Heves Megyei Hírlap, 2017. március (28. évfolyam, 51-76. szám)

2017-03-14 / 62. szám

2 MEGYEI KÖRKÉP 2017. MÁRCIUS 14., KEDD HÍREK Legközelebb csütörtökön HEVES MEGYE Ezúton tájékoz­tatjuk kedves olvasóinkat, hogy március 15-ére való te­kintettel a Heves Megyei Hír­lap legközelebb csütörtökön jelenik meg. Ügyfélszolgála­ti és hirdetésfelvételi irodánk kedden 15 óráig fogadja ügy­feleinket, szerdán azonban zárva tartanak. SZ. E. Korszerűsítik a világítást HEVES Kormányzati támoga­tást nyert a hevesi rendőrka­pitányság világításkorszerű­sítésre. E célra majd’ más­fél millió forintot fordíthatnak - olvasható a kormany.hu- n. A forrás ehhez a Belügymi­nisztérium idei energiaraci­onalizálási kerete, amelynél idén összesen 151 millió fo­rintot osztottak el. Ugyaneb­ből a keretből a megyei rend­őr-főkapitányság világításá­nak modernizálására is jut 1,3 millió forint. SZ. E. Még várják a pályamunkákat HEVES Kiírták a XXI. Orszá­gos Szőttespályázatot, ame­lyet a Hagyományok Háza népi oparművészeti osztálya, a hevesi önkormányzat és a Hevesi Népművészeti és Há­ziipari Szövetkezet hirdetett meg. A pályázat célja, hogy általa megújulhasson a nép­művészet, és felkeltsék a fi­atalok érdeklődését e szak­ma iránt. Pályázni olyan esz­tétikailag, formailag és funk­cionális szempontból is kima­gasló színvonalú, a minden­napi életben is használható alkotásokkal - például lakás- textíliákkal, közintézmények­be készülő textíliákkal, öltö­zetekkel és kiegészítőkkel - lehet, amelyek a magyar népi szőtteshagyományt tekin­tik forrásnak. A pályamunkák beküldési határideje: 2017. június 26. SZ. E. Senki nem tudja, honnan származik az átható vegyszerszag Megmérgezték a halakat? Egyelőre nem tudni, miért pusztultak el tömegesen a halak a tóban Képünk illusztráció. Fotó: Shuttersock ■ te Vegyszerszagot lehetett érez­ni az elmúlt napokban Sely­pen. Hogy honnan szárma­zik-e a bűz, egyelőre sikerte­lenül próbáltuk kideríteni. Tari Ottó otto.tari@mediaworks.hu LŐRINCI Nemcsak a Selypi-tó- nál tapasztalt nagymértékű halpusztulás, hanem másfajta jelenség is aggasztja mostaná­ban a kisváros északi részén élőket. Többen azzal keresték meg lapunkat, hogy a területen vegyszerszagot észleltek, amely hol intenzívebben, hol kevésbé érzékelhetően árad az egyko­ri cukorgyári tó irányából. Sze­mélyes tapasztalataink is alátá­masztják, hogy olykor fura „il­lat” lengi be a környéket. A gyanakvók azt is meg­jegyezték, hogy a gyárkerí­tés résein bepillantva látták, amint egy héttel ezelőtt mű­anyag raklapokat tornyoztak fel az egykori központi mű­hely bejáratánál. Mi több, be­szélgetés hangfoszlányai is kiszűrődtek a létesítmény út melletti ablakán, amiből ar­ra következtettek, hogy ismét munkavégzés zajlik az épü­letben. A „mozaikkockákat" azonban nem sikerült össze­rakniuk, ezért úgy gondolták, a találgatások és az indokolat­lan pánikkeltés helyett a szé­lesebb körű nyilvánosság kí­nálta lehetőséggel keresnek választ kérdéseikre. A hivatalos és publikus ada­tokból könnyen kideríthető, hogy a volt cukorgyár terüle­te a felszámolást követően új tulajdonosokhoz került. Utób­biak felparcellázták az ingat­lant, így próbálva meg hasz­nosítani azt, s értesüléseink szerint jelentős az érdeklődés a kisebb részek iránt. Jelen­leg azonban még csak egyet­len cég végez érdemleges te­vékenységet a volt gyártele­pen: a BHG Hulladékgazdál­kodási Kft., amelynek ügyve­zetője, Bera Péter a tulajdono­si kör tagja is egyben. . Bera Péter készséggel állt rendelkezésre. Elmondta: vállalatuk 2012 óta piacon lévő, komplex hulladékgaz­dálkodási rendszereket ter­vező, üzemeltető, illetve kör­nyezetmérnöki tevékenysé­get végző gazdasági társa­ság. Szakemberek bevoná­sával feltérképezik a meg­rendelőnél keletkezett hulla­dékanyagokat, majd a hasz­nosítóüzemben végzett ana­lizálás után személyre sza­bott hulladékkezelési megol­Mázsaszám hullottak el a kopoltyúsok. dást kínálnak a cégek részé­re. Profiljukba tartozik a ve­szélyes, illetve nem veszélyes anyagok és hulladékok keze­lése, szállítása, így a gyártási selejt újrahasznosítása is, de aláhúzta: vegyszerekkel nem foglalkoznak. És nem végez­nek szelektív hulladékkeze­lést sem, mivel az állami mo­nopólium - tette hozzá, fel­ajánlva, hogy végigvezet ben­nünket a telephelyen, hogy megismerkedhessünk az ott folytatott tevékenységgel. Az ügyvezetővel történt be­szélgetéssel párhuzamosan vi­szont egy másik érdekes infor­máció is a birtokunkba került. A közeli tó tulajdonosa ugyan­is arra panaszkodott, hogy fel- tételezése szerint akár mér­gezés is lehetett a nemrég ta­pasztalt halpusztulás oka. Er­re lehet következtetni abból, hogy a két tó közül csak a lő­rinci területén lévőben hullot­tak el mázsaszámra a kopol­tyúsok, a zagyvaszántói olda­lon inkább csak a zord időjá­rás tizedelte meg a populációt.- Miután bejárást folytat­tunk a területileg illetékes ál­latorvossal, a több mázsa hal­tetem 99 százalékát elszállí­tottuk - tájékoztatott Istenes Sándor, a tótulajdonos Wilro- se Winner Kft. képviselője. - Mintát is vettünk a vízből, amelynek az elemzése jelen­leg is zajlik, s az eredmény is­meretében valószínűleg felje­lentést teszünk. Schottner Norbert jegy­ző arról tájékoztatott, hogy az önkormányzathoz már no­vemberben jelzés érkezett a halpusztulásról. Mivel a terü­let a város közigazgatási ha­tárán belül található, azonnal bejelentést tettek az elsőfokú tájvédelmi hatósághoz, azaz a Bükki Nemzeti Park Igazgató­sághoz. Onnan egyelőre még nem kaptak választ - mondta. Nem a horgászoké A Wilrose Winner Kft. képviselő­je szerint nem zárható, ki, hogy megmérgezték a halakat. En­nek okairól azonban csak a si­keres nyomozás után lehet töb­bet mondani - jelentette ki Iste­nes Sándor, megjegyezve: ő is észlelte a vegyszerszagot, de az szerinte nem a víz felől jöhetett, hiszen egyéb tevékenység is zajlik a környéken. Kérdésünkre megerősítette, hogy megrom­lott a viszonyuk a helyi horgász­egyesülettel, így utóbbival nem hosszabbították meg a bérleti szerződést, s kft.-jük kapta meg az államtól a kezelői jogokat. Azt egyelőre feltételezni sem hajlandó, hogy ennek következ­ménye lenne a halpusztulás. Visegrádtól Visegrádig címmel nyílt kiállítás az egri színházban Lengyel-magyar közös múlt EGER Március 23-án ünne­peljük a lengyel-magyar ba­rátság napját, ennek apropó­ján nyílt kiállítás Egerben, a Gárdonyi Géza Színházban, Visegrádtól Visegrádig cím­mel. A tárlat az Egri Lengyel Önkormányzat, valamint a Magyar Nemzeti Levéltár Heves Megyei Levéltárának szervezésében, a Visegrá­di Alap támogatásával való­sult meg. A kiállítás 1335-től egészen 1991-ig foglalja ösz- sze a visegrádi országok kö­zös történetét, bemutatva a közös királyokat, szenteket, valamint a közös harcokat is. A tárlat megnyitóján kö­szöntőt mondott Marcin So­kolowski lengyel konzul, dr. habil Hanna Krajewska, a Lengyel Tudományos Aka­démia Levéltárának igazga­tója, a Lengyel Levéltáros Egyesület elnöke, dr. Mikó Zsuzsanna, a Magyar Nem­zeti Levéltár Főigazgatója, valamint Habis László, Eger polgármestere is. Dr. Mikó Zsuzsanna hangsúlyozta, a levéltárak számára világ­szerte egyre fontosabb fel­adat a nagyközönség felé va­ló nyitás, ennek pedig ékes példája a most megnyílt ki­állítás, amely egészen már­cius 31-ig látható Egerben, ezt követően Budapestre ke­rül majd. S. K. Habis László a tárlatnyitón Fotó: Huszár Márk Csillagtól csillagig tart a tavaszi fesztivál EGER Csillagtól csillagig - ez az idei Egri Tavaszi Fesztivál szlogenje. Hogy miért? A bor­kultúra fontos része a város­nak: az Egri Csillag március 15-i „fellövése” és az április 29-től 30-ig tartó Egri Csil­lag Weekend keretbe foglalja a fesztivált, amelynek nagy- rendezvényein egy-egy helyi borász mutatja be saját egri csillagát. Majd’ kilencven program várja a kultúra szerelmeseit ezen időszakon belül, a szín­háztól a jazzig, a cirkuszmű­vészettől az irodalomig, a képzőművészettől a komoly­zenéig, a táncművészettől a filmen át a rockzenéig. A szervezésből kiveszi a részét az Eszterházy Károly Egye­tem (EKE) is: lesz boroscím- ke-tervező verseny, tipográfi­ai kiállítás, valamint egy eg­ri művészeket bemutató pla­kátkiállítás, amelyet ezút­tal nem a négy fal között, ha­nem a város bevezető útjain tekinthetnek meg. Természetesen nem fe­lejtkeznek el a Kodály Zol- tán-emlékévről sem: ápri­lisban az Eszterházi Károly Egyetemen interaktív zenei foglalkozás és kórushang­verseny vár a diákokra, az Egri Szimfonikus Zenekar a Székely fonót mutatja be a színházban. SZ. E. L »

Next

/
Thumbnails
Contents