Heves Megyei Hírlap, 2017. január (28. évfolyam, 1-26. szám)

2017-01-26 / 22. szám

2017. JANUÁR 26., CSÜTÖRTÖK MEGYEI KÖRKÉP 3 Sózzák az utakat, eszi a rozsda a kocsikat Az autósok rémálma A nagy hó olvasztásához használt nátrium-klorid nem tesz jót a gépkocsiknak. Tudják ezt az autótulajdonosok is Képünk illusztráció Minden autós rémálma, hogy az autóját széteszi a sikosságmentesítéshez használt konyhasó okozta rozsda. Határozott a törek­vés, hogy az utak használ­hatóvá tételéért felelős cé­gek minél kevesebb nátri- um-kloridot szórjanak ki, ám a teljes kivezetése még idő­be telik. Sike Sándor sandor.sike@partner.mediaworks.hu HEVES MEGYE R. Péter olva­sónk azért hívta fel a Hírlapot bosszankodva, mert 12 éves Opel Astráját kénytelen volt áron alul értékesíteni. Szin­te „szétette” a rozsda. Vélemé­nye szerint nem kellene, hogy így legyen, ám az önkormány­zati utak, s a közutak kezelői minden szívfájdalom nélkül sózzák az útfelületet. Márpe­dig a só igencsak alkalmas a „rozsdagyártásra”.- Ilyen is csak nálunk van, nyugaton már rég nem hasz­nálják a nátrium-kloridot. Ar­ról pedig szó se essék, hogy az élő környezetben is mekkora károkat okoz ez a vegyi anyag - tette hozzá. Török László, a T és T karosz- szériaműhely - a megyeszék­hely egyik legrégebbi karosz- szériás vállalkozása - vezetője szerint a járművek egyik leg­nagyobb ellensége valóban a sikosságmentesítésre használt só, a nátrium-klorid. Ezt a szó­róanyagot a latyakkal együtt felszedi a jármű, az alvázra ráfagy, majd olvadás közben párologva bejut a korrodáló anyag a pórusokba. A szakem­ber szerint a műanyagot és a gumit kevésbé, ám a fémes al­katrészeket igen komolyan ké­pes károsítani a só.- Egyes vélemények sze­rint fagyok idején talán job­ban tesszük, ha nem állunk be a meleg garázsba, hanem hagyjuk ráfagyottan az autón­kon a latyakot, ami majd hasz­nálat közben le fog potyogni, A Városgondozás ügyvezető­je közölte: idén próbálkoznak magnézium tartalmú anyag­gal, ami állítólag a felületre ki­juttatva akár 48 órán át is ké­pes fagymentességet bizto­sítani. A védett növények, na­gyobb értékű fák környeze­tében (például az Érsekkert­ben) kalcium-kloridot használ­nak, ami sokkal kíméletesebb, de semmiképpen sem párolog bele a sóié pórusokba - fogal­mazott Török László, aki pél­daként a só károsító hatására a tengerparti országokból be­hozott használt kocsikat emlí­tette. Sok autós örömmel meg­vette külföldön az olcsónak tűnő személygépkocsit, itthon Jobb, ha fagy ide­jén nem állunk be a meleg garázsba. pedig nem értette, miért van olyan nagy mértékben szét- rozsdálva a jármű.- Elég szétnézni bármely tengerparton, milyen képet mutatnak a hajók, a fémből ké­szült tárgyak. Eszi őket a rozs­osak éppen nagyságrendek­kel drágább. Érdesítésre sala­kot, fűrészport, homokot ke­vernek a kloridokhoz. A nátri- um-kloridnak a kivezetésére idő kell, de nyilván meg fog tör­ténni. A megelőző szezonban egyébként 90 tonna sót, 730 kilogramm kalcium-kloridot és 4370 kilogramm fűrészport használtak fel. da, ha nem kapnak szakszerű kezelést - tette hozzá. Megkérdeztünk egy autó­szerelőt, Bíró Zoltánt is. Meg­látása szerint, elsősorban a karosszéria károsodik a sí­kosságmentesítő anyagtól. De a motor külső házát és a mo­torbakokat, a tömítéseket is kikezdheti a só, ami az alumí­niumot is „eszi”. Egerben az önkormányza­ti utak síkosságmentesítését - sok más feladata mellett - a Városgondozás Eger Kft. vég­zi. A cég ügyvezetője, Jakab Zoltán kérdésünkre elmond­ta: a domináns síkosságmen­tesítő ma is a NaCl, azaz a só.- A havas, hideg időszakban tiszta sóval szórtunk. Minősí­tett útszórót veszünk, ami a szabványnak megfelel, de ha nagyon jeges, fagyos idősza­kot jeleznek az időjósok, ak­kor nem keverjük azt érdesítő- vel. Ha vegyítjük érdesítővel, fűrészporral, salakkal, nyil­ván nem lehet olyan erős ha­tást elérni. Január 13-tól ke­vesebb mint két hét alatt közel 50 tonnát szórtunk ki az utak­ra - fogalmazott az ügyveze­tő, aki hangsúlyozta, mínusz 7 fokig hatásosak a szórások, mínusz 12-15 fokkal nem na­gyon lehet mit kezdeni. Magnéziumot, kalciumot használnak Szaktámasz Juhász Henrietta henrietta.juhasz@mediaworks.hu T ársadalmi tanulmányok, földrajz, magyar és még mellé az andragógia - a fejemben hirtelen csak így összeköthetők: ezeket a szakokat jelöltem meg még évekkel ezelőtt a felső- oktatási felvételi listámban. Már ebből is jól látszik, nem voltam egészen tisztában azzal, hogy melyik is illik hozzám leginkább, hol találhatom meg a számításaimat. Jóllehet, ez azért volt így, mert emlékeim szerint magam egyetlen egyszer sem vettem részt pályaorientációs tanács­adáson, tulajdonképpen csak mentem a saját fejem után. Ám ebből aztán az lett, hogy minden olyan területet bejelöltem, ami akkor érdekelt. Már magam sem tudom, hogy csak úgy elmentem-e a le­hetőségek mellett. Akkori­ban és ott, ahol én tanultam, még nem nyújtottak ennyien segítő kezet, mint napjaink­ban abban, hogy a pályavá­lasztás előtt a fiatalok a lehe­tő legjobb döntést hozhassák meg. Ma azok a fiatalok, akik szívesen merengenek el a jövőn, nagyon céltudatosak: tud­ják, hogy minél hamarabb nyelvvizsgázniuk kell, jó, ha több nyelven Is beszélnek és arról sem feledkeznek meg, hogy az is meghatározó lehet, milyen fakultációt választanak a 11. osztályban. Látják, hogy rendkívül nagy a „verseny”, s a népszerű sza­kokra - miért ne választhatnák ők is azt, ha ahhoz húz a szí­vük - évről évre egyre magasabbak a ponthatárok. A Bu­dapesti Metropolitan Egyetem kutatásából az is kiderült, hogy a magyar fiatalok a tudományos, technikai, művésze­ti és kommunikációs, valamint az emberközpontú szakmá­kat preferálják. Akárhogy is, mindannyiunk érdeke, hogy a pályát válasz­tók szakmájukban ki tudjanak teljesedni, hogy majdan jó szakemberek legyenek. A jó döntésben pedig itt Egerben is rengeteg segítséget kaphatnak, ha nyitott szemmel járnak és elfogadják a tanácsokat. Nagy a verseny a népszerű szakokért. Az egri képviselők 14 mai napirendje EGER Ma délelőtt 9 órakor - nyilvános ülésével - megkezdi ez évi munkáját Eger Megyei Jogú Város Közgyűlése. A kép­viselők ezúttal még „takarék üzemmódban” dolgozhatnak, hiszen a megszokott harminc körüli napirend helyett csak tizennégyet, közöttük egyet zártan tárgyalnak. Bemelegí­tésként az önkormányzat ál­tal nyújtandó csekély össze­gű támogatásokról szóló ren­delethez adják jóváhagyásu­kat, majd fejlesztési célú tá­mogatások elszámolása követ­kezik. A Média Eger Nonprofit Közhasznú Kft., az Egri Vízmű Sportclub számol el a támoga­tások felhasználásáról. Habis László polgármester jegyzi az önkormányzati bér­lakásokra vonatkozó bérlőki­jelölési jog biztosításáról szó­ló napirendet, Orosz Lászlóné pedig egy ingatlan értékesí­tésről, s egy bérleti jog vissza­fizetése biztosításáról szólót. A polgármester és az alpol­gármesterek illetményének változásáról dr. Stefán Zoltán tanácsnok tesz előterjesztést. A képviselők ta­karék üzemmód­ban dolgozhatnak. Szó lesz a Számvevőszék vár­múzeumi vizsgálatának ered­ményéről, tájékoztató hang­zik el az elmúlt évi kulturális és idegenforgalmi események­ről, valamint a város 2017- re tervezett testvérvárosi és nemzetközi eseményeiről. Zárt ülésen határoznak a képviselők a települési támo­gatások elutasítása ellen be­nyújtott fellebbezésekről. S. S. Megújulhat már a bazilika környéke HEVES MEGYE Egyházi ingatla­nok felújításárak költené a de­cemberben odaítélt 14,28 mil­liárd forintot az Egri Főegy­házmegye. Kakuk Ferenc ér­seki titkártól megtudtuk, a fej­lesztések a három megye szá­mos települését érintik.- Köztük van Egerben több egyházi ingatlanunk, ame­lyek nagyrészt értékes mű­emlékek. Ilyen a volt feren­ces templom és a régóta el­hanyagolt rendház. Megújul az érsekudvar és környeze­te, a Bartakovics Béla Közös­ségi Ház, amely egyházi tu­lajdonú, de főleg civil szerve­zetek és kulturális egyesüle­tek használják. E sorba illesz­kedik a bazilika és környeze­te is. Megújul a bélapátfalvai Ciszterci Apátsági Templom is. E fejlesztések az egész ré­gió felemelkedését szolgálják - írta kérdésünkre Kakuk Fe­renc, aki többet egyelőre nem árult el, mert a projektek elő­készítés alatt vannak. Az érseki titkár szerint töre­kednek arra, hogy a fejleszté­sek minél gyorsabban megtör­ténjenek, de nem feledkezhet­nek meg arról, hogy az épü­letek az egyházi épített örök­ség részei, ezért a felújításo­kat a lehető legmagasabb mi­nőségben, a műemléki szem­pontoknak megfelelve szeret­nék megvalósítani. T. B. Nyílt napra várták szerdán délelőtt a leendő hallgatókat Megtelt a gyöngyösi campus GYÖNGYÖS Ismét megtelt szer­da délelőtt a helyi felsőokta­tási intézmény központja, hi­szen nyílt napra várta a leendő hallgatókat az Eszterházy Ká­roly Egyetem Gyöngyösi Ká­roly Róbert Campusa. Az in­tézményben az érdeklődőket dr. Bujdosó Zoltán főigazga­tó köszöntötte. A 10 órakor el­kezdődött tájékoztató esemé­nyen a felvételi eljárás rész­letes tudnivalóiról szóló elő­adásokat hallgathattak meg a megjelentek. Ezt követően be­mutatkoztak a campus öntevé­keny körei és a fiatalok ismer­tetéseket is kérhettek a hely­ben teljesíthető nyelvvizsga- rendszerekről, amelyek az Kíváncsi tekintetek a gyöngyösi campus nyílt napján utóbbi években a legtöbb „fej­törést” okozták a frissen vég­zett hallgatóknak. A rendezvényen jelen vol­tak az Eszterházy egyetem Eg­ri, Jászberényi és Sárospataki Campusainak a képviselői is, akik szintén az érdeklődők rendelkezésére álltak. Déltől a gyöngyösi képzési hellyel választható szakok szakfele­lős oktatói adtak információ­kat az ifjaknak. A fiatalok tájékozódhattak a felsőoktatási szakképzési sza­kok szakirányairól, az alap­képzési BA és BSc szakok spe- cializációiról, valamint a mes­terképzési MA és MSc szakok specializációjáról is. M. A.

Next

/
Thumbnails
Contents