Heves Megyei Hírlap, 2017. április (28. évfolyam, 77-99. szám)

2017-04-18 / 89. szám

fl A TÁRGYALÓTERMEK BIRODALMÁBAN 2017. ÁPRILIS 18., KEDD HÍREK Anonim maradhat az állampolgár különös védelem esetén A tanúnak vallania kell még akkor is, ha retteg Ezúttal vallomást tesz a tanú a tárgyalóteremben, de kérhet védelmet, ha az szükséges. Képünk illusztráció Mintákat adnak a keresetlevélhez HEVES MEGYE Nyomtatvá­nyok elérhetővé tételével is segíti az ügyintézést az Egri Törvényszék - közölte Hosz- né dr. Nagy Tímea sajtótitkár. A bíróság honlapján a www. egritorvenyszek. bi rosag. h u weboldalon a PANASZNAP menüpont alatt keresetle­vél-mintákat helyeztek el, amelyeket nyomtatás után ki lehet tölteni és be lehet nyúj­tani az illetékes bírósághoz. A bíróság számítógépes prog­ram megalkotásán is dolgo­zik, amellyel lehetővé válik az interneten a panasznapi be­jelentkezés is. Ezen túl, infor­mációs füzeteket szerkeszte­nek a polgárok tájékoztatá­sának segítésére. Sz. Z. Együtt a civil centrummal EGER Együttműködési meg­állapodást kötött az Egri Tör­vényszék és az egri Civil In­formációs Centrumot mű­ködtető Norma Alapítvány. Az egyezség határozatlan időre szól. Ismert, hogy a két szervezet korábban már több alkalommal, rendszeresen szervezett egyeztetéseket, valamint közös tájékoztató rendezvényeket a két eszten­deje született októberi szer­ződés értelmében. Ez azon­ban tavaly lejárt. A most kö­tött megállapodásban a fe­lek azt vállalták, hogy kölcsö­nösen együttműködve végzik a munkájukat, s évente leg­alább két alkalommal - kö­zösen - civil információs na­pot tartanak. A törvényszék nevében a kapcsolattartó dr. Bánhidy Erzsébet bírósági tit­kár. Az együtt munkálkodás­ról szóló okiratot dr. Nyiri Be­áta, a törvényszék elnöke és Kovácsné Somogyi Mónika, a civil centrum munkatársa írták alá. Sz. Z. Törvény szerint köteles bárki megjelenni a hatóság előtt, ha tanúként idézik. Ám gya­kori, hogy a tanú fél a bűn­tény elkövetőjétől vagy an­nak hozzátartozóitól, s nem akar megnyilvánulni. Ho­gyan oldható fel ez az ellent­mondás? Erről tájékozód­tunk az Egri Törvényszéken. Szalay Zoltán zoltan.szalay@mediaworks.hu HEVES MEGYE - Mind a pol­gári, mind a büntetőeljárás­ban jelentős bizonyítási esz­köz a tanú vallomása - vála­szolt dr. Snellenperger Judit bí­ró, a törvényszék sajtószóvivő­je. - A tanút a törvény kötele­zi a hatóság előtti megjelenés­re, a vallomás megtételére és az igazmondásra. Ám a félő, a megfenyegetett tanú az esetek többségében nem, vagy csak részben tud eleget tenni e kö­telességének, holott maradék­talan és befolyásolástól men­tes teljesítéséhez jelentős álla­mi és társadalmi érdekek fű­ződnek. Ezért az állam köteles biztosítani a tanúnak, mint ál­lampolgárnak az élethez, a tes­Hevesből a Védel­mi Programba senki nem került be az el­múlt években. ti épséghez, a személyes sza­badsághoz való alkotmányos jogait. Ennek jegyében szüle­tett meg az 1998. évi LXXXVI- II. törvény 7. szakasza a tanú­védelem szabályozásáról. A tanúvédelem óvja a tanú­zással magát veszélynek kite­vő embert, s biztosítja az igaz­ságszolgáltatás működését.- Hogy mely lehetőség al­kalmazható - közölte a sajtó- szóvivő -, azt az adott ügy kö­rülményei határozzák meg. Ám, ha a törvényben írt fel­tételek megvalósultak, a ta­nút védelemben kell részesíte­ni az akaratától függetlenül is. A tanú adatait zártan keze­lik, a nevén kívül minden más információt róla csak az ügy­ben eljáró bíróság, az ügyész, s a nyomozóhatóság ismerhet meg. Mellőzendő a tanú vád­lottakkal, más tanúkkal való szembesítése. A tanú különösen védetté is nyilvánítható, ekkor a bünte­Akit tanúként idéznek be a ha­tóságok, s erről további infor­mációkat szeretne, az a tanú­gondozókhoz fordulhat. Ők, bár a folyamatban lévő konk­rét ügyben nem adhatnak tájé­koztatást, tanácsot, de közöl­hetik a tanúkat megillető leg­főbb jogokat és kötelezettsé­geket, az utóbbiak teljesítésé­nek a menetét. Ha az az adott ügy sajátosságai miatt indo­kolt, akkor még elkülönített tőeljárás során fizikai valójá­ban is mindvégig anonim ma­rad. Tárgyalásra nem idézhe­tő, nem szembesíthető, hoz­zá közvetlenül kérdés nem intézhető. A felismerésre be­mutatásnál ügyelni kell ar­ra, hogy a tanút ne észlelhes­sék, ne ismerhessék fel. Arra is van mód, hogy a kihallgatá­várakozóhelyiség biztosítása is kérhető. A bíróság igyekszik olyan feltételeket biztosítani, amelyek jócskán elősegítik a tanúk számára az állampolgári kötelezettségük teljesítését, és azt, hogy a vallomásukat befo­lyástól mentesen, félelem nél­kül tehessék meg. Az Egri Tör­vényszék tanúgondozóinak el­érhetősége megtalálható a bí­róság honlapján (http://egritor- venyszek.birosag.hu). sakor ne legyen jelen a tárgya­lóteremben. A bíróság engedé­lyezheti, hogy a szóbeli meg- hallhatása után vagy ahelyett írásban tegyen vallomást. Külön jogszabályi védelem­ben is részesülhet a tanú a bí­róság eljáró tanácsának elnö­ke, a nyomozóhatóság kezde­ményezésére. Ez a Védelmi Az uzsorástól mindenki fél Dél-hevesi falvakban egy idő­ben (tán még most is) nagy divatja volt az uzsorakölcsön nyújtásának. Több helyen jár­va tapasztaltuk, bármennyire is kiszolgáltatottá, még nyo­morúságosabbá tettek ilyen hitelezők valakit, akkor sem volt hajlandó a tanúvallomás­ra, ha a hatóságok bizonyíté­kai alapján elítélhetők voltak a tettesek. Féltették magu­kat, s a rokonaikat. Fotó: Lehoczky Péter Program. Ez a megállapodás a kiemelkedő súlyú bűncselek­mény miatti eljárásban részt vevő, a hatósággal együttmű­ködő tanúval, s rá tekintettel a hozzátartozójával köthető. S hogy mennyien kérnek ta­núvédelmet megyénkben?- Elég sokan élnek vele - fe­lelte dr. Snellenperger Judit -, de külön statisztika nincs rá. Megtörténik, hogy egyszerű lopási ügyben is él vele a ta­nú. Akár az is, aki jelen sem volt a bűnténynél, de példá­ul az ő ingatlanába törtek be. Ám előfordul, hogy a kiemelt tárgyi súlyú bűntények ta­núi sem kérik a tanúvédel­met. Sokan egyébként írásban tesznek tanúvallomást, azért, hogy ne kelljen eljönni a tár­gyalásra. Ha nem feltétlenül szükséges a jelenlétük, akkor ezt a bíróság engedélyezni is szokta. Az írásbeli vallomást a bíró ismerteti a tárgyaláson. Az utóbbi időben a védett tanú egyre kevesebb. Tanúgondozói hálózat működik jelenleg is a megye bíróságain Időpontot foglalhatnak panasznapra Hagyományossá tennék az érintett helyi szervezetek együttműködését Szakmai nap az ítélkezés segítésére HEVES MEGYE Az Egri, a Gyön­gyösi és a Hatvani Járásbíró­ságon egyaránt mód van az előzetes panasznapi időpont­foglalásra. Minden héten pén­teken délelőtt 8 és fél 12 között lehet időpontot foglalni. Beje­lentkezni személyesen hétfő­től csütörtökig reggel 8-tól 12- ig, míg szerdánként 15 óráig a kezelőirodákban lehet. Te­lefonon hétfőtől csütörtökig 8 órától 15 óráig kérhető idő­pont egyeztetése az alábbi te­lefonszámokon: Egerben a 06- 36/311-611, Gyöngyösön a 06- 37/505-303, 06-37/505-302, Hatvanban a 06-37/341-247- es telefonszámokon. Sz. Z. HATVAN Az ismeretek, az in­formációk megosztása jelentő­sen segítheti a bíróságok és a különböző ügyekben eljáráso­kat folytató szervek minden­napi munkáját. Ezt tartották szem előtt a Zagyva partján fekvő városban, amikor meg­szervezték, s április 6-án meg is rendezték a szakmai napot a Hatvani Járásbíróságon. Az eseményen részt vettek a Hatvani Járási Ügyészség, a Hatvani Rendőrkapitányság, a Heves Megyei Kormányhi­vatal Hatvani Járási Hivatala vezetői, továbbá Hatvan város jegyzője, valamint ott voltak a helyben tevékenykedő önálló bírósági végrehajtói irodák szakmai képviselői is - tájé­koztatta a Hírlapot dr. Gulyás István, a Hatvani Járásbíró­ság bírája. A tanácskozást dr. Nádas Katalin, a Hatvani Járásbí­róság elnöke nyitotta meg. A rendezvényen három szek­cióban - a büntető- és szabály­sértési jogi, a gyermek- és bir­tokjogi, valamint a végrehaj­tási eljárásban - közreműkö­dő szakemberek adtak tájé­koztatást a saját szakterülete­ik ismereteiről, újdonságairól. A szakmai fórum második ré­szében plenáris ülésen egyez­tették gondolataikat a jelen­Szakemberek az egyeztető megbeszélésen Fotó: beküldött lévők. Egyebek között meg­állapították, hogy az ítélke­zés szakszerűsége fokozásá­nak egyik nagyon fontos esz­köze a bírósággal napi szin­ten kapcsolatban álló szervek­kel való szakmai együttműkö­dés erősítése, olyan partnersé­gi viszony kialakítása, amely a szervezetek közötti kapcso­lódási pontokon a tudásmeg­osztást is lehetővé teszi. Egy­értelművé tették a résztvevők, hogy - hagyományt teremtve - a jövőben is szükség van a rendszeres szakmai konzul­táció megrendezésére, ennek más-más szervezet épülete ad majd otthont. Sz. Z. « t, r >

Next

/
Thumbnails
Contents