibírja egy szelet zsíros deszkával vacsoráig, ha rászelete­lünk paprikát, paradicsomot. Szóval, tudtak mindent a mi előde­ink a zsírról, amit mi már-már fe­ledni akartunk. Aztán amikor az étolaj túlzott használatáról is ér­kezni kezdtek a vészjósló hírek, észbe kaptunk: újra felfedeztük a zsírt. Mindez akkor jutott eszembe, ami­kor a kertben idén megláttam az első zöldellő hagymaszárakat. Ta­valyról maradt a földben néhány hagyma, amik korábban szárba szökkentek. Nagyon kicsik még, nem szabadna bolygatni őket, hadd nőjenek, ám a látványuk me­rényletre késztetett. Kihúzkodtam őket a földből, le- hántottam az óhagyma rongyos rétegeit, és felragyogtak előttem a fiatal, friss hajtások. Mohón kentem a kenyérre a múlt heti kolbászsütésből szárma­zó zsírt, ráaprítottam a kis fehér hagymaszeleteket, a zöld szárat meg csak úgy mellé harapdáltam. Ekkor éreztem először ebben az év­ben, hogy újra tavasz van. A zsen­ge zöldhagyma íze keveredett a zsí­ros kenyér otthonos ízével. Ebben a pillanatban nem éreztem magam se szegénynek, se kiszol­gáltatottnak. Semmi bajom a multikkal, az áru­házakban kínált ezerféle portéká­val. Szeretem a sokszínűséget és a bőséges kínálatot. De azért egy zsíros kenyeret, a kertemben termett, friss zöldhagy­mával ebben a pillanatban nem cserélnék el semmiféle akciós bol­ti cuccra.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents