Heves Megyei Hírlap, 2016. november (27. évfolyam, 257-281. szám)

2016-11-05 / 260. szám

2016. NOVEMBER 5. Új beruházások, növekvő munkaerőigény Dr. Pajtók Gábor (középen): „a Heves megyei foglalkoztatási adatok egyre kedvezőbben alakulnak' MAGYARORSZÁG GAZDA­SÁGA - ahogy ezt hazánk Alaptörvénye is rögzíti - az értékteremtő munkán és a vállalkozás szabadságán alapszik. A kormányzat első számú célja a foglalkozta­tás növelése, új munkahe­lyek teremtése, illetve a meglévők megtartása. A legfrissebb statisztikák szerint bizakodóak lehetünk, hiszen megyénkben tavaly szeptemberhez viszonyítva mintegy 20%-kal csök­kent a munkanélküliség. A kor­mányhivatalon belül több olyan programot indítottunk, amellyel a munkanélküliséggel fokozottan érintett társadalmi csoportok mun­kába való belépését vagy visszaté­rését, illetve képzésüket igyekez­tünk támogatni. Ilyen volt egyebek mellett az Út a munkaerőpiacra, vagy az Ifjúsági Garancia Rendszer elnevezésű programunk is. Munkaerő-piaci programjainkban előnyben része­sítettük a 25-30 év közötti pálya­kezdő álláskeresőket, az alacso­nyan iskolázottakat, a gyesen lévő­ket, a tartósan nyilvántartott állás­keresőket, az 50 év felettieket vagy azokat, akik esetében a köz­foglalkoztatást az elsődleges mun­kaerő piaci foglalkoztatás váltja fel. A hozzánk fordulók személyre szabott segítséget kapnak. Heves megyén belül igen jelen­tős fejlettségbeli különbségek J alakultak ki; az un. Hatvan- 2 Gyöngyös-Egér tengely a megyei _| gazdaság meghatározó térsége, fj Észak- és Dél-heves ugyanakkor | számos gazdasági és társadalmi kihívással küzd. A megyei terület- £ fejlesztési stratégia 3 fő célkitűzé­se ennek megfelelően a verseny- képesség növelése, a települési környezet javítása és a területi különbségek csökkentése. A következő hét évben több mint 41 milliárd forintot fordítanak erre, a Terület- és Településfejlesztési Operatív Programból (TOP). Eger Megyei Jogú Város pedig 13 milli­árd 450 millió forintot költhet ilyen célokra. A megye iparában továbbra is meghatározó az autóiparhoz kap­csolódó cégek, illetve a lignitbá­nyászatra alapozott tevékenységű Mátrai Erőmű tevékenysége. Örvendetes ugyanakkor, hogy az említett ipari tengely olyan új befektetőket vonzott, amelyek igen jelentős hozzáadott értéket adó tevékenységet folytatnak. Ezek a cégek nem egy esetben high-tech technológiát alkalmaz­nak, s beruházásaik nemzetgaz­dasági szempontból is kiemelten fontosnak számítanak. A gyön­gyöshalászi Apollo gumigyár jövő­re már termelni fog, a Procter&Gamble pedig jelentős bővítést tervez a közeljövőben. A Visontai Ipari Parkban két éven belül igen komoly beruházási értékű búzafeldolgozó valósul meg. A CsabaCast Kft. jelentős beruházása révén jövőre már nagyságrendekkel növelheti árbe­vételét. Ugyancsak két éven belül megvalósul egy 10 milliárd forin­tos zöldmezős beruházás, amely a levegőből kinyerhető gázok elő­állításával foglalkozik. Meg kell még említenünk egy, az anyag- mozgatáshoz kapcsolódó gépek, eszközök gyártásához kapcsoló­dó beruházást, amely ugyancsak belátható időn belül készül el. A Kormány döntése értelmében Hatvanban és Pátyon összesen 27 milliárd forintból alakítanak ki két éven belül új ipari parkokat a betelepülő cégek által már meg­rendelt műszaki feltételekkel bíró gyártócsarnokok egyidejű meg­építése mellett. Egerben is folya­matban van a déli területen lévő ipari park fejlesztése, amely további beruházásokat vonzhat. Az innováció ugyanakkor nem csak a versenyszféra sajátja. A közigazgatásban is zajlik egy megújulási folyamat: bürokrácia­csökkentésként vagy államre­formként szoktunk rá hivatkozni. Egyszerűbbé, s olcsóbbá válnak eljárási folyamataink, átláthatób­bá, gyorsabbá, precízebbé tesz- szük az ügyintézést a lakosság és a vállalkozások számára. Ugyancsak az Alaptörvény dek­larálja: „Magyarország törekszik megteremteni annak feltételeit, hogy minden munkaképes ember, aki dolgozni akar, dolgozhasson" A kormányhivatal feladata ennek megfelelően többek között, hogy a megyénkben zajló nemzetgazda­ságilag kiemelten fontosnak minő­sített beruházásokat legjobb tudá­sunk szerint támogassuk, hiszen az ezek révén létrejövő munkahe­lyek szűkebb környezetünk és az ország versenyképességét is javít­ják. Az ide települt, illetve a megyénkben beruházók folyama­tosan egyeztetnek a szakképző intézetekkel, a kormányhivatal fog­lalkoztatási főosztályával annak érdekében, hogy munkaerőigényü­ket megfelelően képzett emberek­kel elégíthessék ki. Sok esetben ugyanakkor a cégek maguk szer­vezik a képzéseket, átképzéseket. Őszintén bízom abban, hogy a megváltozott munkaerőpiaci hely­zethez igazodik a jogi szabályozás, s a kedvező jogszabályi háttér, a kiváló infrastruktúra, a már meg­telepedettjelentős cégek eredmé­nyes működése további beruházá­sokat involvál majd. Az iparban megvalósuló fejlesztések pedig - ha- közvetve is - de kihatnak a kereskedelmi és a szolgáltatási szektorra is. Összességében elmondható, hogy a Heves megyei foglalkozta­tási adatok egyre kedvezőbben alakulnak, s megalapozott várako­zásaink szerint ez a folyamat hosz- szabb időtávlatban is folytatódik. Dr. Pajtók Gábor kormánymegbízott Heves Megyei Kormányhivatal ■■■■■■■■■■■■■Hi Kevesebb munkanélküli, több dolgozó MEGÉLHETÉS Északon az önkormányzatok, középen a fejlett ipar, délen a mező- gazdaság biztosít megélhe­tést az embereknek. HEVES MEGYE Fogy a megye népessége, idén januárban már csak 299,2 ezren voltunk, másfél ezerrel kevesebben, mint egy, s kilencezerrel kevesebben, mint öt évvel korábban. A népesség csök­kenését 80 százalékban az ala­csony születés számból adódó ter­mészetes fogyás, 20 százalékban az elvándorlás okozta. A lakosság korösszetétele az országosnál kedvezőtlenebb, 100 gyermekre 138,6 időskorú jut. A megye északi részén kicsiny létszámú, ezer fő alatti, elöregedő települések sokaságát találjuk, a két központot, Pétervásárát és Bélapátfalvát is 2300-an, illetve 3100-an lakják. A térség népes­ségeltartó ereje elegendő munka­hely hiányában kicsi, jelentős a munkanélküliség, a legtöbb ember az önkormányzatoknál dolgozik közfoglalkoztatás keretében. A megye középső, gazdaságilag legfejlettebb sávjában 'az átlagos településméret lényegesen nagyobb. A három legnépesebb várost (Egert, Gyöngyöst és Hatvant) körülvevő községeket átlagosan kétezren lakják. Fejlődésüket a nagyobb ipari és szolgáltatási centrumokhoz való közelség nagymértékben elősegíti. Hatvan és Gyöngyös térségé­nek gazdasági előrelépésében az M3 autópálya jelenős húzóerőt képvisel. A munkahelyek kínálata bővebb, a munkanélküliség ala­csonyabb, mint a megyei átlag. A közműellátottság színvonala is kiemelkedően e sávban a legjobb. EGER,GYÖNGYÖS ÉS HATVAN A CENTRUM A megyében Eger a legjelentő­sebb foglalkoztatási centrum, a feldolgozóipar mellett különösen .fejlett a szolgáltatási szektor, és igen jelentős az idegenforgalom. Megyeszékhelyi funkcióiból adódó közigazgatási és egészségügyi szerepköre is sok munkahelyet jelent, csak úgy, mint fejlett közép­fokú és felsőfokú oktatási intéz­mény hálózata. A Gyöngyösi kistérségben meg­határozó szerepe van az iparnak, a szolgáltató szektornak és a nem termelő infrastruktúrának. A fog­lalkoztatottak száma a villamos- energia-termelés ágazatában a legnagyobb, de a gépipar és a kereskedelem súlya is kiemelke­dő. A mezőgazdaságban jelentős a szőlő és a gyümölcstermesztés. A körzet fejlett oktatási hálózattal rendelkezik. A modern ipar elsősorban Hatvanban telepedett meg, meg­jelent a nyugati és a távol-keleti tőke. A körzet munkáltatói első­sorban a feldolgozóiparban tevé­kenykednek, de több kisebb vállal­kozás foglalkozik kereskedelem­mel, illetve szolgáltatással. A leg­több munkavállalót a közúti jármű alkatrész gyártás és a híradás- technikai termék gyártás terüle­tén foglalkoztatják. A megye déli részén kisebb, de az aprófalvak népességszámát közel kétszeresen meghaladó köz­ségek találhatók a két kisváros, Füzesabony és Heves térségében. A fő foglalkoztató hagyományosan a mezőgazdaság, amely az utóbbi évtizedekben átalakult, a szövetke­zetek helyét magángazdaságok, családi vállalkozások vették át, a korábbinál sokkal kisebb létszá­mot - sok esetben csak szezonáli­san - foglalkoztatva. A szántóföldi növénytermesztés mellett hagyo­mánya van a térségben a zöldség- és gyümölcstermesztésnek. A füzesabonyi körzetben az ipari szektor a körzetközpontban koncentrálódik. A kistérség vas­úton és közúton jól megközelíthe­tő. A Hevesi kistérség jellemzője, a megyei átlagnál lényegesen nagyobb arányú gyermekkorú népesség, és viszonylag sok az időskorú is. Kevés a munkahely, főként az iparban, ebből fakadóan magas a munkanélküliség. A fog­lalkoztatottsági ráta növekedését nehezíti a lakosság viszonylag ala­csony iskolázottsági szintje, és a halmozottan hátrányos helyzetű roma etnikum megyei átlagnál magasabb aránya. JAVULÓ IPAR, CSÖKKENŐ ÉPÍTŐIPAR A megye gazdasága az idei első félévben pozitív irányba mozdult el. Az ipar termelése 590 milliárd forint volt, 7,8 százalékkal maga­sabb a tavalyi első félévinél. Országosan az ipari termelés volu­mene 2,7 százalékkal nőtt. Egy lakosra a megyében 1,972 millió forint termelési érték jutott, ez az országos átlagnál 40 százalékkal magasabb. A 49 főnél többet fog­lalkoztató ipari szervezetek terme­lése 12,6 százalékkal 523 milli­árd forintra emelkedett, ami a termelékenység 7,6 százalékos emelkedésének és az alkalmazás­ban állók számának 4,6 százalé­kos bővülésének köszönhető. A Heves megyei ipar mutatóit meg­határozó, a termelési érték 80 százalékáért felelős, és az értéke­sítés 97 százalékát exportból rea­lizáló gépipar termelése 18 száza­lékkal emelkedett. Az építőipari termelés volume­ne az idei első félévben csak a tavalyi első hat havi érték 53 szá­zalékát érte el. Az építőipari vállal­kozások a vizsgált időszakban 8,1 milliárd forint termelési értéket állítottak elő, mely egy lakosra vetítve 27 ezer forintot tett ki. A mutató értéke fele az országos átlagnak. Heves megye idegenforgalma szolid emelkedést mutatott tavaly­hoz képest. A megye kereskedel­mi szálláshelyei januártól júniusig 0,1 százalékkal több (260 ezer) vendéget fogadtak, összesen 551 ezer vendégéjszakára, utóbbi 0,7 százalékos bővülést jelentett. A Heves megyei székhelyű gaz­dasági szervezetek az idei első hat hónap során 49 milliárd forin­tot fordítottak új tárgyi eszköz beszerzésre, illetve a meglévők fejlesztésére, 16 százalékkal töb­bet, mint az előző év azonos idő­szakában. Egy lakosra 164 ezer forint beruházási érték jutott, mely 7,5 százalékkal meghaladja az országos átlagot. EGYRE TÖBBEN DOLGOZNAK Heves megyében a megfigyelt, négy főnél többet foglalkoztató megyei székhelyű vállalkozások­nál, a költségvetési és társada­lombiztosítási intézményeknél, valamint a kijelölt nonprofit szer­vezeteknél 65,5 ezer fő állt alkal­mazásban, 3 százalékkal több, mint a tavalyi első félévben. A versenyszférában és a költségve­tési szférában egyaránt 3 száza­lékkal nőtt a foglalkoztatottak száma. A fizikai foglalkozásúak száma (40,5 ezer fő) 3,2, a szelle­mi foglakozásúaké (25 ezer fő) 2.8 százalékkal növekedett. A KSH munkaerő-felmérése alapján Heves megyében az idei második negyedévben a 15-64 éves népességből 130,2 ezer fő volt gazdaságilag aktív, közülük 124,3 ezer fő foglalkoztatottként, 5.9 ezer fő munkanélküliként jelent meg a munkaerő-piacon. A tavalyi második negyedévhez viszonyítva felére csökkent a mun­kanélküliek száma, a foglalkozta­tottaké pedig 7 százalékkal, 7,9 ezerrel nőtt. A megyében a foglal­koztatási ráta 64,4 százalékos, a munkanélküliségi ráta 4,6 száza­lékos volt, mindkettő alacsonyabb az átlagnál.

Next

/
Thumbnails
Contents